/

Névforduló: az Aranybullától a Mount Everestig

Cikkünk frissítése óta eltelt 11 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Május 29-i Névfordulós naptárunkban ezúttal az Aranybulláról, Izsó Miklósról és a Mount Everest meghódításáról lesz szó.

no images were found

1222. május 29-én a nemesek az Aranybulla kiadására bírták rá II. András királyt.

Ez a 31 cikkelyt tartalmazó alaptörvénykönyv főleg azért láthatott napvilágot, mert a nagyurak több földet és nagyobb hatalmat akartak, a szerviensek és várjobbágyok pedig csökkenő állami terheket. A nemesek alapvető jogait több évszázadon keresztül ez a bulla határozta meg. II. András Magyarország uralkodója volt 1205-1235 között. Ő volt a 18. Árpád-házi uralkodó. Regnálása a magyar történelem egyik legnevezetesebb időszaka. Nemcsak azért, mert András igen energikus külpolitikában az egész Balkán-félszigetet behálózta, és több szomszédos területet is meghódított, hanem mert a belpolitikában olyan bullát adott ki, amely kisebb-nagyobb változtatásokkal egészen 1848-ig fennmaradhatott.


no images were found

1875-ben ezen a napon halt meg Izsó Miklós (Disznóshorvát, ma Izsófalva, 1831. szeptember 9. – Budapest, 1875. május 29.) szobrász, a 19. századi magyar nemzeti szobrászat legnagyobb alakja.

A sárospataki kollégiumban tanult 1840 és 1847 között. Az 1848-1849-es szabadságharcban megsebesült. A világosi fegyverletétel után bujdosni kényszerült. 1851 és 1856 között Rimaszombaton élt, ahol kőfaragóként dolgozott. 1856-ban költözött Pestre, majd rá egy évre Bécsben dolgozott több szobrászműteremben. 1859-től a müncheni Akadémia növendéke lett. Ekkor kezdett hozzá – a magyar szobrászok közül elsőként – a népi figurák ábrázolásához. Első nagy sikerét a még Münchenben alkotott Búsuló juhász című szobrával aratta (máig is ez a legismertebb műve). A népéletet ábrázoló remek terrakotta-szobrok mellett számos híres kortársa mellszobrát is elkészítette. A Magyar Nemzeti Galéria 71 szobrát őrzi. Köztéri szobrokkal is jelentkezett: ő alkotta az ismert debreceni Csokonai-szobrot. További köztéri műveit – elhatalmasodó tüdőbaja miatt – már nem tudta befejezni. Szegedi vonatkozású köztéri szobra a Dugonics-emlékmű (1876), melyet Huszár Adolf fejezett be.


no images were found

1953-ban ezen a napon Sir Edmund Percival Hillary új-zélandi hegymászó Tendzing Norgajjal serpával együtt elsőként érték el a Föld legmagasabb hegycsúcsát, a Mount Everestet.

A Mount Everest (másképpen: Csomolungma, Qomolangma, Sagarmatha) a legmagasabb hegy a Földön, a Himalája hegység része. Csúcsán halad át Kína és Nepál határvonala. A hegy 8850 m magas (1999-es amerikai mérés szerint), és évente 4 milliméterrel nő. Tibeti nevének (Csomolungma) jelentése: a Föld istenasszonya. 1951-ben egy Eric Shipton által vezetett expedíció érkezett meg Nepálba, hogy felmérjen egy új útvonalat a déli oldalon. Az expedícióban részt vett Edmund Hillary is. 1952-ben egy svájci expedíció próbálta elérni a csúcsot a déli oldalon, de Raymond Lambert és Tenzing Norgay 200 méterre a csúcstól visszafordulásra kényszerült. A svájciak még abban az évben újra próbálkoztak, megint sikertelenül. 1953-ban a kilencedik brit expedíció, amelyet John Hunt vezetett, visszatért Nepálba. Hunt két kéttagú hegymászó csoportot választott ki a csúcs elérésére. Az egyik csoport sikertelenül tért vissza a hegyről. A következő napon a másik csoport próbált feljutni. 1953. május 29-én helyi idő szerint 11:30-kor az új-zélandi Edmund Hillary és a nepáli Tenzing Norgay elérte az Everest csúcsát. Néhány évvel később Tenzing elismerte, hogy Hillary tette először lábát a csúcsra. 2003-ban, az első megmászás 50. évfordulójának ünneplése kapcsán Hillary fia Peter és Tenzing fia Jamling együtt sikeresen megmászták a csúcsot.

Default thumbnail
Előző sztori

Lakossági fórum egy élhetőbb, lakhatóbb belvárosért

Default thumbnail
Következő sztori

Egy csepp figyelem az egészségért Szegeden is

Legutóbbi hasonló cikkek