Kultúra

Kavarodó hagyományaink

Kavarodó hagyományaink

2010. december 25., szombat
Kavarodó hagyományaink
A karácsonyi ünnepkör sokat változott mára, számos eleme elveszett, ugyanakkor nagy számú külföldi hatás épült be szokásaink közé, ami bizony okoz némi zűrzavart is a hagyományokat fontosnak tartó emberek körében – mondta el lapunknak Mód László, a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének egyetemi tanársegéde. „A karácsony a régi paraszti világban a mainál jóval összetett jelentéstartalommal bírt. Mostanság inkább újév napjához kötjük a különböző ételekhez kapcsolt szerencsehozó, termékenységet vagy jómódot előidéző szokásokat – és kevésbé ismert, hogy karácsonyhoz is számos hasonló kötődik. Ilyenek például a karácsonyi alma fogyasztása vagy a dió feltörése, amiből azt jósolták, egészséges lesz-e valaki vagy beteg a következő év során. Ezen szokások nagy része teljesen eltűnt vagy a jelentésük elveszett az idők során” - mesélte Mód László. A szakember érdekességként említette meg, hogy a napjaink leginkább karácsonyhoz kötődő szokásának számító karácsonyfa-állítás és ajándékozás alig másfél évszázaddal ezelőtt egyáltalán nem tartozott még az ünnepi hagyományok közé. A globalizáció korszakában egyre inkább az anyagi vonatkozások (az ajándékok értéke) váltak az ünnepet meghatározó tényezővé. Azt is hozzátette, hogy a betlehemezés, kántálás vagy 26-án, István napján a regölés időnként és egyes területeken újjáélednek ugyan, de már más keretek között (például egyesületek, plébániai közösségek szervezésében) valósulnak meg, mint hajdanán.

Vallási szokások vagy babonák?

A néprajzi tapasztalatok alapján Mód László azt is elmondta: az ünnep vallási tartalma sem kezd újjáéledni, bár láthatóan sok család vesz részt az éjféli misén. „Ennek oka lehet az is, hogy az adventi népszokások jó része – a következő évi időjárást jelző Luca-kalendárium, a férj-jósló praktikák – 13-án, Luca-napon kezdődnek és a 24-én vagy az éjféli misével érnek véget. Legismertebb ezek közül a Luca-szék faragása, melyre felállva az éjféli misén lehetett meglátni a boszorkányokat. Így a népi babonákból eredő szokások átszövik a vallási hagyományokat, ünnepeket.” Néprajzi szempontból a karácsonyi ünnepkör egészen december 28-áig, Aprószentek napjáig elhúzódik. Ebből az időszakból leggyakoribb szokásként a családi összejöveteleket és ezen belül is a névnap-köszöntéseket emelte ki a szakember, hiszen sokan ünneplik ekkor nevük napját (Ádám, Éva, István, János).

Mind népszerűbb a borszentelés

„Egyetlen vallási elemet tudok említeni, amely jobban elterjedt az utóbbi időben: ez pedig a december 27-én, Szent János napján végzett borszentelés. Ehhez fontos előfeltétel volt a hazai borkultúra megerősödése. Ez az ünnepi esemény – a turisztikai vonatkozásokon túl – a bortermelők számára nemcsak egy fontos hajdani hagyomány újraélesztése, de közösségteremtő alkalom is. A szegedi dómban is ezen a napon szentelik a Csongrád megyei borokat a Szent Vince Borrend szervezésében.

Kavarodó hagyományok

Mód László arról is beszélt, mennyire összekeveredtek mára a különböző népek tradíció és ünnepi szokásai. „Nemrégiben láttam egy karácsonyi csomagot, amelynek egyik oldalán a 'Merry Christmas!' felirat és karácsonyra jellemző szimbólumok, míg a másikon a Mikulás volt látható. A mai multikulturális, globalizálódó világban a különböző eredetű hagyományok kezdenek egymásra csúszni, és ebből egy kavalkád, vagy még inkább egy zűrzavar alakul ki. Ez utóbbit az okozza, hogy egyes elemeknek és személyeknek a jóságos vonásait és az ártó jellegét egyszerre hangsúlyozzák (lásd például a Luca-kultusz kétarcúságát). Ez a keveredés a mai kor fogyasztói kultúrájára jellemző, s ezzel sajnos együtt kell élnünk. Természetesen eltérő, hogy ki mennyit érez és tart fontosnak elkülöníteni az idegen hatásokból, hiszen a hétköznapi emberek jó részének ez az egyveleg nem okoz problémát vagy félreértéseket” - összegezte Mód László.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.