Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Kultúra

Honnan hozták a szarmaták a köveket?

Honnan hozták a szarmaták a köveket?

2010. június 1., kedd
Honnan hozták a szarmaták a köveket?
A 2008-2009. évben folyt a terepi munkálata a 451. számú, Csongrádot elkerülő út régészeti feltárásának, a munka immár a leletanyag feldolgozási fázisába ért. Mint korábbi, az elmúlt időszak ásatásaival foglalkozó cikkeinkben most is az ásatásvezető régészt kértük meg, beszéljen a munka tapasztalatairól. 2008-ban négy, 2009-ben pedig további három lelőhelyet tártak fel a szakemberek a Csongrádot elkerülő úthoz kapcsolódóan. Egymástól egyenletes távolságra helyezkedtek el a nyomvonalban az ásatási területek a félegyházi út, illetve a szentesi úthoz való csatlakozás torkolatától. Mindkét évben folyt munkálat az 56-os számú lelőhelyen is, amely a félegyházi út torkolatához legközelebb esik, ez volt a legnagyobb kiterjedésű lelőhely – meséli Béres Mária, a szentesi Koszta József Múzeum igazgatónője. Elsősorban kora-, illetve középső bronzkori település részletei kerültek elő, valamint egy szarmata temető érdemel említést. Az egész területen jelentősnek mondható leletre bukkantak az őskort illetően is. A rézkor korai és kései szakasza tekintetében olyan objektumokat találtak, amelyek a Dél-Alföldön eddig nem voltak nagy mennyiségben ismertek. Emellett a korai bronzkori Makó-kultúra településnyomai is előkerültek.

Szarmata hölgy gyöngyös nadrágban

A régészek szórványos szarmata temetkezéssel is találkoztak, elsősorban 3-4. századi gazdag férfi és női sírokat sikerült feltárniuk. Köztük a legérdekesebb egy gyöngyös nadrágot viselő fiatal hölgy, illetve egy másik lelőhelyen lándzsás fegyveres szarmata harcos nyugodott – meséli Béres Mária. A legszebb szarmatakori emlékanyag a 87-es lelőhelynél került elő – amely egyben egyébként a második legnagyobb kiterjedésű ásatási terület volt a nyomvonalban, a szentesi út torkolatánál – itt egy szarmata falu belseje, házak, földbe mélyített kemencék mellett a falu külső területe is a szakemberek szemei elé tárult, ahol különböző kutakat ismertek meg rendkívül gazdag, 3-4. századi leletanyaggal. Jó ütemben halad a régészeti anyag múzeumban történő feldolgozása, körülbelül ötven százaléka már restaurált és leltározott – számol be a munka jelenlegi állásáról a régész. A kitűzött határidő végére, 2011 közepére nemcsak a teljes leletanyagnak érnek a végére, hanem előkészítik a publikációt is a Csongrád megyeiek, illetve a szakma számára.

„Ej, mi a kő…”

Természettudományos vizsgálatot kértek néhány famintára, illetve a kőzetanyag tekintetében – árulta el Béres Mária. „Úgy gondoljuk, ha ezek lezárulnak, biztosan elő fog kerülni olyan érdekesség, amely kuriózum lesz” – magyarázza a szakember. „Az Alföldön nem rendelkezünk kőzetanyaggal. Kivéve a Duna-Tisza-közén fellelhető réti mészkő, de az általunk érintett korban sem a réz-, sem a bronzkorban, sőt a szarmatakorban sem használták a közelből szállítható ilyen mészkövet, hanem távolabbi vidékekről – pontosan nem meghatározható, honnan – szállították a kőzetanyagot erre a területre” – teszi hozzá a régész. A kőből azután a hétköznapi életben használt tárgyakat, háztartási eszközöket, munkaeszközöket, például örlőköveket készítettek, másrészről pedig ipari tevékenységre is használták. „Ha tudjuk a kőzet származási helyét, akkor következtethetünk arra, hogy az adott területen élő közösség milyen távoli vidékekkel tartott kapcsolatot, és milyen messziről szállították az árukat ide” – véli Béres Mária, hozzátéve, hogy ebben az időszakban még különösen igaz, hogy magát a nyersanyagot szállították haza, és az eszközöket helyben készítették el, nem a kőeszközökkel kereskedtek, így ilyen eszközkészítő műhely körvonalazására is alkalmas lehet az ilyen fajta vizsgálat. „A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) folyamatosan biztosította a feldolgozáshoz szükséges összeget, és bízunk benne, hogy a továbbiakban sem fog elapadni a forrás, és határidőre végezhetünk a feladatainkkal” – összegez a régész.
Móra Ferenc Múzeum Béres Mária régészet ásatás Móra-múzeum

Ez is érdekes lehet

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

Regionális hírportálok
Bács-Kiskun - baon.hu Baranya - bama.hu Békés - beol.hu Borsod-Abaúj-Zemplén - boon.hu Csongrád - delmagyar.hu Dunaújváros - duol.hu Fejér - feol.hu Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu Hajdú-Bihar - haon.hu Heves - heol.hu Jász-Nagykun-Szolnok - szoljon.hu Komárom-Esztergom - kemma.hu Nógrád - nool.hu Somogy - sonline.hu Szabolcs-Szatmár-Bereg - szon.hu Tolna - teol.hu Vas - vaol.hu Veszprém - veol.hu Zala - zaol.hu
Közélet Gazdaság Magazin Bulvár Szolgáltatás Rádió
Bács-Kiskun - baon.hu Baranya - bama.hu Békés - beol.hu Borsod-Abaúj-Zemplén - boon.hu Csongrád - delmagyar.hu Dunaújváros - duol.hu Fejér - feol.hu Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu Hajdú-Bihar - haon.hu Heves - heol.hu Jász-Nagykun-Szolnok - szoljon.hu Komárom-Esztergom - kemma.hu Nógrád - nool.hu Somogy - sonline.hu Szabolcs-Szatmár-Bereg - szon.hu Tolna - teol.hu Vas - vaol.hu Veszprém - veol.hu Zala - zaol.hu
© 2023logo