Érinthetetlen az állami erőszak-monopólium

Az új alkotmány világossá teszi, hogy az állami erőszak-monopólium "privatizálására" nincs törvényes lehetőség, az ugyanis "szent és sérthetetlen", "semmilyen gittegylet nem veszélyeztetheti" - mondta a Fidesz parlamenti frakcióvezetője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Hangsúlyozta: az alkotmányozással kapcsolatos nemzeti konzultációban egy határozott, szigorú büntetőpolitika iránti igény rajzolódott ki.

Lázár János

kijelentette: az az elvárás, hogy az állami erőszak-monopólium legyen valóságos és kizárólagos, mindenkire számára elfogadható. "Ha megkérdezzük az embereket, egyértelműen azt mondják, hogy igazságot szolgáltatni, az erőszak hatalmával élni, csak az államnak legyen lehetősége. És ezt azért kell az alkotmányba beletenni, hogy végérvényesen lezárjuk azt a vitát, hogy mindenféle gittegyletnek van-e joga vagy nincs joga Magyarországon föl-alá mászkálni, és megfélemlíteni, terrorban tartani embereket" - fogalmazott. A Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatához benyújtott módosító indítványokról szólva kifejtette: a tényleges életfogytiglan tartó szabadságvesztés szerepeltetése az alkotmányban a "három csapás" törvénybe iktatásának folyamatába illik bele. Hozzátette, reméli, hogy a súlyos, halált okozó, erőszakos bűncselekmények esetében gyakoribb lesz az életfogytig tartó szabadságvesztés alkalmazása. Az ön- és a tulajdonvédelem alaptörvényben rögzítéséről azt mondta: a törvénynek azokat kell védenie, akik jogkövető polgárok; igazságot, és nem csak jogot kell szolgáltatni. Ma ugyanis - mint megjegyezte - ha valaki az önvédelem jogára próbál hivatkozni, "nincs könnyű helyzetben". Mindezt viszont nem azok érdekében kezdeményezik, akik "várat építenek lakóház helyett". A politikus megerősítette, a fegyvertartási szabályok liberalizációját veszélyesnek tartaná, de rámutatott, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a magyar fegyvertartási szabályok Európában a legszigorúbbak közé tartoznak. Az ön- és tulajdonvédelemmel összefüggő részletes szabályokat a büntető törvénykönyv - várhatóan még idei - kodifikációja során alakítják majd ki. Kérdésre hozzáfűzte, a kerítésbe való áramvezetést túlzásnak, aránytalannak tartja, de "ha most elmennénk Borsod megyébe, és megkérdeznénk, hogy ez arányos volt-e, mindenki azt mondaná, hogy igaza volt". A frakcióvezető kitért a szociális biztonságra való törekvés kérdésére is, amellyel kapcsolatban azt mondta, az a realitás ma Magyarországon, ha államcélként megfogalmazzák, hogy a magyar állam törekszik arra, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Az elmúlt húsz évben ugyanis - tette hozzá - az alkotmány azt mondta ki, hogy a szociális biztonság mindenkinek jár, ezt azonban nem tudta garantálni. Arról a módosító javaslatról, amelyet Lázár János egyedül jegyez, és amely kimondaná, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) a döntéseit "a történeti alkotmány, az alaptörvény és a sarkalatos törvények alapján hozza", kifejtette: nagy vitát váltott ki a frakcióban és a jogi szakmában egyaránt ez az indítvány, végleges képviselő-csoporti döntés azonban még nincs róla. Arra a kérdésre, mely szerint ezzel az indítvánnyal az volt-e a szándéka, hogy a kétharmados törvények elbírálása kikerüljön az Ab hatásköréből, úgy válaszolt: mivel csak ő és

Harrach Péter

KDNP-frakcióvezető nem írta alá a frakciószövetség alaptörvény-javaslatát, nekik van lehetőségük módosító javaslatot benyújtani, azt azonban nem árulta el, hogy ez a kezdeményezés kinek volt a személyes indítványa. Kiemelte ugyanakkor: "igenis tisztázni kell, hogy a sarkalatos törvényeknek és az alaptörvénynek milyen lesz a viszonya egymással. (...) Én megfontolásra érdemesnek tartottam ezt a javaslatot". Az említett, az Ab-vel kapcsolatos indítványhoz hasonlóan - mint folytatta - a vármegye elnevezés használatáról sincs egyelőre végleges döntés. A frakcióvezető véleménye szerint az ilyen kifejezések még díszítőelemként is rombolják azt a lehetőséget, hogy megértessék a világgal: "mi a XXI. század Magyarországát szeretnénk újjászervezni".