Írjon nekünk

Kultúra

Helykeresés a Somogyi régi könyvei között

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

A Somogyi-könyvtár szokásos, három hónapig látogatható nagykiállítása idén a magyarság Európában elfoglalt helyével foglalkozik a külföldi utazók, történetírók, illetve régi magyar szerzők külföldön megjelent munkái szemszögéből, mintegy kétszáz muzeális kötet felvonultatásával.

A tárlat két részből áll. A bevezető rész tisztelgés Pécs, Szeged és Marosvásárhely könyvtárainak alapítói előtt, a főkiállítás pedig a “Helyünk a Világban” címet viseli.
A kiállítást megnyitó Novák István építész, Szeged díszpolgára úgy fogalmazott, az elődeink tapasztalataiból, munkáiból élünk. “Egész életemet jelenti könyvtáram” – idézte Somogyi Károlyt az építész, hangsúlyozva, hogy a könyvtáralapító a számára legértékesebbet adta városunknak. Fontos missziót teljesítenek, akik ezt ápolják és rendben tartják – méltatta a könyvtárosok munkáját Novák István.
A legjelentősebb magyar közkönyvtárak magángyűjteményekből jöttek létre. A tárlat felvezető része a Pécsi Püspöki Könyvtárat a köz hasznára 1774-ben nyilvánossá tett Klimo Györgynek, a marosvásárhelyi Könyves Házat 1799-ben létrehozó széki Teleki Sámuelnek, és a könyvtárát 1881-ben Szegednek ajándékozó esztergomi kanonok Somogyi Károlynak állít emléket.

Magyar história önszorgalomból

A “Helyünk a világban” című kiállítást egy latin kéziratos sor nyomán elindult “nyomozás” ihlette, mely Istvánffy Miklós 1622-ben Kölnben nyomtatott magyarok históriájának díszcímlapján olvasható, és tanúsága szerint a kötet Sebastian Tengnagel jogászdoktor könyvtárából származik, aki e szerzőt széljegyzetekkel ellátta. A kötetben azonban több kézírásos bejegyzés nem található. Mint a megnyitón megtudtuk, Istvánffy Miklós a 16-17. század fordulóján önszorgalomból kezdte megírni Magyarország Mátyás király utáni történelmét, ám a mű megjelenése előtt elhunyt, és kéziratát Pázmány Péterre hagyta. Az esztergomi érsek azt Sebastian Tengnagelnek küldte el lektorálásra. Az ex libris alapján tehát a tárlaton kiállított példány a németalföldi származású tudósé lehetett, később pedig a kötetet 1884-ben a tudós szegedi főrabbi, Löw Immanuel adományozta az akkor néhány éve megalakult Somogyi-könyvtárnak.

Tokaji borok, rebellis magyarok

A tárlaton megismerhetjük a régi Magyarországot külföldi történetírók leírásainak tükrében, magyarországi eseményeket hazánkba látogató külföldi tudósok beszámolói alapján, valamint régi magyar szerzők külföldön megjelent munkáinak szemszögéből. Olvashatunk ásványkincsekről, Magyarország egészségügyi állapotáról, sőt a magyar borok is visszaköszönnek – beszélt az érdekességekről Szőkefalvi-Nagy Erzsébet főkönyvtáros, a kiállítás rendezője.
A kiállítás gerincét a legfontosabb humanista történetírók adják, tehát a magyarok történetét Bonfini, Ransanus és Istvánffy Miklós krónikáinak jelentős kiadásai segítségével kísérhetjük végig.
A kiállítás másik fő csapása a 16-17. századi Magyarország a török hódoltság idején. Néhány nyelvészeti munka is színesíti a kiállítást, ugyanis a törökökkel való együttélés elvezetett oda, hogy végső soron a török nyelvnek magyarok készítettek szótárakat kézírással és nyomtatásban is. Rebellis magyarok fejezettel is büszkélkedhet a tárlat: Dózsa; Wesselényi, Frangepán; Rákóczi; Hajnóczy, Batsányi, Szentjóbi Szabó László; sőt, még Kossuth is szerepel a külföldi szerzők munkáiban.

Ezt gondolta rólunk Anglia

A reformkori Magyarországról Julia Pardoe angol költő, író, utazó 1840-ben megjelent útirajzában emlékezik meg, három kötetben (mely egyébként a Somogyi-könyvtár Vasváry-gyűjteményéből származik). Ezt azonnal lefordították németre is, Angliában és Németországban egyaránt ez alapozta meg a magyarokról alkotott véleményt, és igen pozitív fogadtatásra talált. Pardoe egyébként még Vörösmartyval is találkozott, aki verset írt az emlékkönyvébe – tudtuk meg Szőkefalvi-Nagy Erzsébettől.
Másik érdekesség az idők folyama – egy kronológiai tábla, amely úgy néz ki, mint egy folyamrendszer, amelynek vékonyabb-vastagabb ágai egyben a népek önállóságát is jelzik.
De mindezek mellett megismerhetjük például Temesvári Pelbártot, aki korának legnépszerűbb és Európa-szerte legtöbbet kiadott magyar szerzője volt, vagy láthatjuk a Schedel-világkrónikát (Nürnberg, 1493) a közismert Buda-látképnél felütve, de külön részleg foglalkozik például a szegedi 1879-es nagyárvizet követő nemzetközi összefogással és újjáépítéssel.
A kiállítás október 22-ig látható. A tárlatot a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program egyik szegedi rendezvényeként szervezték meg.

Hírzóna

Vásárhelyi és szabadkai diákok műveiből nyílik tárlat a Tornyai-múzeumban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Gyermekrajzokon a magyar karácsonyi hagyományok.

Tovább olvasom

Hírzóna

A temesvári forradalomról nyílik kiállítás Szentesen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Újságcikkek, dokumentumok, fotók segítségével mutatják be az 1989-es történéseket.

Tovább olvasom

Hírzóna

Hogyan hatottak kultúránkra az evangélikusok? – Kiderül a Somogyi-könyvtárban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Hétfőn, délután fél öttől.

Tovább olvasom

Aktuál