Írjon nekünk

Közélet

Szentistványi István: A kezdeményezés ne fentről érkezzen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Megérett a helyzet a változásra

A sikeres tavaszi választások után az október 3-ai önkormányzati választásokra az LMP-nek mégsem jött össze Szegeden a polgármesterjelölt-állítás. Szentistványi Istvánnal, a párt helyi listavezetőjével és a Védegylet eddigi koordinátorával többek között erről is beszélgettünk, valamint a lakossági érdekvédelemről és képviseletről, a civilek megváltozott szerepéről, a politikusok és a média felelősségéről és nem utolsó sorban a párt programjának megvalósíthatóságáról.

– A választási törvény kétségtelenül rossz irányba befolyásolta az eredményt – kezdte a beszélgetést Szentistványi István. Az igaz, hogy az LMP a tavaszi választásokon jól szerepelt, 11 százalék közeli eredményt ért el a város közigazgatási határán belül, ami a semmiből előjött új párt esetében kiváló eredménynek számít. A megváltoztatott önkormányzati törvény kedvezőtlenül érintette a kis pártokat – tiltakoztunk is ellene –, hiszen nagyon szerencsétlen időszakban, a nyári szünet végén és az iskolakezdés elején hirdették meg a kampányt, amikor aktivistáink nagy része nem is tartózkodott Szegeden. Ez azt eredményezte, hogyha kicsivel is, de lecsúsztunk a polgármester-jelölésről. Az utóbbi 1-2 napban nyilvánvalóvá vált, hacsak egy kicsit meghosszabbítják a kampányt, akár csak egy hétvégére, akkor sikerül összegyűjtenünk a szükséges mennyiségű ajánlószelvényt. Sajnáljuk nagyon, hiszen szimbolikus értelemben ez mégiscsak fontos. Ráadásul van olyan párt Szegeden, amely állított polgármester-jelöltet, holott az ismertsége, támogatottsága gyakorlatilag tizede a miénknek. Ez bánt minket, másrészről tudjuk, hogy a polgármester személye érdemben csak két párt esetében tényező. Ebből a szempontból nem akkora tragédia sikertelenségünk, mert nyilvánvaló, hogy a másik két kisebb párt sem rúg labdába. Arra koncentráltunk, hogy legyen egy kis LMP-s csapat az önkormányzatban. Mivel kevesebb hely van, és a lista is másként működik, a részvétel nyilván szerényebb lesz. Mindenképpen kell legyen az önkormányzatban néhány ember, aki a lakossági, alulról jövő civil kezdeményezéseket nemcsak támogatja, hanem felkarolja és az élére áll, illetve helyzetbe hozza azokat a szerveződéseket, öntevékeny csoportokat, lakóközösségeket, amelyeknek egyébként teljesen más elképzeléseik vannak a városfejlesztésről és –fejlődésről, mint amit a hivatalos vezetés éppen át akar vinni vagy le akar nyomni a torkukon.

Civilek és álcivilek

– Sokszor éri az a vád a civileket, hogy különböző pártok holdudvarához tartoznak. Ön szerint mennyire igaz ez?

– Jó kérdés. Különböző botrányok kapcsán ezeket az álcivil-formációkat lehet látni/hallani, amelyek különböző ügyekbe keverednek. Elég régóta benne vagyok/voltam a civil mozgalomban, úgy látom, komoly civil szerveződések működnek az országban, elsősorban környezetvédelmi, de társadalmi és jogvédő szervezetek is, amelyek nem kötődnek egyetlen párthoz sem, nem alibi-szervezetek. Adott esetben különböző világnézetű emberek gyülekezeteként működnek, viszont hasonló érdekek mentén és azonos célokért dolgoznak. A mi Védegyletünk szegedi csoportja is ilyen. Van, aki karakteres módon konzervatív beállítottságú és olyan is, aki inkább a baloldalhoz vagy a liberalizmushoz áll közelebb. A közös ügyeket, az ökológiai fenntarthatósággal, a társadalmi igazságossággal vagy a demokrácia minőségi megújításával kapcsolatosakat azonban mindannyian magunkénak tekintjük attól függetlenül, ki, milyen ideológiai vagy világnézeti, esetleg felekezeti beállítottságú. Amikor a közéletben létrejönnek különböző közösségek, azokat nem biztos, hogy felekezetekhez vagy politikai pártokhoz hasonlóan kell működtetni. Civil szervezetekben sokkal heterogénebb, szerteágazóbb a tagok érdeke, politikai vagy vallási meggyőződése, ha viszont az emberek megtalálják a közös célokat, akkor ez nagyon tud működni. Meg kell nézni, milyen progresszív dolgok közelíthetők meg akár konzervatív értékek felől, akár a baloldalról vagy liberális pozícióból, és melyek vállalhatók, ami viszont elavult, azt el kell vetni.

– Az LMP végül is a Védegyletből alakult, ebben az esetben a civil közösségből lett politikai párt, nem pedig fordítva.

