Kultúra

Honnan hozták a szarmaták a köveket?

Honnan hozták a szarmaták a köveket?

2010. június 1., kedd
Honnan hozták a szarmaták a köveket?
A 2008-2009. évben folyt a terepi munkálata a 451. számú, Csongrádot elkerülő út régészeti feltárásának, a munka immár a leletanyag feldolgozási fázisába ért. Mint korábbi, az elmúlt időszak ásatásaival foglalkozó cikkeinkben most is az ásatásvezető régészt kértük meg, beszéljen a munka tapasztalatairól. 2008-ban négy, 2009-ben pedig további három lelőhelyet tártak fel a szakemberek a Csongrádot elkerülő úthoz kapcsolódóan. Egymástól egyenletes távolságra helyezkedtek el a nyomvonalban az ásatási területek a félegyházi út, illetve a szentesi úthoz való csatlakozás torkolatától. Mindkét évben folyt munkálat az 56-os számú lelőhelyen is, amely a félegyházi út torkolatához legközelebb esik, ez volt a legnagyobb kiterjedésű lelőhely – meséli Béres Mária, a szentesi Koszta József Múzeum igazgatónője. Elsősorban kora-, illetve középső bronzkori település részletei kerültek elő, valamint egy szarmata temető érdemel említést. Az egész területen jelentősnek mondható leletre bukkantak az őskort illetően is. A rézkor korai és kései szakasza tekintetében olyan objektumokat találtak, amelyek a Dél-Alföldön eddig nem voltak nagy mennyiségben ismertek. Emellett a korai bronzkori Makó-kultúra településnyomai is előkerültek.

Szarmata hölgy gyöngyös nadrágban

A régészek szórványos szarmata temetkezéssel is találkoztak, elsősorban 3-4. századi gazdag férfi és női sírokat sikerült feltárniuk. Köztük a legérdekesebb egy gyöngyös nadrágot viselő fiatal hölgy, illetve egy másik lelőhelyen lándzsás fegyveres szarmata harcos nyugodott – meséli Béres Mária. A legszebb szarmatakori emlékanyag a 87-es lelőhelynél került elő – amely egyben egyébként a második legnagyobb kiterjedésű ásatási terület volt a nyomvonalban, a szentesi út torkolatánál – itt egy szarmata falu belseje, házak, földbe mélyített kemencék mellett a falu külső területe is a szakemberek szemei elé tárult, ahol különböző kutakat ismertek meg rendkívül gazdag, 3-4. századi leletanyaggal. Jó ütemben halad a régészeti anyag múzeumban történő feldolgozása, körülbelül ötven százaléka már restaurált és leltározott – számol be a munka jelenlegi állásáról a régész. A kitűzött határidő végére, 2011 közepére nemcsak a teljes leletanyagnak érnek a végére, hanem előkészítik a publikációt is a Csongrád megyeiek, illetve a szakma számára.

„Ej, mi a kő…”

Természettudományos vizsgálatot kértek néhány famintára, illetve a kőzetanyag tekintetében – árulta el Béres Mária. „Úgy gondoljuk, ha ezek lezárulnak, biztosan elő fog kerülni olyan érdekesség, amely kuriózum lesz” – magyarázza a szakember. „Az Alföldön nem rendelkezünk kőzetanyaggal. Kivéve a Duna-Tisza-közén fellelhető réti mészkő, de az általunk érintett korban sem a réz-, sem a bronzkorban, sőt a szarmatakorban sem használták a közelből szállítható ilyen mészkövet, hanem távolabbi vidékekről – pontosan nem meghatározható, honnan – szállították a kőzetanyagot erre a területre” – teszi hozzá a régész. A kőből azután a hétköznapi életben használt tárgyakat, háztartási eszközöket, munkaeszközöket, például örlőköveket készítettek, másrészről pedig ipari tevékenységre is használták. „Ha tudjuk a kőzet származási helyét, akkor következtethetünk arra, hogy az adott területen élő közösség milyen távoli vidékekkel tartott kapcsolatot, és milyen messziről szállították az árukat ide” – véli Béres Mária, hozzátéve, hogy ebben az időszakban még különösen igaz, hogy magát a nyersanyagot szállították haza, és az eszközöket helyben készítették el, nem a kőeszközökkel kereskedtek, így ilyen eszközkészítő műhely körvonalazására is alkalmas lehet az ilyen fajta vizsgálat. „A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) folyamatosan biztosította a feldolgozáshoz szükséges összeget, és bízunk benne, hogy a továbbiakban sem fog elapadni a forrás, és határidőre végezhetünk a feladatainkkal” – összegez a régész.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.