Közélet

Fórum a házasság szegedi nagymestereivel + FOTÓK

Fórum a házasság szegedi nagymestereivel + FOTÓK

2011. február 18., péntek
Fórum a házasság szegedi nagymestereivel + FOTÓK
Négy "híres" szegedi házaspár volt a vendége a csütörtökön, a Móra Ferenc Múzeum dísztermében rendezett fórumnak, mely a "Nagy nevek és nagy családok" címet viselte. A Házasság Hete rendezvénysorozat keretében megtartott estét Kisimre Ferenc, a Telin TV szerkesztő riportere moderálta. Kicsik és nagyon, fiatalok és idősek egyaránt kíváncsiak voltak a beszélgetésre, a múzeum díszterme hamar megtelt. Nehéz a házasságról hitelesen, frázisok nélkül beszélni, hogy a szavak mögül a hétköznapok valósága is megmutassa magát. A csütörtök esti beszélgetés résztvevőinek sikerült. Nem csoda, hiszen valamennyien a házasság, a család évtizedes együttélésben kipróbált, megedzett nagymesterei. Az estet a Szegedi Baptista Gyülekezet zenészei nyitották meg, majd bemutatkoztak a "neves" házaspárok. Révész Árpád nyugalmazott református lelkipásztor és felesége, Ildikó 38 éve házasok, a lelkész 1974 és 1990 között szolgált Szegeden. 5 fiúgyermeket neveltek fel, és 8 unokával is dicsekedhetnek, most várják a kilencediket. Balogh Elemér alkotmánybíró, a szegedi jogi kar oktatója és felesége, Ágnes - hivatását tekintve orvos, jópár éve viszont főállású anya - 28 éve házasok, és 9 gyermek boldog szüleinek vallhatják magukat. Szászi Balázs és Szásziné Fehérváry Anikó családterapeuták 25 éve házasok, 5 gyermekük van. Szásziné a bemutatkozáskor elmondta, házasságukban most a finomhangolás éveit élik, hol jól, hol kevésbé jól, de mindig együtt szólnak a hangszerek. "Mi állandóan szerelmesek vagyunk" - adta meg az est alaphangulatát Vízhányó Ferenc, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke, aki 26 éve fogadott örök hűséget feleségének, Editnek, aki enteriőrök tervezésével foglalkozik. Két gyermekük van.

Aki otthon vár

Elsőként a család és karrier összeegyeztethetőségének kérdéséről beszélgettek a házaspárok. A család kell az élethez, és előbb volt, mint a hivatás. Aki működteti a házasságokat, Ő hívott el a szolgálatba is - magyarázta Révész Árpád. Mint mondta, támaszt jelent számára, hogy tudja, otthon mindig szeretet várja, és ezért mindig szeretett hazamenni. Révészné úgy fogalmazott, sokat változtatott rajta a házasság, a közös életet a csiszolópapír hasonlatával jellemezte. "Megerősödött a jellemem: megtanultam hallgatni, mikor hallgatni kell, vagy épp az asztalra csapni, mikor azt kellett" - tette hozzá. A házasság megedz, hogy tudjuk harcolni a jó dolgokért, fontossági sorrendet tudjunk felállítani. "Mindenek előtt Istent szerettem, utána a férjemet és a gyermekeimet" - vallotta a lelkészfeleség.

Akivel révbe értem

A házasságban az ember révbe ér és biztonságban érzi magát. Ezt a betegek is megérezték - szólt Baloghné orvosként és fiatal házasként szerzett tapasztalatairól. "Többet tud az ember adni" - tette hozzá. Egy évig dolgozott még orvosként házassága után, majd - mint fogalmazott - egy azzal egyenértékű hivatással, az anyasággal váltotta fel. Mint mondta, nem szerencsések azok a gyakran hangoztatott kijelentések, mint "föláldoztam magam, a munkám a családomért". "Ez hivatásváltás. A közös családba vetettem magam szeretettel, amely nemcsak egy mutatós hivatás. Benne van minden, amit a gyermekeim, vagy a férjem hazahoznak - azok az én örömeim is" - így Baloghné. Balogh Elemér hozzátette, az ő családjuk olyan, amilyenekből egykor nagyon sok volt, és ma már nagyon kevés. Az anya otthon van, az apa megkeresi a napi betevőt. Mint mondta, ennek egyik következménye, hogy keveset lehet otthon, amit nehezen is visel, de mikor Szegeden van, mindig kerítenek időt a feleségével a beszélgetésre. 9 gyermekéről szólva úgy fogalmazott, úgy tervezték, hogy amennyi utódot a Jóisten ad, elfogadják. "Eredetileg 7-re gondoltunk, de a Jóisten jobban tudta, mit bírunk" - tette hozzá az alkotmánybíró.

