Közélet

M43-as ügy: a Szeviép reagál

M43-as ügy: a Szeviép reagál

2010. május 14., péntek
M43-as ügy: a Szeviép reagál

Közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz a Szeviép Zrt., melyben leírják, hogy maguk is fontolgatják, hogy utcára vonuljanak alvállalkozóikhoz csatlakozva, követelve elvégzett munkáik ellenértékét. Ahogy beszámoltunk róla, az M43-as autópálya kivitelezésén dolgozó alvállalkozók csütörtökön délben megbontották az épülő pályát, miután több milliárd forinttal tartozik nekik a beruházó konzorcium, melynek tagja a Szeviép Zrt. is. Az alábbiakban a Szeviép közleményét olvashatják.

A

Szabó László

igazgató által kiadott közleményben leszögezi a Szeviép, hogy ez év elejéig a mindenkori szerződéses kötelezettségeit – beleértve hitelezőivel és alvállalkozóival szemben fennállóakat is – mindenkor időben teljesítette. A vállalkozás 2010. április 26-án az időközben kialakult fizetési nehézségek hatására csődvédelmet kért, melynek célja a törvény megszabta keretek között adósságainak rendezése és tevékenységének konszolidálása.

A fizetésképtelenséghez vezető főbb okok az alábbiak voltak:

A 2009-2010-ben elvégzett, illetve folyamatban lévő jelentősebb munkák megrendelője (M43 autópálya, Csongrád elkerülő út, Szegedi villamos) a magyar állam, önkormányzatok, illetve állami-, vagy uniós forrásokat hasznosító szervezetek. Ezekben a projektekben a Szeviép Zrt. elsősorban konzorciumi tagként alvállalkozói-, néhány esetben pedig önállóan, fővállalkozói minőségben vesz részt. A munkák elvégzéséhez szükséges alapanyagok, munkaerő-, illetve alvállalkozói szolgáltatások biztosításához az anyagi forrásokat a teljesítéseket igazoló számlák kibocsátásáig a Szeviép Zrt.-nek kellett biztosítania, amelyhez a 2008-as (a gazdasági válság beköszöntéig) év végéig a projektekhez igazodó banki finanszírozási háttér megfelelően működött. 2009-től több kedvezőtlen folyamat indult el, amely az év folyamán tovább nehezítette a pénzügyi helyzetet: a cégnek saját erőből kellett elvégeznie az M43-as autópályán több olyan pótmunkát, amely az eredeti tervekben nem szerepelt, és amelyek elvégzését a közlekedési nagyprojektekben az állam nevében eljáró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. elrendelt, de amelyhez a forrásokat csak a munkák elvégzését követő hosszas bürokratikus eljárás lefolytatását követően kerülhet sor. A Szeviép Zrt. 2010. első negyedév végéig a NIF Zrt. által elrendelt és elvégzett munkáinak ellenértéke meghaladja az 1 milliárd forintot, ugyanakkor a számlák kifizetésének időpontja jelenleg bizonytalan.

A Szeviép Zrt. az építkezésekhez szükséges eszközök, anyagok, alvállalkozói teljesítmények előfinanszírozására 2009 közepéig több pénzintézettől összesen 3,3-3,5 milliárd Ft közötti hitelkeretet vett igénybe, amelyből megfelelően finanszírozni tudta az elvégzett munkákról szóló számlák kibocsátásáig és befolyásáig szükséges kifizetéseket. Feltehetően a pénzügyi világválság hatására a pénzintézetek ezt a keretet az elmúlt év végétől drasztikusan elkezdték csökkenteni, így 2010. április végére a korábbihoz képest közel 50%-al szűkültek a pénzintézeti hitelkeretek.

Ilyen mértékű és ütemű forráskivonást feltehetően kevés magyar vállalkozás élt volna túl, ezért a Szeviép Zrt. 2010. márciusában egy hitel-átütemezési és konszolidációs programmal kereste meg finanszírozóit, kérve együttműködésüket.

Sajnos a tárgyalások elhúzódása és az időközben tovább gyűrűző pénzügyi nehézségek arra kényszerítették a céget, hogy – élve a 2009. szept. 01.-től hatályos csődtörvény adta lehetőséggel – tárgyalásos úton keressen megoldást a fizetési nehézségek feloldására. Az 1991-től érvényben lévő, csőd-és felszámolási eljárásról szóló törvény korábban szinte automatikusan felszámolásba kényszerítette az adóst, melynek eredményeként a statisztikák szerint a hitelezők átlagosan követeléseik értékének 1,5%-hoz jutottak hozzá, a többi pénzt felemésztették a hosszadalmas eljárás költségei. A módosított csődtörvény a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelően lehetőséget biztosít az adósnak arra, hogy rövid egyezségi eljárást követően lényegesen magasabb arányban elégítse ki hitelezői igényeit, mint azt felszámolás keretében tehetné. A csődeljárás általában egyezséggel zárul, amely lehetővé teszi az alvállalkozók és az adós további együttműködését és ami a legfontosabb: a cég tovább folytathatja tevékenységét, amely a Szeviép cégcsoport esetében közvetlenül 250 munkahely (áttételesen és az alvállalkozókat is figyelembe véve 1000-nél is több munkavállaló továbbfoglalkoztatása a tét) megőrzését tenné lehetővé.

Sajnos az elmúlt év végétől hatályos csődtörvény rendelkezéseit a jogszabály szándékos, vagy véletlen félreértése következtében sem a pénzintézetek, sem a legnagyobb megrendelők nem tartják be. A bankok vagy adminisztratív eszközökkel, vagy az érvényben lévő hitelszerződések biztosítéki hátterének érvényesítésével lassítják, vagy ellehetetlenítik a kifizetéseket. Az egyik legnagyobb megrendelő a NIF Zrt. szerződéstől való elállással, valamint a jövőbeni közbeszerzési eljárásokból történő kizárással fenyegetődzik. A konzorciumi tagok, különösen a Sedesa - ahelyett, hogy a csődvédelem alatti együttműködés részleteivel foglalkoznának - a Szeviép munkából kizárását kezdeményezték, amely nemcsak a csődtörvénnyel ellentétes, hanem véglegesen ellehetetleníti az alvállalkozók jövőbeni követeléseinek tisztességes mértékű kielégítését. Úgy tűnik, Magyarországon ma senkit nem érdekelnek az építőipari vállalkozások és az általuk (még) foglalkoztatott munkavállalók.

A Szeviép Zrt. fontolgatja, hogy maga is kivonuljon az utcára csatlakozva alvállalkozóihoz követelve az elvégzett munkáinak ellenértékét.

Szeged, 2010. május 13.

Szabó László igazgató

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.