M43-as ügy: a Szeviép reagál

Közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz a Szeviép Zrt., melyben leírják, hogy maguk is fontolgatják, hogy utcára vonuljanak alvállalkozóikhoz csatlakozva, követelve elvégzett munkáik ellenértékét. Ahogy beszámoltunk róla, az M43-as autópálya kivitelezésén dolgozó alvállalkozók csütörtökön délben megbontották az épülő pályát, miután több milliárd forinttal tartozik nekik a beruházó konzorcium, melynek tagja a Szeviép Zrt. is. Az alábbiakban a Szeviép közleményét olvashatják.

A

Szabó László

igazgató által kiadott közleményben leszögezi a Szeviép, hogy ez év elejéig a mindenkori szerződéses kötelezettségeit – beleértve hitelezőivel és alvállalkozóival szemben fennállóakat is – mindenkor időben teljesítette. A vállalkozás 2010. április 26-án az időközben kialakult fizetési nehézségek hatására csődvédelmet kért, melynek célja a törvény megszabta keretek között adósságainak rendezése és tevékenységének konszolidálása.

A fizetésképtelenséghez vezető főbb okok az alábbiak voltak:

A 2009-2010-ben elvégzett, illetve folyamatban lévő jelentősebb munkák megrendelője (M43 autópálya, Csongrád elkerülő út, Szegedi villamos) a magyar állam, önkormányzatok, illetve állami-, vagy uniós forrásokat hasznosító szervezetek. Ezekben a projektekben a Szeviép Zrt. elsősorban konzorciumi tagként alvállalkozói-, néhány esetben pedig önállóan, fővállalkozói minőségben vesz részt. A munkák elvégzéséhez szükséges alapanyagok, munkaerő-, illetve alvállalkozói szolgáltatások biztosításához az anyagi forrásokat a teljesítéseket igazoló számlák kibocsátásáig a Szeviép Zrt.-nek kellett biztosítania, amelyhez a 2008-as (a gazdasági válság beköszöntéig) év végéig a projektekhez igazodó banki finanszírozási háttér megfelelően működött. 2009-től több kedvezőtlen folyamat indult el, amely az év folyamán tovább nehezítette a pénzügyi helyzetet: a cégnek saját erőből kellett elvégeznie az M43-as autópályán több olyan pótmunkát, amely az eredeti tervekben nem szerepelt, és amelyek elvégzését a közlekedési nagyprojektekben az állam nevében eljáró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. elrendelt, de amelyhez a forrásokat csak a munkák elvégzését követő hosszas bürokratikus eljárás lefolytatását követően kerülhet sor. A Szeviép Zrt. 2010. első negyedév végéig a NIF Zrt. által elrendelt és elvégzett munkáinak ellenértéke meghaladja az 1 milliárd forintot, ugyanakkor a számlák kifizetésének időpontja jelenleg bizonytalan.

A Szeviép Zrt. az építkezésekhez szükséges eszközök, anyagok, alvállalkozói teljesítmények előfinanszírozására 2009 közepéig több pénzintézettől összesen 3,3-3,5 milliárd Ft közötti hitelkeretet vett igénybe, amelyből megfelelően finanszírozni tudta az elvégzett munkákról szóló számlák kibocsátásáig és befolyásáig szükséges kifizetéseket. Feltehetően a pénzügyi világválság hatására a pénzintézetek ezt a keretet az elmúlt év végétől drasztikusan elkezdték csökkenteni, így 2010. április végére a korábbihoz képest közel 50%-al szűkültek a pénzintézeti hitelkeretek.

Ilyen mértékű és ütemű forráskivonást feltehetően kevés magyar vállalkozás élt volna túl, ezért a Szeviép Zrt. 2010. márciusában egy hitel-átütemezési és konszolidációs programmal kereste meg finanszírozóit, kérve együttműködésüket.

Sajnos a tárgyalások elhúzódása és az időközben tovább gyűrűző pénzügyi nehézségek arra kényszerítették a céget, hogy – élve a 2009. szept. 01.-től hatályos csődtörvény adta lehetőséggel – tárgyalásos úton keressen megoldást a fizetési nehézségek feloldására. Az 1991-től érvényben lévő, csőd-és felszámolási eljárásról szóló törvény korábban szinte automatikusan felszámolásba kényszerítette az adóst, melynek eredményeként a statisztikák szerint a hitelezők átlagosan követeléseik értékének 1,5%-hoz jutottak hozzá, a többi pénzt felemésztették a hosszadalmas eljárás költségei. A módosított csődtörvény a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelően lehetőséget biztosít az adósnak arra, hogy rövid egyezségi eljárást követően lényegesen magasabb arányban elégítse ki hitelezői igényeit, mint azt felszámolás keretében tehetné. A csődeljárás általában egyezséggel zárul, amely lehetővé teszi az alvállalkozók és az adós további együttműködését és ami a legfontosabb: a cég tovább folytathatja tevékenységét, amely a Szeviép cégcsoport esetében közvetlenül 250 munkahely (áttételesen és az alvállalkozókat is figyelembe véve 1000-nél is több munkavállaló továbbfoglalkoztatása a tét) megőrzését tenné lehetővé.

Sajnos az elmúlt év végétől hatályos csődtörvény rendelkezéseit a jogszabály szándékos, vagy véletlen félreértése következtében sem a pénzintézetek, sem a legnagyobb megrendelők nem tartják be. A bankok vagy adminisztratív eszközökkel, vagy az érvényben lévő hitelszerződések biztosítéki hátterének érvényesítésével lassítják, vagy ellehetetlenítik a kifizetéseket. Az egyik legnagyobb megrendelő a NIF Zrt. szerződéstől való elállással, valamint a jövőbeni közbeszerzési eljárásokból történő kizárással fenyegetődzik. A konzorciumi tagok, különösen a Sedesa - ahelyett, hogy a csődvédelem alatti együttműködés részleteivel foglalkoznának - a Szeviép munkából kizárását kezdeményezték, amely nemcsak a csődtörvénnyel ellentétes, hanem véglegesen ellehetetleníti az alvállalkozók jövőbeni követeléseinek tisztességes mértékű kielégítését. Úgy tűnik, Magyarországon ma senkit nem érdekelnek az építőipari vállalkozások és az általuk (még) foglalkoztatott munkavállalók.

A Szeviép Zrt. fontolgatja, hogy maga is kivonuljon az utcára csatlakozva alvállalkozóihoz követelve az elvégzett munkáinak ellenértékét.

Szeged, 2010. május 13.

Szabó László igazgató