/

Megújul a ferences templom rendháza + PANORÁMA, FOTÓK

Cikkünk frissítése óta eltelt 12 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

no images were found

Az alsóvárosi ferences templom Szeged egyik legjelentősebb, legrégebbi műemlék épülete. A ferences rend sikerrel pályázott az NFÜ DAOP programjához, mely fejlesztéssel a műemlékekben viszonylag szegény Dél-Alföld egyik turisztikai látványosságává válhat.

Szegednek, de az Alföldnek is talán legmonumentálisabb középkori műemléke az alsóvárosi gótikus templom, melynek a két oldalfalán máig látható, évszámmal ellátott, apró szoborfejdíszét 1503-ban helyezték el. A korábbi, Cs. Sebestyén Károly által indított, de 1942-ben megszakadt ásatások szerint a XV. század második felében egy régebbi Árpád-kori templom közelében, annak egyes elemeit felhasználva, melyet már Mátyás király 1458-as oklevele is említ. A ferencesek által alapított kolostor 1459-ben biztosan működött, amit a heti vásárra szóló királyi engedély is bizonyít. A régi templomot a ferencesek fokozatosan átépítették, hiszen egy ilyen munka mindenképpen olcsóbbnak bizonyult, mint egy új felépítése.
Magyarországon a ciszterciták honosították meg, a kolduló rendek folytatták a gótika jellegzetesen magyar változatát, egyfajta puritán formavilágot, melyben ugyanakkor megjelenik a gótikus szerkesztés tökéletes ismerete. Elmaradtak a gazdagon kiképzett homlokzat, jellemzővé vált az egyetlen bejárat a külhoni hármas tagozódású kapuzat helyett. A támívek helyett a támpillérek végletekig leegyszerűsített sora biztosította a boltozatok oldalnyomásának kiegyenlítését. Ez az egyszerűség jellemezte a belső tér kiképzését is. A hazánkban ismeretlen kereszthajó helyett a szerzetesi kórus, vagyis a hosszanti irányban elhelyezett, ülőfülkékkel díszített szentély vált jellemzővé. A késő gótikus, egyhajós csarnoktemplom nem a díszítés gazdag káprázatával, hanem a méretek arányaival, egyszerűségével próbált megnyugvást nyújtani a betérő lelkeknek.

A ferencesek temploma

A templom belseje hazánkban szinte egyedülálló térhatásával, monumentális egyszerűségével ragadja meg a belépőt. A főhajó XIV. századi maradványát a XV. század második felében teljesen újjáépítették. Ehhez járult a keskenyebb, szerzetesi kórusul szolgáló félhatszögben végződő szentélyhajó és a káptalanterem – a mai sekrestye – és a kettőt összekötő szintén gótikus átjáróhelyiség, amelyre a később barokk tornyot építették.

no images were found

A templom és a kolostor a török hódoltság idejét nemcsak átvészelte, hanem időnként még javításokat is engedélyeztek rajta. A város magyar népe ekkor leginkább Alsóvároson élt, ahol a barátok temploma összetartotta a hódoltsági sors szegedi lakóit. A barátok nemcsak lelkipásztori szerepet töltöttek be, hanem egyúttal a nép tanítómesterei és orvosai is voltak, amiről számtalan orvosi szakkönyv is tanúskodik. Hatalmas, egyes források szerint 30 hold kiterjedésű kertjük gyógyító füvekben, nemes fákban és növényekben egyaránt bővelkedett. Az elvadult táj népét gyakran gyötörte a hideglelés (malária), valószínű, hogy ellenszeréül a paprikát épp ők honosították meg, ugyanis abban az időben nem fűszerül, hanem orvosságul használták ezt a növényt. A szegedi kolostor egyik feljegyzése, ami szerint a paprikát a váltóláz kezelésére használták, terelte Szentgyörgyi Albert figyelmét is a paprikára és a benne lévő C vitaminra.
A hódoltság alatt éppen nem volt könnyű a templom és a kolostor karbantartása. A török nem engedte új templom és kolostor építését, sem a régiek kibővítését. A barátok csak engedéllyel tudtak javításokat végezni a templomon. Az engedélyeket csak úgy kapták meg, ha a templomot és a kolostort nem építik tovább és a régi alapnak megfelelően javítják ki. Az engedélyekért jelentős díjakat, pénzajándékokat kellett fizetni. Ennek ellenére az alsóvárosi templom volt a török birodalom legszebb keresztény temploma egy 17. századbeli feljegyzés szerint. A hódoltság idején 1624-ben történt a legnagyobb építkezés, amikor új mennyezetet építettek. 1643-ban restaurálták a templomot és a főoltárt, majd pár évvel később a kolostort is rendbe hozták. A 17. század második felében nagyobb restaurációs munkálatok voltak. A templom teljes megújítása a következő századra maradt.

Interaktív rendház

A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány a Szeged-Alsóvárosi Ferences Templom és Rendház turisztikai célú, látogatóbarát fejlesztésére nyújtott be pályázatot „Történelmi és kulturális örökség turisztikai hasznosítása” témában, mely keretében 85% támogatási aránnyal 265 millió forint támogatást nyert.
Kétszintes látogatóközpontot alakítanak ki a rendházban, ahol interaktív kiállításokon ismerhetik meg az érdeklődők a szegedi ferences szerzetesek több mint nyolcszáz éves történetét. A projekt elsődleges célja a Szeged-Alsóvárosi Ferences Templom és Rendház páratlan értékeinek turisztikai célú látogatóbarát bemutatása. Az épület Szeged egyik legjelentősebb, legrégebbi műemlék épülete, de nem eléggé ismert turisztikai látványossága. A templom jelenleg is látogatható, de a turistacsoportok fogadására alkalmatlan. A projekt során az eddig is látogatható templom mellett létrejön egy kétszintes komplex látogatóbarát kiállítóhely, amely több helyiséggel, vetítőteremmel interaktív módon mutatja be az épületegyüttest, a ferencesek és a szerzetesi élet hagyományait. A Rendház kertjében gyógynövényes kertet és kőtárat alakítanak ki. Az új funkcióknak megfelelően felújítják és komplex módon akadálymentesítik az épület kiállító és közlekedő tereit, a vizesblokkokat és a fogadóhelységeket. Reményeik szerint a több mint 500 éves templom és a rendház olyan turisztikai vonzerőt fog jelenteni, amely a műemlékekben viszonylag szegény Dél-Alföld egyik turisztikai látványosságává válhat. Az átalakítás a tervek szerint 2012 augusztusában fejeződik be, és ősszel nyitja meg kapuit a látogatók előtt.


Havasboldogasszony katolikus templom és ferences rendház, Szeged

no images were found

no images were found

no images were found

Előző sztori

Péntek: Balkán Hangja

Következő sztori

Januárban folytatódik Kolompár Orbánék pere