A hagyományos magyar iskolarendszerben lemondásra, áldozatvállalásra szoktatták a fiatalokat, s megtanították nekik, hogy kemény munka nélkül nincs siker. Ezt borították föl az utóbbi nyolc év liberális reformjai Dux László szerint, aki állítja: a magyar oktatási rendszer problémáinak orvoslását az általános és középiskoláknál kell elkezdeni. A Szegedi Tudományegyetem Biokémiai Intézet professzorát a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárává nevezte ki Orbán Viktor, ebből az alkalomból beszélgettünk.– A Professzorok Batthyány Köre szegedi csoportelnökeként, majd tavaly decembertől országos elnökeként tevékenyen részt vett a polgári oldal felsőoktatási, tudományos, kutatás-fejlesztési koncepciójának kialakításában. Mikor érkezett a felkérés a kormányzati szerepvállalásra? – Tavaly ősztől számos alkalommal vettem részt felkért előadóként a kormányzást előkészítő programalkotó konferenciákon, vitafórumokon. Ezek során körvonalazódott az a csapat, mely a leendő polgári kormányzatban a tudományért, az oktatásért, a kutatásért lesz felelős, majd a választásokat megelőző időszakban már igen aktív munka folyt. A kormány megalakulását követően vált véglegessé a miniszerterekre, államtitkárokra, államtitkárokra, helyettes államtitkárokra épülő struktúra, ekkor történtek meg a konkrét felkérések és kinevezések. Úgy gondolom, a tizennyolc éves tanszékvezetői, illetve harminc-egynéhány éves hazai és nemzetközi kutatói tapasztalatom, gyakorlatom is közrejátszhatott abban, hogy ezt a megtisztelő feladatom kaptam, emellett bizonyára az is sokat nyomott a latban, hogy a Professzorok Batthyány Köre szellemiségét, értékrendjét meg kívánták jeleníteni a kormány cselekvési programjában a felsőoktatás területét illetően is. – A napokban jelentette be, hogy felfüggeszti elnökségét a Professzorok Batthyány Körében. Az egyetemi munkáját is érinti az új feladatkör? – Nincs szó kibékíthetetlen ellentétről, hiszen a kör tagjaként lett köztársasági elnök Mádl Ferenc, parlamenti elnök Szabad György, tárcavezető Pálinkás József, Martonyi János és Réthelyi Miklós is. Jómagam követtem a hagyományt azzal, hogy a direkt kormányzati szerepvállalás idejére felfüggesztettem elnöki tevékenységemet. Gondolja csak el, elég paradox helyzet alakult volna ki, ha a kör az oktatási kormányzathoz fordul, s az ügyet mindkét oldalon én képviselem... Ami a Szegedi Tudományegyetem Biokémiai Intézetében végzett munkámat illeti, az az utóbbi tizennyolc év tanszékvezetése alatt stabilan bejáratódott. A tanszék oktató-, kutatómunkája eredményes, doktori iskolánk sikeres. Munkatársaim, helyetteseim számos terhet levesznek a vállamról, de a mai telekommunikációs lehetőségekkel még a sok fővárosi elfoglaltságom mellett is folyamatosan figyelemmel kísérhetem az itteni életet. Lelki támaszt és megfelelő eszközöket a pedagógusoknak
– A polgári kormányzás első heteiben elsősorban a közoktatással kapcsolatos intézkedések, tervek (osztályzás, buktatás lehetőségének visszaállítása, a nemzeti alaptanterv és az érettségi rendszerének felülvizsgálata) kerültek előtérbe. Hoffmann Rózsa, az oktatásért felelős államtitkár egyfajta „vissza a gyökerekhez” szemléletet fogalmazott meg abban a tekintetben, hogy az iskolának jól képzett, tisztességes, erkölcsös fiatalokat kell kibocsátania. A felsőoktatással kapcsolatos elképzelésekről egyelőre kevesebbet hallani, miközben Szabó Gábor akadémikus, az SZTE frissen megválasztott rektora is nyilatkozott arról, hogy ha felrúgni nem is szabad a Bologna-rendszer, de annak átgondolása, javítása mindenképpen szükséges... – A tartós és stabil előrelépés érdekében mindenképpen a közoktatás szintjén kell kezdeni a problémamegoldást. A legsürgetőbb, hogy lelki támaszt és megfelelő eszközöket nyújtsunk a pedagógusoknak ahhoz, hogy szakmai tudásukkal és nevelésükkel valóban eredményeket érhessenek el a fiatalok oktatásában. Fontos feladatunk, hogy erősítsük a társadalom felelősségtudatát, munkaképességét, kötelességteljesítő magatartását. A „Szárny és teher” című tanulmánykötetben van egy sokat idézett, döbbenetes mondat, mely szerint ma a fiatalok jelentős része az oktatást a szórakoztatóipar részének tekinti, és ha nem elég mulatságos, amit a pedagógus tesz, azt súlyos kritikával illeti. A hagyományos magyar iskolarendszerben ezzel szemben lemondásra, áldozatvállalásra szoktatták a fiatalokat, s megtanították nekik, hogy kemény munka nélkül nincs siker. Ilyen szempontból tehát valóban prioritást élvez a közoktatás, de az itt foganatosított intézkedések később a felsőoktatásban kamatoznak. Professzortársamnak, a frissen megválasztott szegedi rektornak egyébként teljesen igaza van abban, hogy kellő körültekintéssel, de hozzá kell látni a bolognai rendszer felülvizsgálatához. – Ön is többször beszélt róla – a SZEGEDma.hu-nak is –, hogy a pedagógusképzés a liberális oktatáspolitika legfőbb áldozata. – Ez valóban így van, a pedagógusképzés rendszere sürgősen korrekcióra szorul. A természettudományos tanárképzést különösen fenyegető súlyos veszélyek mindenki előtt ismertek. Látni kell, hogy az unió egyik országa sem áldozta fel sikeres felsőoktatását olyan mértékben egynéhány hangzatos jelszó oltárán, mint Magyarország. Magát a bolognai típusú felsőoktatási szisztémát ugyanakkor alapos egyeztetéseket követően lehet csak megváltoztatni, hiszen egyrészt bizonyos uniós elvárásoknak meg kell felelnünk, másrészt akadnak olyan területek is, ahol jól működik a kétciklusú képzés hazánkban, ott kár lenne módosítani. Nagy örömömre az utóbbi hetekben komoly tanulmányok, javaslatkötegek érkeztek a kérdést a szívükön viselő szakemberektől, közösségektől, dékáni kollégiumoktól. A nyáron integrálnunk kell ezeket a kezdeményezéseket, s őszre olyan anyagokat kell gyúrnunk belőlük, melyek akár egy új felsőoktatási törvény alapját képezhetik. Már idén megkezdődik a felsőoktatás átalakítása
– Mikortól léphetnek majd érvénybe a felsőoktatásban tervezett módosítások, korrekciók? – A különböző szigorítások a megfelelő felkészülési idő miatt általában kétéves átfutási időhöz kötöttek. Ez érvényes Pokorni Zoltán és Pósán László fideszes képviselők a napokban benyújtott javaslatára is, mely szerint az egyetemi felvételinél kötelező lenne az emelt szintű érettségi, s hogy mely tárgyból, azt is a kormány határozná meg. Nagyban segít a felsőoktatásnak, ha a Parlament igent mond a kezdeményezésre, s szabályozza a felsőoktatás bemenetét. Azt mondhatom tehát a kérdésére, hogy az általunk kívánatosnak tartott döntések előkészítését már az idén meg kell kezdeni, hogy ezek a ciklus végére életbe léphessenek. – Miközben a természettudományos tanárképzés komoly – mint említette – komoly veszélybe került, más szakterületek a túlképzés terhei alatt nyögnek. Emellett az is gondot okoz, hogy gombamód elszaporodtak az állami felsőoktatási intézmények, s „nevenincs” főiskolák, egyetemek szívják el – bizonytalan értékű diplomákat kínálva – a fiatalokat a nagy múltú tudásközpontok elől. Mit tud tenni az új kormányzat? – A kormányzatnak és a tőle részben független testületeknek, mint például a Magyar Akkreditációs Bizottság felelőssége, hogy a minőség garanciáját jelentse, egyfajta piacfelügyeletként jelezze a családoknak, hol, melyik képzési rendszerben milyen értékű diploma szerezhető. A munkaerő-piaci igények előrejelzése sokkal bonyolultabb. Ezzel együtt feladatunknak érezzük, hogy a keretszámok kialakításával és egyéb módokon olyan szakmák felé irányítsuk a fiatalokat, ahol a munkaerőpiac felvevőképessége nagyobbnak látszik. Megtaláljuk azokat a technikákat, ösztönzőket, kedvezményeket – amik egyébként már a klebelsbergi időkben is léteztek –, melyeken keresztül biztosítani tudjuk, hogy a tanári oklevéllel ténylegesen a tanári pályán helyezkedjenek el a végzettek, az itthoni élet- és munkakörülmények javításával pedig azt szeretnének elérni, hogy bizonyos hivatásokkal – orvos, fogorvos – ne külföldre áramoljanak a tehetséges szakembereink, hanem Magyarországon találják meg a boldogulásukat. Érinti-e a rektori kart a fizetési stop?
– Szintén a felsőoktatást érintő hír, hogy a héten nyilvánosságra hozták a rektori fizetéseket, melyek között 3,5 millió forintos havi bér is akad. Sokan vannak, akik oda vezetik vissza a kirívóan magas fizetéseket, hogy a rektori kar nem tett keresztbe a liberális oktatáspolitikai vezetés legfontosabb „reformtörekvéseinek”. Mi várható ezen a téren az Orbán Viktor miniszterelnök akciótervében megfogalmazott 2 milliós bérstop tükrében? – Valóban kirívó szabályozatlanság állt amögött, hogy a miniszteri levélben ajánlották annak idején a gazdaság tanácsok figyelmébe, hogy a kiemelten felelősségteljes rektori munkát kiemelt javadalmazás illesse. Ez a kezdeményezés időben feltűnően egybeesett a liberális program feltétel nélküli támogatásával, így fennáll a gyanú, hogy a kettő nem volt egymástól teljesen független. Úgy gondolom, a rektori testület morálisan nagyon sokat erodálódott, s a fizetések nyilvánosságra hozatala körüli hercehurca sem tett jót az egyetemi szféra megítélésének. A kormányfő 29 pontja között ténylegesen szerepel az állami cégek vezetői bérezésének maximálása, ám a pontos jogszabályi megfogalmazás csak a napokban várható, így egyelőre nem tudom, milyen formában fog ez vonatkozni az állami intézmények rektoraira. Mindenesetre az egyetemi tanári illetmény egyszeresét, sőt, kétszeresét kitevő többletjuttatás is könnyen beleférne a kétmilliós határba. Elképzeléseink szerint egyébként a rektori ciklus a jövőben a lehetőség szerint hároméves lesz, s maximum egyszer lehet majd hosszabbítani.