Akivel megosztjuk a terheket

Szásziné elmondta, mentálhigiénésként dolgozik, és gyermekei mellett kereste az egyensúlyt, hogy miként lehet otthon is lenni és dolgozni is. Majd rájött hivatása igazi lényegére. "Az én feladatom, hogy szeretetteljes közösségeket hozzak létre. Ezt bárhol teszem, az kisugárzik az életem más részére is. Minőséget akarok alkotni Isten szeretetét közvetítve, ennek hatására megszűnt a konfliktus az életem két színtere között" - tette hozzá. Mint mondja, újraosztották férjével a terepet - aki egyházközséget vezet és szintén családokkal is foglalkozik -, a "kinek van több ereje" alapon végzik az otthoni dolgokat. Vízhányó Ferenc elmondta, hitvesével mindketten az üzleti világban, állandó kihívások között tevékenykednek. Mint mondta, fontos a hivatás, de a család még fontosabb, ebből meríthet az ember, ha hazamegy, egy mosoly, egy közös vacsora mindennél többet ér. A két terület összeegyeztethető, de nagy figyelmet igényel. Alelnökké való kinevezése nagy változást hozott az életükben, korán megy el otthonról, későn tér haza, így több hárul házastársára. Felesége hozzátette: a családja segítsége nélkül nem tudott volna szép munkákat alkotni. Véleménye szerint a család összetartása a nőn, az anyán múlik, és fontos, hogy a családdal töltött kevés időt élményekkel töltsék meg, erre szolgál a közös vacsora és a beszélgetések.

Akivel mindent meg tudok beszélni

Révész Árpád elmondta, a legkedvesebb és legmélyebb beszélgetései a hitvesével zajlanak. "Beszélgetős család voltunk és vagyunk, nincs titkunk egymás előtt, mindent meg tudunk beszélni. Számomra az a legdrágább pillanat, ha mosolyt tudok csalni az arcára, és azt szégyellem, ha elszomorítom" - fogalmazott a lelkész. Révészné hozzátette: akkor siklik rossz vágányra egy házasság, ha nem beszélgetnek eleget a párok, ha nem tudják elmondani a másiknak, hogy nekik valami miért jó, vagy miért nem jó. Azt is hozzátette, több olyan alkalom volt, mikor "lehetőség" lett volna arra, hogy elváljanak. "De szeretjük egymást és meg tudunk bocsátani egymásnak" - így Révészné. Baloghné visszatekintve hangsúlyozta, két fiatal ismerkedése beszélgetéssel kezdődik. Mint mondta, férjével való megismerkedésük és esküvőjük között csak egy év volt, ezt a megalapozásra használták fel, ugyanis tudták, hogy egyre csökkenni fog az az idő, amit beszélgetéssel tölthetnek el. A családban ma is két színtér náluk a beszélgetéseké: a demokratikus kerekasztal, ahol a család sokszor egy órával a közös étkezés után is ottragad, illetve az esti ima, amikor körülülnek egy gyertyát, és ezek az alkalmak is többnyire beszélgetéssel folytatódnak.

Aki kirángat a lelki gödörből

Balogh Elemér visszautalva az ismerkedésre hozzátette: a kezdeti években az egyik legfontosabb az élet komoly és távlatos dolgairól való beszélgetés, hogy kialakuljon egy olyan kommunikatív állapot, hogy szinte egy szót sem kell szólnia, és a másik már érti, miről van szó. "A lelki gödrökből csak Ági tud kirángatni" - vallotta meg Balogh Elemér. Az esti imák azt üzenik, egyformán fontosak vagyunk. Sokszor ilyenkor derülnek ki napközbeni kópéságok vagy éppen örömök. Fontos, hogy a gyerek számára mindig akkor kell ott lenni, amikor beszélni akar bizonyos dolgokról, mert utána nem biztos, hogy elmondja. Szásziné úgy fogalmazott, szent meggyőződésük volt, hogy ők lesznek a világ legboldogabb házaspárja. Mindig érdekelte a férje véleménye, reakciója, és ez az érdeklődés fennmaradt az évek során. Beszélgetéseik során szinte megszűnik körülöttük a világ, és a gyerekek is megkívánják ezeket a beszélgetéseket. "Esténként izgatottan várom, hogy becsukódjon körülöttünk a világ, és ketten legyünk" - vallotta Szásziné. Szászi Balázs hozzátette: nemcsak a beszéd, hanem az elevenség, a másik dolgaira való kíváncsiság az egyik motorja a jó kapcsolatnak. Vízhányó Ferencné elmondta: 18 éves kora óta férje a legjobb barátja és társa, leghosszabb "külön létük" hét éjszaka volt, amit telefonszámlájuk bánt. Ma is napközben gyakran hívják egymást, este pedig a terített asztalnál mindig időt szakítanak a közös beszélgetésekre.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.