2011-től gyökeresen megváltozik a közszolgálati média + VIDEÓ

Jövőre ifjúsági és gyerekcsatornává alakul az M2, a Magyar Távirati Iroda hírei pedig ingyenesek lesznek – beszélt a közmédiában várható átalakulásokról Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának elnöke nemrégiben egy médiakonferencián. A SZEGEDma.hu a részletekről kérdezte a politikust.

– Elnök úr, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának létrehozásával új feladatok és elvárások fogalmazódnak meg a közmédiumokkal kapcsolatosan. Voltaképpen mi a szerepe ennek a testületnek?

– A Magyar Országgyűlés elkezdte a magyar média átalakításával kapcsolatos törvények elfogadását. Ez idén már több ide vágó törvény és rendelet meghozatala folytán megtörtént. Jelenleg is folyik azonban – egy teljes új média-struktúrával foglalkozó – törvény vitája az Országgyűlésben, s várhatólag december végéig ezt is elfogadja a grémium. Az a struktúra, amelyet korábban elfogadott a Parlament, átszabta a korábban érvényes média-törvényi struktúrát. Eddig minden közszolgálati médiának külön felügyeleti szerve volt: kuratóriumi elnöksége és kuratóriuma. Ez egy-egy testületnél elérhette, s el is érte az 50 főt is. Ehelyett most egy 8 fős kuratórium felügyeli a Magyar Televíziót, a Duna Televíziót, a Magyar Rádiót és a Magyar Távirati Irodát. Ennek a nyolc tagú kuratóriumnak vagyok az elnöke.

– Ezzel az új média-struktúrával az ellenzék, elsősorban a szocialisták, nem értenek egyet, sőt támadják is egyes pontjain.

– Igen, de éppen ebben a testületben, amelyet én iránytok, az ellenzék is delegált tagokat. Minden ellenzéki frakció egy-egy főt jelölt a kuratóriumba, s ezt a Parlament el is fogadta. Voltaképpen az összetétel a következő: a kormánypártok 3 tagot küldtek a testületbe, az ellenzékiek szintén 3 főt, míg a Médiatanács delegálta az elnököt és plusz egy főt.

– Október 18-án megválasztották a közmédiumok vezérigazgatóit. Önök munkáltatói jogviszonyban állnak az említett vezetőkkel. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatói jogkört alkalmazva bármikor vissza is hívhatják és fel is mondhatnak a közmédiumok első embereinek?

– A Médiatanács jelölt minden egyes intézmény élére két embert. Azok közül mi titkos szavazással megválasztottuk a négy közszolgálati médium élére a vezérigazgatót. A politika, az ellenzék sokszor támadta ezeket az embereket, de a sajtó nem helyezett e kérdésre különösebb súlyt, annál is inkább, mert a négy közül három megkapta a kétharmados támogatást, s valaki még ennél is nagyobb támogatással lett vezető. Ez azt jelenti, hogy a négyből háromra az ellenzék közül is adott le szavazatot! Úgy vélem, jó szakembereket választottunk, nem politikai alapon történt a vezérigazgatók kinevezése és ismerve eddigi munkájukat, szakmai előéletüket, nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy nagyon erős közszolgálati elkötelezettségű vezetői gárda jött össze. Ez egyébként jellemző a mi kuratóriumunkra is. Meg vagyok győződve arról, hogy az új médiastruktúrában mindez elegendő lesz ahhoz, hogy sokkal kevesebb pénzből, sokkal magasabb színvonalú műsorok készüljenek.

– Egy korábbi interjúban kijelentette, hogy a közpénzből finanszírozott médiumok ne versenyezzenek egymással, hanem közös erővel próbálják a kereskedelmi adók alacsony színvonalú, silány műsorait minőségi adásokkal ellensúlyozni.

– Ma is azt gondolom, hogy amikor közpénzből finanszírozunk közszolgálati műsorokat, legyenek azok rádió- vagy televíziós műsorok, akkor elvárható, hogy ezek a műsorok ne egymással versengjenek, s ne az történjen, hogy kioltják egymást, hanem építkezzenek egymásra. Itt említeném meg különben a Magyar Országgyűlés ránk kötelező érvényűnek tekinthető döntései közül azt is, hogy a négy zrt, melyeket átalakítottunk nonprofit zrt.-ké, vagyonát, vagyonátadással, egy műsorkészítő-vagyonkezelő alapba helyezzük. Így a műsorkészítéshez szükséges vagyon, a technika egy kézben van, ami azt jelenti, hogy mostantól kezdve egy híradóra nem kell 2-3 kocsival és ugyanennyi stábbal kimenni a helyszínre, hanem kimegy egy stáb és a forgatott anyagot átadja a többinek.

