(N)évfordulós naptárunk segítségével kedves Olvasóink mindig tájékozottak lehetnek a „napi történelemből”.
1881-ben ezen a napon született Kármán Tódor, teljes nevén Szőllőskislaki Kármán Tódor, (Budapest, 1881. május 11. – Aachen, 1963. május 5.) gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus.
Az amerikai légierő (USAF) védőszentjének becézik, és a szuperszonikus légi közlekedés atyjaként, valamint a rakétatechnológia és hiperszonikus űrhajózás egyik úttörőjeként is ismerik. A német repüléstechnika alapjainak letételével a német légierő, a Luftwaffe kifejlesztéséhez is sokban hozzájárult. Mint fizikus és alkalmazott matematikus hozzájárult a hidrodinamika és a modern gázdinamika, illetve az aerodinamika huszadik századbeli fejlődéséhez. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, kitűnő minősítésű gépészmérnöki oklevelét 1902-ben vette át a Budapesti József Nádor Műegyetemen. Ezt követően tanársegédként dolgozott Bánki Donát mellett, a gépészeti tanszéken. 1914-ben behívták katonának egy repülőarzenál kísérleti állomásra, ahol munkatársával együtt egy helikopter szabadalmát nyújtották be. Számos nagy német repülőgépgyár (mint például a Heinkel vagy a Junkers), illetve repülőgép tervező hatására, még komolyabban foglalkozni kezdett a rakétákkal. 1926-ban az Amerikai Egyesült Államokba utazott és megszervezte az aerodinamikai kutatóintézetet. Szakmai tehetségét és előrelátását bizonyítja, hogy már ekkor felhívta a figyelmet a szuperszonikus repülés problémáira, amikor a repülőgépek még csak 500 kilométeres óránkénti sebességgel repültek. 1934-ben a Douglas cég megbízásából elkészítette a világ egyik legsikeresebb utasszállító repülőgépe, a DC-3-as aerodinamikai elméleti számításait. 1959-ben, az amerikai légierő által a hiperszonikus repülés tanulmányozására létrehozott kutatóintézetet – még életében – Kármán Tódorról nevezték el. Az 1951-ben megalakult Nemzetközi Űrhajózási Szövetség mellett létrejött Nemzetközi Űrhajózási Akadémia megszervezője és első elnöke ugyancsak Kármán professzor volt. Tevékenységével nagymértékben hozzájárult az amerikai természettudományos és katonai gondolkodás irányának megváltoztatásához. Emlékére a Holdon, valamint a Marson krátert neveztek el. 1904-ben e napon született Salvador Domingo Felipe Jacinto Dalí i Domènech (Figueres, 1904. május 11. – Figueres, 1989. január 23.), katalán-spanyol festőművész.A modern művészet sajátos személyisége volt. A szürrealista alkotásmód magas esztétikai szintre emelésével egyszerre nyitott és tetőzött be egy korszakot. 1920-ban apja javaslatára felvételizett Madridba a Szépművészeti Akadémiára. Itt találkozott korának szellemi életét meghatározó fiatal művészek csoportjával. Barátai lettek: Luis Buñuel, Federico García Lorca. 1923-ban – mivel bírálatban részesítette tanárait és békétlenkedett az Akadémián – kizárták, sőt pár napra le is tartóztatták. 1925 novemberében megnyílt első saját kiállítása. 1926-ban élete óriási élményeként először járt Párizsban, ahol áprilisban rögtön Picassóhoz ment. 1940-ben a német csapatok érkezésének hírére feleségével együtt átköltözött az Egyesült Államokba, ahol aztán 8 évig, egészen 1948-ig tartózkodott. 1941-ben kezdődött lelkes érdeklődése az ékszerek készítése iránt, mely aztán egész karrierje nyomán végigkövette. 1974-ben előszóval és illusztrációval látta el Sigmund Freud könyvét. Még ebben az évben megnyitották Figueres városában a Dalí Színházmúzeumot. 1978-ban bemutatta első hiperesztereoszkópikus festményét New York-ban és felavatták retrospektív bemutatóját Párizsban, a Georges Pompidou központban. Több mint 1500 festményt, körülbelül 30 könyvet, néhány balettszövegkönyvet, számos könyvillusztrációt, litográfiát, színházi jelmeztervet, tucatnyi szobrot, sőt, Walt Disney részére rajzfilmet is alkotott. 1981-ben ezen a napon halt meg Robert Nesta Marley (1945. február 6., Nine Miles, Saint Ann, Jamaica – 1981. május 11., Miami, Florida, USA) ismertebb nevén Bob Marley jamaicai énekes, gitáros, dalszerző és emberi jogi aktivista.Minden idők legismertebb reggae zenésze volt, ő tette világhírűvé ezt a stílust. Dalainak jó része politikai tartalmú. Zenéjén keresztül elősegítette a rasztafarianizmus világméretű elterjedését. Marley egy kis faluban látta meg a napvilágot Jamaicában. Marley gyermekkorában sokat szenvedett faji megkülönböztetés miatt, félvér mivolta számára is faji, identitási kérdéseket vetett fel. Apja halála után Marley és édesanyja Kingston egyik negyedébe költözött. Itt meg kellett tanulni, hogyan védheti meg magát, mivel félvér volta és kis termete (ekkor 163 cm magas volt) miatt sok támadás érte. Ezekben az időkben szerezte meg lelki és pszichikai erejét. 1963-ban barátaival egy ska és rocksteady zenekart alapított, a „The Teenagers” névvel. Később a nevüket megváltoztatták „The Wailers”-re. 1966-ra Marley a banda vezérévé, énekesévé és fő szövegírójává vált. A Wailers első albuma, a „Catch a Fire” 1973-ban jelent meg és világszerte sikert aratott. Bob Marley 1976-ban, egy lövöldözés után, mely kis híján az életébe került, elhagyta hazáját, s csak két évvel később tért vissza. Ugyanabban az évben járt életében először Afrikában, Kenyában, majd Etiópiában. 1980-ban, a zimbabwei kormány meghívására tért vissza a forró kontinensre, koncertezni. Ekkoriban Európában is óriási sikereket arattak, s amerikai turnéra készültek, amikor kiderült, Marleynek rákja van. A betegség nyolc hónappal később, 1981. május 11-én végzett a 36 éves zenésszel, aki nem csupán muzsikájával vált a feketék prófétájává, hanem a rasztafarizmus hirdetésével is. Hamvait özvegye akarata szerint 60. születésnapján, február 6-án helyezték örök nyugalomra Etiópiában, mely a raszták számára az ígéret földje.
