Bakondi: négy veszélyes területen kell változtatni

Cikkünk frissítése óta eltelt 11 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Négy olyan veszélyes terület van az elmúlt nyolc hónap tanulságai szerint, ami a megelőzés vonatkozásában nincs megfelelő felügyelet alatt; ezeken változtatni kell – mondta a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság évértékelő és feladatszabó értekezletét követően sajtótájékoztatóján az országos katasztrófavédelmi főigazgató.

Bakondi György kifejtette: az első a víz, mely belvíz, árvíz és özönvízszerű csapadék formájában is jelentkezhet. Ugyanis az elmúlt nyolc évben elmaradt gátépítési, víztározó építési, mederkotrási mulasztások hatása, a belvíz elvezető rendszerek elhanyagolása okán helyenként komoly veszélyhelyzetek alakulnak ki. Erre példa a Csongrád megyében időről időre kialakuló belvíz és árvíz helyzet. Országosan több mint 400 ezer hektár állt víz alatt, s közel egymillió hektárra nem lehetett munkagéppel rámenni.
A második, ami nincs megfelelő felügyelet alatt az az ipar, melynek hiányosságaira például a vörösiszap-katasztrófa mutatott rá. A harmadik a szállítás, melyben a szabályozó rendszer túlliberalizált, a hatóságok előtt ugyanis ismeretlen, hogy mikor és hol lépnek be az országba a veszélyes szállítmányok és merre járnak. A negyedik a tömegrendezvények kérdése, melyre a West Balkánban történt események ismét rávilágítottak, de már a 2006-os fővárosi tűzijáték-baleset is bebizonyította a hiányosságokat.
Mint hangsúlyozta: 2011-ben a fő hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni, mert a mentő beavatkozásoknál sokkal jobb a probléma megelőzése. Meg kell újítani a tűzvédelem magyarországi rendszerét, át kell alakítani a polgári védelmi rendszert – ami 1948 óta változatlan –, foglalkozni kell a veszélyhelyzeti irányítás kérdésével és újra kell fogalmazni az ingatlanbiztosítás rendszerét. Bakondi kitért arra, hogy a jövőben egy Borsod megyei árvíznél nem lehetséges, hogy 89 település önállóan irányítja saját védekezését, miközben se szakértelme, se eszköze, se pénze nincs. „Muszáj foglalkozni az ingatlanbiztosítási rendszerrel is, hiszen évente 10-15 milliárdot költünk megsemmisült magánházak helyreállítására, közben gyakran előfordul, hogy az öngondoskodó, tehát biztosítással rendelkező állampolgár jár a legrosszabbul” – fogalmazott, utalva arra, hogy például belvízkárra nem fizetnek a biztosítók.

A katasztrófavédelmi főigazgató Csongrád megye kapcsán elmondta: elsősorban a vizek kártétele elleni védekezésben érintett, emellett a határ közelsége miatt a szállítás jelenthet veszélyt és vannak veszélyes üzemek is.
A Csongrád Megyei Védelmi Bizottság elnökeként Magyar Anna arról számolt be, hogy az adott jogszabályi körülmények között a katasztrófavédelem minden tőle telhetőt megtesz, és jó az együttműködése a védelmi bizottsággal. Egyetértve Bakondi Györggyel a megyei közgyűlési elnök is a jogszabályi keret változtatását szorgalmazta a sajtótájékoztatón, hogy még hatékonyabban tudják végezni ez irányú munkájukat.
A 2010-es év összefoglaló adatai szerint tavaly több mint 550 tűzesethez riasztották a tűzoltókat Csongrád megyében, akik mintegy 2400 műszaki mentésben is részt vettek. A belvíz az év elején is sok munkát jelentett, 35 ezer hektárt borított víz januárban. Akkor egy embert Szentesen, kettőt Mórahalmon költöztettek ki. Májusban és júniusban a heves esőzések okoztak ismét belvizet, akkor 7 településen 13 embernek kellett elhagynia otthonát. Decemberre 31 településen folyt védekezés, s már a megye 65 és fél ezer hektárját borította víz. Az év végére újabb 6 településen, 13 fő elhelyezését kellett megoldani.
A belvízhelyzet valamelyest javult ez év elején, február közepén 40 ezer hektár volt a belvízzel borított területek nagysága, és 21 településen folyt védekezés. Tavaly november óta 32 település jelentett vis maior eseményt.

Előző sztori

Hatósági átutalási megbízás az adóvégrehajtásban

Következő sztori

Minden zárt légterű nyilvános helyen tilos lenne a dohányzás júliustól