– Az LMP valóban a Védegyletből nőtt ki olyan értelemben, hogy azok a kezdeményezők, akik 2007-ben az LMP majdani megalakulása mellett döntöttek, alapvetően a Védegylet emberei voltak. Ez furcsa módon később Szegeden is kicsit hasonlóképpen alakult. A Védegylet mindig is pártoktól független volt. Korábbi munkatársai később persze közeledtek bizonyos pártformációkhoz. Lányi András (akit sok szempontból a mesteremnek tekintek) és barátai, előbb az Élőlánccal próbálkoztak 2005/2006-táján, most pedig inkább a Fidesz holdudvarához állnak közel. Van, aki a minisztériumban dolgozik, mások pedig az ombudsmani hivatalban. Ezáltal csak azt akarom mondani, egyáltalán nem törvényszerű, hogy a Védegyletet az LMP-hez kapcsoljuk, mert amit az elmúlt 10 évben jelentett, annak például a Fidesz bizonyos progresszív vonalához ugyanúgy köze van, mint esetleg másokhoz is. Egyébként Illés Zoltán is tagja volt a Védegyletnek annak idején. A civil szervezetek többnyire rá vannak kényszerülve, hogy a mindenkori hatalommal valamilyen értelemben helyi szinten kiegyezzenek. Nekünk a Védegylettel szerencsénk volt, mert semmilyen függésben nem álltunk a városvezetéssel, se irodát, se pénzt nem kaptunk tőlük. Semmilyen kötelezettségünk nem volt, hogy bizonyos dolgok miatt respektálnunk kelljen őket.

Pacalparti, bográcsgulyás, szőlő és lágy kenyér nélkül

– Alapvető követelmény a civil szervezetek esetében a pénzügyi és pártoktól való függetlenség.

– Igen, nekünk ezt teljes mértékben sikerült elérnünk. Budapesten például kőkemény konfliktusokat generált a Védegylet. Azokban a kerületekben, ahol most előzetesben ülnek a polgármesterek különböző szabálytalanságok vagy disznóságok miatt, az esetek nagy részét a Védegylet tárta fel.

Ez a hozzáállás remélhetőleg az LMP politikájában is megmarad.

– Természetesen, nem az a cél, hogy az LMP maga alá gyűrje vagy megjelenítse a civil szervezeteket, hanem az, hogy mindenki a saját szemléletének megfelelően különböző civil vagy társadalmi szervezet munkájában vegyen részt, hogy tényleg hatással lehessen az adott település politikai gondolkodására, a fejlesztésekre. Nem szükséges ezt párton keresztül megoldani. A kistelepüléseken mindez elég jól működik.

– Egy hét van a választásokig, nem látni LMP-s plakátokat a városban, meg pacalpartira, bográcsgulyásra, szőlőre és lágy kenyérre sem invitálják a választókat.

– Az LMP más típusú párt, ezért nyilván alternatív módszereket kíván használni. A szegedi csoport nagyon kevés pénzzel úgy működik, mint egy aktivista szervezet. Nemcsak a pénzhiány miatt folytatunk más kampányt, mi a megjelenésnek vagy a jelenlétnek is egy másmilyen formáját szeretnénk megvalósítani.

– A közvetlen találkozást a választókkal?

– Igen, ez nagyon fontos, tavasszal sok pozitív visszajelzést kaptunk, szimpatikusnak találták az erős utcai jelenlétünket. Most is vannak állandó kitelepülési helyek, és tényleg sok értékes beszélgetésekre, választókkal való találkozásra kerül sor. Minden körzetben az ottani képviselőnk egy viszonylag fontos csomóponton fogadóórákat tart.

A birodalom végnapjai

– Az LMP programjában szerepel, hogy a különféle lakossági érdekcsoportok esetében tényleges meghallgatásra van szükség, nem pedig a mai formában működő kiürült, kötelezően letudott lakossági fórumokra, nyílt napokra, fogadóórákra.

