Írjon nekünk

Kultúra

A politikafüggő irodalom és a Béke Tanszék

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Beszélgetés a kortárs szegedi irodalom egyik „főszereplőjével”

A lázadó irodalomról s napjaink kultúrpolitikájáról is beszélt Veszelka Attila (nem őshonosan) szegedi költő (képünkön balra) – a Szegedi Írók Társaságának (SZÍT) feje –, aki Szeged vonatkozásának inkább nevelő, sem mint megtartó szerepet tulajdonít a kortárs irodalom palettáján.

Az előző rendszerbeli szegedi költők magját mi hozta össze?

– Általában az egyetemek és a főiskolák köré szerveződtek ezek a laza társulások. Nem volt ezeknek meghatározott irodalmi karaktere, hanem a diákok összekerültek, beszélgettek, ahol legolcsóbban összejöhettek. Ott volt a Béke Tanszék nevű kocsma, az egyik főhadiszállás. Meghatározó alakjai azok voltak, akik tősgyökeres szegediek, illetve akik más városokból ide jöttek tanulni. Például Baka István, ő szekszárdi, vagy Petri Csathó Ferenc, akit mostanában kezdenek fölfedezni (nagyon fontos és megkerülhetetlen pedig) – ő írta a Béke Tanszék című emblematikus verset, ami az akkori legendás költőket (fiatal süvölvényeket, többek közt Temesi Ferencet és az ő úgynevezett tanítványait) szedi csokorba.

Keserédes múlt és a Szegedtől Szegedig antológia

Az előző (diktatórikus) rendszer ellen milyen mértékben lázadtak a szegedi költők?

– Volt lázadás, a viszonylagos jólét mellett is – miután Kádár… hát mondjuk ki, hazaárulóvá vált, amire természetesen mi annyira tudtunk reflektálni, amennyire a legtöbb fiatal forrong. Egész pici dolgokban tudtak csak persze – ha nekimentek a rendszernek, akkor beleütötték a fejüket a gumibotokba. Elhallgattatták őket. A három T. Szemendrey István a kocsmában gyártotta a hülye verseit, és marhára nem félt semmitől. Legendásan ritkították a fogsorát, aztán persze kiderült, hogy sárgacédulás (magyarán beszámíthatatlan). Akinek volt esze, úgy lázadt, hogy vagy elment innen, vagy rejtetten, allegorikusan próbálta meg kifejezni gondolatait. Elbújtatva a sorok közé. Emiatt anno sokan elfordultak a „modern” költészettől – nem értették, túl burkolt és belterjes lett. Rétegművészetté vált.

A zajtalan rendszerváltás hatására mennyire hígult fel ez a bázis?

– Elvégezték az iskolát és elkerültek innen más városokba – vannak még ma is aktív írók, akikről kiderült, hogy párttagok vagy besúgók voltak. Tele vagyunk velük. Én ezen megpróbálok túlnézni – nem bántom őket. De fenntartásaim vannak. Furcsa skizofrén állapot ez, mert amit írnak, az hazug. Nem tudom elfogadni a műveiket. Persze senki se makulátlan.

A verselésben azt hiszem, az őszinteségen múlik minden.

– Így van…

Kétes figurák múltjuk dacára is lehetnek irodalmilag/művészileg értékesek. Charles Manson zenéje például egész élvezetes. A művészet nem erkölcs alapú.

– Igen, de hát, tudja – fura. Ezért is mondom, hogy ez nekem ilyen meghasonlott állapotot okoz. Nem akarok mentségeket keresni, ez a saját dilemmám.

Nemrég volt az Ünnepi Könyvhét. Milyen más rendezvényekkel szándékoznak közel hozni egymáshoz publikumot és irodalmat?

– A SZÍT nem csak azzal foglalkozik, hogy összefogja a csapatot, hanem itt van például a Szegedtől Szegedig antológia, immár tizenharmadik éve. Büszke vagyok rá, hogy hivatalosan a könyvheti programba választották. Ezt mindig támogatja az önkormányzat is. Ez egy nagy publikálási lehetőség fiataloknak, akárkinek, külön Tandi Lajos létrehozott egy blokkot. El-eljutunk néha külföldre is, az itteni művészek emlékére próbálunk emléktáblákat állítani. Továbbá felolvasóesteket tartunk, ezek iránt elég hullámzó az érdeklődés.

Szeged nem megtartó, hanem felnevelő város

Ez magyarázható a kortársak degradációjával?

– Degradáció? Nem hiszem, inkább politikától függő. Még ma is. Preferált kurzusok alakulnak, az utóbbi nyolc év hozadéka, hogy a balliberális író nagyon jól izolálható, akik learatják a díjakat, a támogatásokat, a média csak tőlük harsog. Ez a kultúrpolitika eltévelyedése.

Tehát a budapesti centralizáció ellenére a lokális csoportok (Szegedi Szilánkok, Szegedi Írók Társasága) esetében van egységes irány, szuverén költészet?

– Szegednek nagy kisugárzása van, elég megemlíteni Juhász Gyulát vagy József Attilát. Óriási zsenik. Szeged nem megtartó – Szeged fölnevelő város. A tehetségeket elengedi főként Pestre. Ez mindenütt tapasztalható az egész országban. Az ország vízfejű. Aki be akar futni – annak a fővárosban a helye, tűzközelben, a médiumok tövében. Az itteni médiumok a nullával egyenlők. Te itt vidéki maradsz, akármit értél el. Lásd Baka István és a Petri Csathó története. Ők ismeretlenek – nem úgy, mint Veres Miklós, Temesi Ferenc, akik országos hírű költők. Akik viszont itt maradtak (Simai Mihály, Katona Judit) fároszként őrködnek. Vannak kevésbé éltesek is köztünk, szóval a folytonosság megvan, de egyáltalán nem képeznek egységes nemzedéket, mert sokrétű ez a tömörülés, például a Szegedi Írók Társasága. A Szegedi Szilánkok annyira nem innovatív, inkább csak színfolt a palettán.

Milyen mértékű az elöregedés, illetve a vérfrissítés?

– Nem vagyunk élvonalbeli tradíciókövetők. Vannak az egyetemek köré szerveződő újságok, kezdők – egy támogatott kis csapat, egy magukat elitnek gondoló konglomeráció. Szegeden is persze. Ők valószínű, úgy gondolnak a többiekre, mint valami avítt dolog – de sokszor belterjes, üres lufi az egész. Kiöregedés… így nem mondanám… mindig is termelődnek ki újak, sose lehet tudni. Lehet, az utcáról esik majd be a jövő poétazsenije. A költészetet nem lehet megtanulni.

Berényi Csaba

Kommentek

Hírzóna

Omega-kiállítás nyílik Szentesen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A látogatók az Időrablók című nagylemez 3,65 méteresre nagyított borítóján keresztül léphetnek be a kiállítótérbe.

Tovább olvasom

Hírzóna

Különleges kiállítás nyílik a szegedi Reök-palotában

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Kompozit 2.0 címmel Balogh Csaba alkotásaiból.

Tovább olvasom

Hírzóna

Plácido Domingóval vacsorázott a Virtuózok szegedi zongoristája

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Balázs-Piri Soma New Yorkban adott koncertet.

Tovább olvasom

Aktuál