Idén is nyílzápor hullott Ópusztaszeren (FRISSÍTVE) + VIRTUÁLIS TÚRA, VIDEÓ, PANORÁMA, FOTÓK

Cikkünk frissítése óta eltelt 10 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

no images were found

Mintha Feszty Árpád honfoglaló magyarjai léptek volna le a vászonról, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark benépesült korhű ruhákba öltözött vitézekkel, jurták nőttek ki a földből, régi mesterségek, honfoglalás kori játékok elevenedtek meg, kézművesek hada kínálta értékes portékáját, valóságos időutazásban volt része annak a több ezer látogatónak, aki szombaton és vasárnap kilátogatott az emlékparkban megrendezett IV. Íjásztalálkozóra. Itt két napig minden az íjászatról, a hagyományőrzésről, a régi, letűnt korok emlékének felidézéséről szól.

Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő megnyitó beszédében is ezt emelte ki, mindenki méltó módon kezelje a hagyományokat, tisztelettel viszonyuljon őseink iránt. A képviselő asszony megerősítette, van létjogosultságuk az ilyen találkozóknak, hiszen egyre nagyobb igény mutatkozik irántuk. Célul tűzte ki, hogy e kiemelkedő rendezvény támogatásába a jövőben esetleg a kormány is szerepet vállaljon. Az íjásztalálkozó múltját Magyar Attila, a Nyílzápor szervezője és a Nemzeti Íjászszövetség egyik alelnöke elevenítette fel. „Most már elmondhatjuk, hagyományt teremtettünk, a Kárpát-medence minden tájáról, a határon túlról is jöttek íjászok. Erdélyből például egy teljes busznyi vendég, de Bulgáriától Mongóliáig, Törökországtól Németországig érkeztek íjászok Ópusztaszerre.” Attila szerint a népes tábort elsősorban az íjászat és a történelem szeretete kovácsolja össze, egyfajta hagyományok felé fordulás, keresése annak, hogy élhettek elődeink, kik voltak ők, milyen üzenete lehet az életüknek. 1600 íjász regisztrált a szombati nap folyamán, több mint az elmúlt évek során bármikor. Minden évben újabbnál újabb rekordokat döntenek meg, hiszen sehol a világon ennyi íjász nem gyűlik össze egy lövésre.

Toldi Miklós utóda

Az I. Íjásztalálkozót még azzal a szándékkal hívták életre, hogy a pozsonyi csata 1100. évfordulóján a hagyományos íjászat Kárpát-medencei művelői méltó módon tisztelegjenek elődeik előtt, akkor 1100 íjász röptette nyílvesszejét az ég felé. Azóta nemcsak hagyománnyá, de egyfajta mozgalommá nőtte ki magát a találkozó, egyre többen űzik a hagyományőrző íjászat valamely formáját, kutatják, hogyan is élhettek honfoglaló őseink.
Nagy érdeklődés kísérte Kassai Lajos íjász-mester remekét, a világ legerősebb merevszarvú pusztai íjának bemutatását, amelynek megfeszítéséhez 110 kilogramm felemelésével azonos erőt kell kifejteni. A mutatvány senkinek sem sikerült, mígnem jött a szegedi Nagy Péter válogatott súlyemelő, ötszörös magyar bajnok – akinek lökésben 220 kg az egyéni csúcsa –, és megfeszítette. Hogy volt-e valamilyen taktika? „Nem, erőből és egyből sikerült” – meséli a Toldi Miklósra emlékeztető erőember – „a nyíl készítője is figyelmeztetett, technikázva nem lehet felhúzni. Hát igen, erősnek kell lenni” – konstatálta a bajnok, aki a nap folyamán a fotósok kedvéért többször is megismételte mutatványát. Lőni ugyan nem lőtt a félelmetes fegyverrel, ami készítője szerint 200 méteres távolság fölé is elvisz.

„A magyarok nyilaitól…”

A 15 órára meghirdetett Nyílzápor 2010 c. rendezvény csúszott. Időbe tellett, mire autentikus zeneszóra, sámándobra, szitáló esőben bevonultak a seregek, és elfoglalták kijelölt helyüket. A széles mezőn szigorúan meg kellett tervezni, hogyan sorakozik fel az 1600 íjász, hogyan tudnak majd egyszerre lőni, hol jönnek be a lovasok, hol foglalhatják el helyüket a nézők, a VIP-páholy vendégei és az újságírók, operatőrök. Mintha egy filmforgatás helyszínére csöppentünk volna, nem láttunk két egyforma öltözéket, felnőtt férfiak, apró gyerekek, csinos hölgyek egyaránt fegyelmezetten vonultak, majd teljesítették vezérük, Magyar Attila parancsait. Háromszor lőtték ki nyilaikat az íjászok, a nyílzáporban szinte elsötétült az ég. Most már el tudjuk képzelni a nyugatiak félelmét Attila hun serege láttán, no meg a fohászukat is megértjük. Valóban lenyűgöző látványt nyújtott a rendhagyó történelemóra.

