Egyetem

Évszázados előrejelzés a magyar meteorológusoktól

Évszázados előrejelzés a magyar meteorológusoktól

2010. december 23., csütörtök
Évszázados előrejelzés a magyar meteorológusoktól

Télen csökken a hideg napok száma és a lehullott hó mennyisége, nyáron pedig a hőhullámok időtartamának növekedése várható az elkövetkezendő évtizedekben - ez a tendencia állapítható meg az Országos Meteorológiai Szolgálat regionális klímamodelljeinek előrejelzései alapján, amelyekből a 2021 és 2050 között, valamint a 2071 és 2100 között várható változások ismerhetők meg.

Az OMSZ két globális éghajlati modell regionális fejlesztését, Magyarországra való adaptálását végzi. Az egyik a francia Météo France vezetésével nemzetközi együttműködésben megalkotott ALADIN-Climate, a másik a hamburgi Max Planck Intézet által kidolgozott REMO-modell - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján. A szakemberek a hőmérséklet tekintetében egyértelmű melegedést prognosztizálnak, ahogy az az elmúlt 100 évben is tapasztalható volt. A legjelentősebb változást azonban Magyarországon nem a körülbelül 1 Celsius-fokos átlagos hőmérsékletemelkedés jelenti majd, hanem az éghajlati szélsőségek, például a hőhullámok gyakoribbá válása, időtartamuk növekedése. Az előrejelzésekből az rajzolódik ki, hogy a téli hónapokban a hatvanas-kilencvenes évekhez viszonyítva 2021 és 2050 között 5 nappal, 21-re csökken azoknak a napoknak a száma, amikor 0 fok alatti lesz a hőmérséklet. A zord napok száma, amikor mínusz 10 fok alá esik a minimumhőmérséklet, 35 százalékkal, 10-ről, 4-re csökken majd. A másik fontos időjárási paraméter, a csapadék mennyiségének esetében már sokkal nagyobb a bizonytalanság a Kárpát-medencében. A globális modellek ugyanis egy választóvonalat jeleznek Európa közepén, amelytől délre csökkenő, északra viszont növekvő csapadékkal kell számolni. Magyarország éppen a határvonalon fekszik, ami tovább növelheti a szélsőségek gyakoribbá válását. A két globális modell adatai közötti eltérés is jól mutatja ezt a bizonytalanságot: az ALADIN-Climate szerint a hó mennyisége 2 százalékkal, míg a REMO szerint 16 százalékkal csökken.

Bozó László

akadémikus, az OMSZ elnöke e munkával kapcsolatban azt emeli ki, hogy a globális modellek adataira azért van szüksége az OMSZ-nek, mivel a hazai szakemberek nem lennének képesek felmérni az éghajlatot befolyásoló összes tényezőt - az óceán vagy a szárazföld felszínének hatását, a jégtakaró, a bioszféra vagy az emberi tevékenység jelenlétének következményeit. A globális modellek hátránya viszont, hogy igen durva a felbontásuk, a körülbelül 100 kilométeres rácshálózatú adatszolgáltatás pedig nem alkalmas arra, hogy egy Magyarország méretű ország a saját előrejelzéseit elkészítse belőle, viszont jó kiindulópontként szolgál a regionális szintű továbbfejlesztésre. Magyarországon összesen négy regionális klímamodellt használnak, ezekből kettőt az ELTE Meteorológiai Tanszékén alkalmaznak. Az egyes modellek bizonyos értékeket jól képesek megbecsülni, másokat azonban pontatlanul, így a különböző közelítéseken alapuló előrejelző rendszerek egymást kiegészítik, összesített adataik alapján már meghatározható az elkövetkezendő évtizedek éghajlatát meghatározó tendencia.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.