Löffler Tibor: voltak forradalmi jegyei az áprilisi választásoknak

Cikkünk frissítése óta eltelt 10 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az áprilisi választások kapcsán látom értelmét egy forradalmi analógiának – jelentette ki Löffler Tibor politológus szerda este, az újszegedi Móra Ferenc Kollégiumban tartott előadásán, ahol az idei év politikai eseményeit értékelte.

A jogi kar politológiai tanszékének oktatója szerint a forradalmi tézis annyiban igazolható, hogy a magyar emberek többsége tavasszal mindenképpen változást akart. Sőt, a választópolgárok úgy mentek el, vagy nem mentek el szavazni, hogy tisztában voltak azzal, hogy a Fidesz-KDNP akár kétharmados többséget is szerezhet az Országgyűlésben, hiszen a kampány során az MSZP politikusai többször is felhívták figyelmet a kétharmad veszélyeire. Löffler Tibor kiemelte: a Fidesz még azt is megtehette, hogy nem hozta nyilvánosságra a teljes programját, valamint minden következmények nélkül lemondhatta a televíziós vitát, amely az elmúlt választások alkalmával komoly jelentőséggel bírt. A politológus szerint az, hogy a Fidesz-KDNP mindezek után is kétharmados parlamenti többséget szerzett, forradalmi jegyeket hordoz magában: a választók mindenképpen váltást akartak, mivel úgy gondolták, hogy az a legrosszabb, ha minden marad a régiben. Löffler Tibor hangsúlyozta: még számos korábbi MSZP-szavazó is így gondolta, ugyanis a szocialisták 2006-hoz képest 1,3 millió szavazót veszítettek. Ezek a választópolgárok szintén tisztában voltak a kétharmad veszélyeivel, de nem foglalkoztak vele, mivel úgy gondolták, hogy az MSZP-nél még egy Orbán Viktor vezette kormány is jobb teljesítményre lesz képes, ezért vagy nem mentek el szavazni, vagy másra adták a voksukat. A politológus szerint a Jobbik is ennek a forradalmi jegyeket hordozó közhangulatnak köszönhette a szavazatainak nagy részét, így 2010 áprilisa kapcsán egyfajta jobboldali „forradalomról” is beszélhetünk. A forradalmi jegyek következtében tavasszal több volt, mint kormányváltás, de kevesebb, mint forradalom – tette hozzá Löffler Tibor.

Az alkotmányozás kapcsán a Szegedi Tudományegyetem oktatója kijelentette: nem híve az új alkotmánynak, inkább a konzervatív szemléletnek jobban megfelelő alkotmánymódosításokat támogatja. Példaként az amerikai alkotmányozást hozta fel, ahol új alaptörvény helyett – az élethelyzetek változását követő – alkotmánykiegészítéseket alkalmaznak. Löffler Tibor mindezek ellenére nem zárja ki, hogy az új alkotmány jobb lesz a jelenleg hatályban lévőnél, azt viszont fontosnak tartja, hogy az új alaptörvény konszenzus következtében szülessen meg. Ennek kapcsán a Magyarországhoz hasonló politikai kultúrával rendelkező Lengyelországra utalt, ahol a politikai élet szereplői – az alkotmány szövegét illetően – a köztük feszülő hatalmas nézetkülönbségek ellenére is megegyezésre tudtak jutni. A politológus egy alkotmányt megerősítő népszavazásnak is látná értelmét.

Gömbicz Nándor

Előző sztori

Málovics: a zárt ülés a korrupció melegágya

Default thumbnail
Következő sztori

Kétmilliós süti a gyermekklinikákért

Legutóbbi hasonló cikkek