Lezáródhatnak a horvát csatlakozási tárgyalások

Cikkünk frissítése óta eltelt 11 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Esélyes, hogy Horvátország még a magyar uniós elnökség idején lezárhassa csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, a magyar uniós elnökség mindent meg is tesz ennek érdekében – nyilatkozta Martonyi János külügyminiszter a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában.

A horvátországi tárgyalásai kapcsán a műsorban szintén megszólaló Orbán Viktor miniszterelnök pedig kijelentette: az elmúlt években sok méltánytalanságot követtek el Horvátországgal szemben, és már rég fel kellett volna venni az országot az EU tagállamai közé. Martonyi János – hét eleji oroszországi látogatása kapcsán is – uniós elnökségünk további feladatairól, köztük az Oroszországgal összefüggő teendőkről is nyilatkozott a Duna Televízióban.

Van rá esély, hogy Horvátországgal még ebben a félévében – a magyar unió elnökség alatt – lezárulnak az uniós csatlakozási tárgyalások – nyilatkozta az interjúban Martonyi János. A magyar elnökségnek ez az egyik nagyon fontos célkitűzése. “Mindenben van egy kis bizonytalanság, de azt hiszem, a helyzet most jól áll” – tette hozzá a magyar diplomácia irányítója. Nagyon sok függ attól, hogy március 11-én a bizottság milyen értékelést hoz ki – folytatta; lényeges az igazságszolgáltatással, a bel- és igazságügyi kérdésekkel, az emberi jogi témákkal összefüggő fejezet, ide sorolva a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel kapcsolatos témakört is.

Orbán: rég fel kellett volna venni Horvátországot

A műsorban szintén megszólaló Orbán Viktor miniszterelnök – aki a horvát televíziónak adott interjút zágrábi látogatás során – azt mondta: Horvátországgal szemben az elmúlt években sok méltánytalanságot követtek el, és a nyugat-európaiak nem becsülik meg kellő mértékben azokat az értékeket, amiket Horvátország jelent. “Ez egy komoly ország. Kiharcolta a függetlenségét, vért áldozott érte, fegyverrel harcolt a szabadságért, berendezkedett egy demokratikus világban, egy gyönyörű, barátságos ország. Ráadásul sok mindent átalakított, hogy az Európai Unióhoz tudjon csatlakozni. Ezt nem elismerni – szerintem hiba és méltánytalanság” – szögezte le Orbán Viktor.
Hozzátette: a horvát gazdaság számost tekintetben jobban teljesített az elmúlt években, mint például Magyarország. “Saját példánkon tudjuk, hogy Horvátországgal szemben méltányosabban kellett volna eljárni, már rég fel kellett volna venni a tagállamok közé – de most már ezen túl vagyunk, a feladat, hogy a magyar elnökség alatt a még szükséges néhány lépést meg tudjuk tenni” – hangzott az interjúban. A magyar kormányfő leszögezte: reális esély van rá, hogy a magyar elnökség végéig sikerülhet lezárni a horvát csatlakozási tárgyalások menetét. “Erre reális esély van. Nem mondom, hogy biztos, mert a politika világában semmi sem biztos – de azért fogadni lehet rá már” – hangzott a magyar miniszterelnök álláspontja.

Az egységes piac ügye már sínen van

Az energetikában a legfőbb feladat: megteremteni az unión belüli egységes piacot – váltott témát kérdésre reagálva Martonyi János a Hattól nyolcig stúdiójában. “E tekintetben áttörés történt – nagy sikernek tartom az Európai Tanács február 4-i ülését. Bár a sajtóban főleg azt emelték ki, hogy a felek döntően a pénzügyi és gazdasági helyzetről beszéltek, a lényeg, hogy elértük, amit akartunk, amit a tagállamok egységesen támogattak: hogy legyen egy egységes energiapiac. Teremtsük meg ennek a szabályozási, közgazdasági és infrastrukturális feltételeit” – mondta Martonyi.
A külügyminiszter megjegyezte:végre ráébredtek a tagállamok – amiben bizonyos külső események is szerepet játszottak – , hogy a belső energiapiac megteremtése nem csak a kelet-európaiknak fontos. “Ez fontos mind a huszonhét tagállamnak. Bárhol bekövetkezhet egy kis gond az energiaellátásban. Gondoljunk a mediterráneumra. Bárhol történhetnek események és akkor az egész Unió bajba kerülhet – ezt a bajt nagy mértékben csökkenti, ha van egy belső hálózatunk, amivel az energiahordozókat el tudjuk juttatni az Unió egyik sarkából a másikba”.