– Ez szintén a takarékossági intézkedések részét képezi?

– Kétségkívül, azt is. Ez eddig nem így volt. Mondok egy példát: a Duna Televízió más műholdon volt, mint a Magyar Televízió, így azoknak, akik a határon kívül nézik ezeket az adókat, külön-külön antennát és belső egységeket kellett vásárolniuk. Korábban nem tudtuk elérni, hogy ezek az adók ne két műholdra, hanem egyre kerüljenek, mert a Duna TV elzárkózott ettől. Ebből adódóan az adófizetőknek évente több száz millióval többe kerül a tévézés. Nos, ez nem lesz a jövőben. Ha azt nézzük, hogy a meglévő műsorstruktúrák nem egymásra épülnek, hanem egymás kioltására törekszenek, akkor nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy ezen is változtatnunk kell. Jelenleg a Magyar Televíziónak van egyes és kettes csatornája, a kettes gyakorlatilag ismétlő csatorna. A Duna TV-nek van egyes csatornája és az úgynevezett autonómia csatornája, ami ugyancsak valamilyen ismétlő funkciókat lát el. Ha mindezt át- és újragondoljuk, akkor január elseje után ennek az új médiastruktúrának négy önálló csatornája lesz. Az M2-n például a gyermekeknek szóló műsorokat készítenek, a Duna Televízió pedig a világ magyarságának szóló hír és tájékoztató műsorokat gyártó csatorna lesz, a kettes csatornája pedig a magyar kultúrát magas színvonalon megjelenítő csatornaként funkcionál majd. Ha ezekhez még hozzá adjuk, hogy a műsorkészítők eddig két, mostantól pedig négy csatornát töltenek meg műsorokkal, s most januártól kétszer több pénz lesz arra, hogy magyar tartalmak szülessenek, akkor ez kétségkívül óriási előrelépés. Eddig ugyanis nem születtek magyar tévéjátékok, nem vagy csak alig voltak színházi közvetítések, mesejátékok, rajzfilmek, animációs filmek. E területen radikális változások lesznek, hiszen tudjuk, hogy a kereskedelmi csatornák kétes értékű műsoraival szemben csak ily módon tudunk értékeket felmutatni s így tudjuk felvenni a versenyt.

– A Magyar Távirati Iroda helyzetéről és szerepéről eddig nem beszéltünk…

– Igen, annál is inkább, mert hol vádként, hol örömmel jegyzik meg, hogy a hírműsorok egy centrumban készülnek. A Magyar Távirati Iroda kapta meg azt a lehetőséget, hogy a hírműsorokat koncentráltan készítse el. Így az is természetes, hogy ott dolgoznak majd azok az emberek, akik eddig is a hírműsorokkal foglalkoztak, le tudják majd gyártani mind a rádiók, mind a televíziók számára a tájékoztató hírműsorokat. Ez nem azt jelenti, hogy egyforma lesz a Duna TV vagy az MTV híradója, mert a hírekkel kapcsolatos egyéb háttérműsorok maradnak továbbra is önállóan a csatornáknál. Ebből kifolyólag itt is jelentős megtakarítást tudunk elérni, amit szintén magyar tartalomra tudunk fordítani.

– Az internetes felületek kihasználása terén vannak-e elképzeléseik?

– Természetesen. Olyan internetes felületeket hozunk létre a Magyar Távirati Irodánál, amelyről bárki – ellentételezés nélkül – letölthet híreket, fotót, szöveget, hanganyagot. Ez véleményünk szerint nagyon fontos, hiszen a közpénzből fenntartott Magyar Távirati Iroda ne kérjen plusz pénzt azért, hogy az alaptevékenységét elvégezze!

– Elnök úr, ön szegediként a SZEGEDma.hu hírportálnak nyilatkozik. Mi a véleménye a szegedi média-helyzetről?

– Sajnos, mostanában kevesebb alkalmam nyílik a helyi médiát teljes spektrumában áttekinteni, mert nagyon sokat tartózkodom Budapesten. Remélem, hogy a sokszínűség Szegeden meg fog maradni. Továbbá azt is, hogy a Tisza-partján a média-verseny a színvonal emelkedését fogja eredményezni. Természetesen vidéki emberként vidéki televíziósként, azt várom, hogy a vidék eseményei, kultúrája, mindennapjai, politikai döntései ott legyenek az országos és a vidéki médiában egyaránt.