– A városlakók tapasztalata, hogy a képviselők ilyenkor, a választások előtt mindig megjelennek nagy apparátussal, fűt-fát ígérnek, ha megválasztják őket négy évre, majd eltűnnek. Vannak a kapcsolattartásnak olyan kiüresedett formái, amelyeket elvileg ki lehet pipálni, hogy megtörtént a találkozás, a kommunikáció, a tájékoztatás, de ezek tulajdonképpen nem érnek semmit. A lakossági fórumokat is úgy szervezik, hogy fent valamit eldöntenek, majd azt elmondják a polgároknak. Néhány ember, aki éppen el tud jönni, az értesül az eseményekről, a többség, mert éppen akkor nem ért rá, kimarad. Annak, hogy a részvételt hogyan lehet erősíteni, érdemivé tenni, nagyon sokféle módozata van világszerte. Ha például a szegedi oktatásról szeretnék megtudni valamit, nyilván nem úgy járok el, hogy összehívom az igazgatók tanácsát, akik egyébként is a mindenkori hatalommal törekednek jó viszonyban lenni. Amennyiben az iskolát bármilyen negatív hatás éri, az igazgatók mindig jól járnak. Tudja a városvezetés is, hogy csak az igazgatót kell megszerezni magának, utána az egész tantestület már úgyis az ő utasításait követi, és bármit le lehet nyomni a torkukon. Az ilyen vezető a kellemetlen lépéseket könnyebben megteszi, ha tudja, hogy őt nem éri bántódás. Ezeken a dolgokon lehet és kell változtatni akár intézményi szinten, hogy demokratikusabb döntések szülessenek. Olyan fogadónapokat tervezünk a városházán – amikor éppen üresen áll –, a sokak számára megközelíthetetlen, elitista épületben a város különböző csoportjai számára, ahova nem az igazgatókat és vezetőket hívnánk meg, hanem azokat, akik egyfajta panasznappal kombinálva elmondanák tényleges problémájukat. Nem fentről le, hanem fordítva képzeljük el a kommunikációt. Azok is hallathassák hangjukat, akiké eddig nem hallatszott. Ez az egyik fő célkitűzésünk. Szegeden az elmúlt húsz évben a többség kimaradt a döntéshozatalból, mégis mindenki tele van várakozással, hátha majd a következő vezetés jobb lesz. A várost jelenleg alapvetően a látványberuházások mozgatják, a fesztiválváros szlogen is ezt az érzetet erősíti. A birodalmak végnapjaira jellemző ez a „kenyeret és cirkuszt” mentalitás. Mindig a felszín, a máz, az imázs-építés a fontos.

Ki kiért van?

– De kinek? A szegedieknek biztos nem.

– A turistáknak, aki egy-két napig maradnak itt, végigsétálnak a Kárász utcán, aztán elmennek. A mostani városvezetés intézkedései nem a városlakók közérzetét javítják, nem az ő érdekeiket szolgálják. Egy felelős várospolitika nem így gondolkodik. Rengeteg olyan fejlesztés zajlik most is, ami nem a többség javára van: lásd fürdőfejlesztés, panelrekonstrukció stb. Az utóbbi esetében is minden arra megy, hogy a homlokzatot gyorsan megcsinálni, minél több állami és városi támogatást zsebre tenni, majd odébbállni. Arra már nincs pénzük a lakóknak, hogy belül is mindent kicseréljenek, felújítsák az elavult elektromos és vízvezetékeket, az épületgépészeti elemeket. Programunk másik sarokpontja az önkormányzati cégek működése. Az embereknek fogalmuk sincs, mit várhatnak el tőlük. E cégek nem a saját kényük-kedvük szerint adják például a meleget vagy az áramot, hanem kőkemény adópénzekből tartja őket fent a város. Ha egy ilyen cég monopolhelyzetbe kerül és elzárkózik mindenféle egyéb alternatíva elől, akkor felül kellene vizsgálni működését. A polgároknak joguk van megtudni, hogy az adott cég mennyire képviseli az érdekeiket, és mit tesznek ezért a felügyelőbizottságok. Mit dolgoznak, kinek a szempontjait érvényesítik, kinek tartoznak elszámolással. Nagyon úgy tűnik, inkább a cég érdekeit védik, és nem a lakosokét, ahogy azt elvárnánk. Amikor az emberek kegyeit keresik a képviselők, soha nem mondják el, mit végeztek az érdekükben és főleg mennyiért dolgoztak különféle felügyelőbizottságokban. Erről mélységesen hallgatnak. Már az is óriási lépés lenne, ha a helyi média bármely szegmensében ezeket a dolgokat megjeleníthetnénk. A helyi nyilvánosság orgánumai legyenek nyitottak arra, hogy ilyen típusú közérdekű információkat továbbítsanak a lakosok számára, amelyekből el tudnak igazodni. Így lehetne sokkal demokratikusabb, nyitottabb, élhetőbb várost teremteni. Elképesztő, ahogy a központi gondolatot és akaratot jelenleg közvetíti egyes helyi médium, annyira szigorúan, szinte már parodisztikusan. Nem szabad a lakosságot kiskorúsítani. Húsz év után nem lehet más ambíciója az embernek, mint az, hogy ismét nekivág, hátha most már megérett a helyzet a változásra.

Hírzóna

Interaktív előadáson találkozhatunk neves szegedi sportolókkal

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

November 29-én, a művelődési házban.

Tovább olvasom

Hírzóna

Nemzetközi hárfaversenyt rendeznek Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

A megmérettetésen idén 25 ország mintegy hatvan versenyzője vesz részt.

Tovább olvasom

Hírzóna

Nem lesz meleg víz és fűtés jó néhány szegedi lakásban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Tarjánban, a Retek u.- Budapesti krt.- Szamos u. által határolt területen.

Tovább olvasom

Aktuál