Oroszországgal is foglalkozunk az elnökség idején

Az unió soros elnökeként Magyarországnak Oroszországgal, mint az EU egyik fontos stratégiai partnerével kapcsolatban is vannak speciális feladatai – az egyik: előrevinni az oroszok Kereskedelmi Világszervezethez történő csatlakozását. “Úgy tűnik, ez a folyamat a magyar elnökség alatt is előre fog lépni. Mi sikernek könyvelnénk el, hogyha Oroszország ennek az esztendőnek a végéig belépne a világszervezetbe” – mondta Martonyi János.
Az orosz fél számára fontos a vízumkérdés ügye is – hangzott az interjúban. Magyarországnak az az érdeke – gazdasági, kulturális, és minden más szempontból –, hogy a vízumkönnyítés folyamata előrehaladjon és bekövetkezzen egy teljes vízummentesség – érvelt Martonyi. Hogy ez mikorra valósulhat meg – a külügyminiszter kifejtette: nagyon érzékeny kérdésről van szó, amit huszonhét tagállam esetében kell összehangolni. Jó néhány nyugat-európai országban pedig nem szívesen hozakodnak elő ezzel a politikusok, tudván, nem fognak vele szavazatokat szerezni. Ugyanakkor az EU nyitottsága szempontjából fontos az emberek közötti kapcsolatok megkönnyítése, ami olcsóbb, könnyebb, sorban állás nélküli utazást jelent – ugyanakkor látni kell, hogy vannak korlátok – érvelt a tárcavezető.

Az orosz-uniós kapcsolatokon sok múlik Európában

Hogyan lehet Oroszországot közelíteni az unióhoz? Soros elnökként Magyarországnak ebben milyen feladatai vannak? – hangzott a Hattól nyolcig kérdése.
“Az elnökségünk alatt ezt a folyamatot szeretnénk tovább vinni. Ilyen szempontból jó a helyzet, mert az EU és az Oroszország illetve az USA és Oroszország közötti kapcsolatok felívelőben vannak; az elmúlt hónapokban sor került néhány fontos csúcstalálkozóra, erősödik a bizalom és az egymásra utaltság” – érvelt a magyar diplomácia irányítója. Hozzáfűzte: létezik nyolc-tíz olyan, globális jellegű kihívás a világban, amivel csak közösen lehet megküzdeni: ilyen a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem, vagy a tengeri kalózkodás kérdése. Nagyon sok olyan ügy van, amelynek kezeléséhez Oroszország együttműködése feltétlenül szükséges: ilyen az afganisztáni konfliktus rendezése, vagy például az energiaellátás kérdése is – hangoztatta Martonyi János.
Az Európai Unióban ma egységesnek tekinthető az Oroszországhoz fűződő viszony felfogása – amellett is, hogy a részletkérdésekben vannak különbségek, illetve léteznek történelmi-földrajzi érzékenységek és bizonyos szempontból eltérő gazdasági érdekek is – hangzott a beszélgetésben. De vannak nagyon fontos közös stratégiai megfontolások, azaz: Európa jövőjének alakulása nem kis mértékben függ attól, hogy miként alakul Európa és Oroszország kapcsolata. “Két ilyen fontos ország van, amelyekkel a kapcsolataink meghatározóak lesznek. Az egyik Oroszország, a másik Törökország. Az egész európai civilizáció mikénti alakulása szempontjából fontos kérdés, hogy a következő években és évtizedekben hogyan alakul a kapcsolatunk ezzel a két nagy hatalmi és gazdasági központtal” – nyilatkozta Martonyi János a Duna Televízió reggeli műsorában.

(Forrás: Duna Televízió
Pintér Attila, felelős szerkesztő)

Előző sztori

Egyre többen kerülnek influenzával az intenzívre

Következő sztori

Labdarúgás: Volán-dupla a Dorozsma ellen + FOTÓK