Hősök Napja: a magyar hősök emléke kötelez

Az eseményen

Miklós Péter

történész, portálunk munkatársa (a Kereszténydemokrata Néppárt szegedi szervezetének ügyvezető alelnöke, a Fidesz kulturális tagozatának Csongrád megyei elnöke) mondott ünnepi beszédet. A Hősök Napjának méltó megünneplését az 1917. évi VIII. törvény rendelte el, amely előírta, hogy minden településen emlékművet emeljenek és május utolsó vasárnapján emlékünnepséget tartsanak a haza védelmében az első világháború során elesett honvédek tiszteletére. A két világháború között mind a hősi emlékműveket ápolták és gondozták, mind a Hősök Napját megtartották. A kommunista diktatúra évtizedeiben azonban az emlékművek állapota leromlott, a május utolsó vasárnapjának tartott megemlékezések pedig elmaradtak – mondta Miklós Péter történész. Emlékező beszédében Miklós Péter kifejtette: szimbolikus, hogy az államszocializmus időszakában nem ápolták a háborúban elesettek emlékét, hiszen az egészséges nemzeti öntudat nem volt része a Rákosi- és a Kádár-korszak hivatalos ideológiájának. Elmondta, hogy az 1920-as trianoni békediktátum után a szomszéd államok területére került magyarság körében – politikai okokból – nem alakulhatott ki a háborús hősök nyilvános kultusza. „Ezekben a napokban megvan az esélye annak, hogy határainkon innen és túl minden magyar – immár, ha akarja, magyar állampolgárként – büszkén és szabadon emlékezhessen a magyar szabadságért és függetlenségért, a magyar haza védelmében egykor elesett honfitársaira” – fogalmazott a történész. „Soha többé nem szabad előfordulnia annak, hogy Magyarországon politikai csoportok tiltsák a szabad megemlékezést a magyar hősökről – ahogy tették a kommunista diktatúra idején, és annak sem, hogy vitassák a magyar nemzet egységét – ahogy ez előfordult még elmúlt években is. Legyünk büszkénk magyar nemzeti értékeinkre és hagyományainkra – a hazáért életüket adó hősök emléke is erre kötelez minket” – zárta beszédét Miklós Péter.