A SZEGEDma.hu oldalán most egy virtuális túrát tehet az ópusztaszeri íjásztalálkozón! A virtuális túra megkezdéséhez kattintson a fenti képre vagy az alábbi hivatkozásra! A panorámaképet az egér bal gombjának nyomva tartásával az egérrel mozgathatja. A következő helyszínhez kattintson a jelölt pontokra.
Íjásztalálkozó virtuális túra indítása.

Az eseményen részt vevő külföldi diplomatákat, vendégeket is elkápráztatták a látottak. Tomasz Kupis, a lengyelországi Lodz megyei képviselőtestület tagja elmondta, nagyon szép, hogy a történelmi hagyományokat ilyen módon erősítik, nagy jövőt lát az effajta kezdeményezésben, és gratulált a szervezőknek. Lengyelországban is léteznek hasonló rendezvények, náluk azonban a sportíjászat népszerű, hiszen a nemzet tradicionális küzdőfegyvere nem az íj, hanem a kard volt.

Háromszázszor jönne még

no images were found

Alex Brooking ausztrál nagykövet harmadszor van Ópusztaszeren, és még 300-szor jönne, ha tehetné, mert nagyon szereti ezt a helyet. Az ausztrál fehér lakosság nem rendelkezik ilyen történelmi múlttal, hagyományokkal, de az őslakosoknak vannak ehhez hasonló szent helyeik, 30 ezer éves szentélyeik.

no images were found

Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke másodszor jár Ópusztaszeren. Őt is lenyűgözte a nyílzápor, maga is részt vett íjásztársaival az eseményen, és lovagolni is szokott. Erdélyben a hagyományápolás ezen formája most van csak kialakulóban. Idén szervezték meg először a háromszéki huszártoborzót, melyen az elnök úr is aktívan szerepet vállalt. Fontos és támogatandó tevékenységnek tartja az ilyen és ehhez hasonló civil kezdeményezéseket, amelyek életben tartják és értékmegőrző módon ápolják a hagyományokat.

no images were found

Józsa Gábor ötvös és szobrász, e szertartásos ünnepség egyik elindítója a kezdetekről beszélt. A pozsonyi csata évfordulója kapcsán, melyről akkor, négy évvel ezelőtt, mindenki megfeledkezett, szeretett volna méltó megemlékezést szervezni közel az eredeti helyszínhez. Tízezer fegyverest álmodott, noha tudta, egyedül nem lesz képes ennyi ember megmozgatni, beszervezni. Barátok javaslatára csökkentették a létszámot stílszerűen 1100-ra, és helyszínként Ópusztaszer neve merült fel. Pártokat, bankokat, szponzorokat környékeztek meg, de senki sem reagált. Végül ketten kezdték el szervezni az eseményt, csupán a nemzeti emlékpark és a Csongrád Megyei Önkormányzat volt segítségükre, állt melléjük. Mindenki nagy áldozatot hozott, miközben senki sem gondolta – csak titokban remélte –, hogy sikerül majd hagyományt teremteni. Sikerült, és nem is akármilyent. Ma már egyre többen csatlakoznak a mozgalomhoz, pénzt és fáradságot nem sajnálva jönnek az ország másik végéből vagy külföldről, hogy részt vegyenek az íjásztalálkozón.

Mongol-magyar rokonság

no images were found

A távoli Mongóliából is érkezett vendég Ópusztaszerre, a találkozón részt vett Omboosuren Erdenechimeg, az ország magyarországi nagykövetasszonya is. Szegeden többször megfordult már, Ópusztaszeren azonban először jár, és a többiekhez hasonlóan őt is elkápráztatták a látottak. A mongolok és a magyarok ősei a hagyományokat tekintve rokon népek, az itt látottak is erről árulkodtak. A nagykövetasszony elmondta, náluk a nemzeti ünnep hasonlít leginkább az íjásztalálkozóra, három versenyszámban szerveznek vetélkedőt, birkózásban, lovaglásban és íjászatban mérik össze tudásukat a résztvevők. Ezer lovas, ötszáznál is több íjász és ugyanennyi birkózó szokott ilyenkor felvonulni, ami látványában az ittenire emlékeztet.
A IV. Íjásztalálkozó különböző versenyekkel, íjászati bemutatókkal, középkori komédiások műsorával, vásári bábjátékkal és eredményhirdetéssel vasárnap ér véget. A szomorkás, inkább őszi időjárás ellenére mind a résztvevők, mind a nézők számát tekintve újabb rekord dőlt meg.

no images were found


Íjásztalálkozó – Hagyományos honfoglalás kori játékok, Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

no images were found

Előző sztori

Olvasói levél: bűz Tápén – szakszerűtlen csatornamosás?

Következő sztori

Nyílzápor 2010