Pósa Lajos nevét vette fel a hódmezővásárhelyi gyermekkönyvtár; a magyar gyermekirodalom megteremtőjének tartott írónak, születése 160. évfordulóján, mellszobrot is avattak a dél-alföldi városban a héten.
Lázár János polgármester az MTI-nek elmondta: az értékmegőrzés és az értékteremtés egyaránt fontos feladata a közgyűlésnek, amikor a város oktatási rendszerét szervezi, vagy kulturális életét támogatja. Hódmezővásárhelyen óvodát neveztek el Exner Leóról, a hazai gyermeknevelés egyik legkiemelkedőbb alakjáról, a város gyermekkönyvtára pedig a magyar nyelvű gyermekirodalmat megteremtő Pósa Lajos nevét vette fel. „Saját értékeinket kell megőriznünk, felfedeznünk és példaként állítanunk a jövő nemzedékei elé” – hangsúlyozta a polgármester.
A névadás mellett kiállítás nyílt az író munkásságáról, és a városi könyvtárnál leleplezték Pósa Lajos mellszobrát, amelyet Gábor Emese készített. Az elkövetkező hetekben egy tárlaton a szobrásznő több tucat Pósa-mese illusztrációját is láthatja a közönség a városháza dísztermének előterében.
Pósa Lajos 1850-ben született Radnóton. A pesti egyetem bölcsész karán szerzett tanári oklevelet, s egy évig pedagógusként dolgozott, majd újságíró lett. Előbb fővárosi lapokba írt, majd 1881-ben, Mikszáth Kálmán utódaként, Enyedi Lukács hívására, a Szegedi Napló munkatársa lett. Szegeden ismerte meg Dankó Pistát, akinek első és legjobb szövegírója volt, s mindvégig igaz pártfogója maradt.
Pósa munkásságának legjelentősebb eredménye, hogy 1889. december 15-én Benedek Elekkel megindította, majd haláláig – 1914-ig – szerkesztette Az Én Újságom című lapot, amely az ország első irodalmi értékű és legnépszerűbb gyermeklapja volt.
Nemcsak megteremtette a hazai gyermekirodalmat, de legaktívabb szervezőjévé, formálójává is vált. Teremtő munkájába korának rangos íróit, festőit és grafikusait, valamint a tudományos élet neves képviselőit vonta be; az új műfaj fáradhatatlan ösztönzőjeként fiatal írók hadát indította útjára, többek között Krúdy Gyulát, de felfedezte az őt apjaként tisztelő Móra Ferencet is. Az Orient Vendéglő időnként szerkesztőséggé is alakult, a legendás Pósa-asztalnál a korszak legnagyobbjai vendégeskedtek.
Mintegy ötvenkötetnyi gyermekverse jelent meg, műveit számos idegen nyelvre lefordították. Sok száz versét zenésítették meg, számos gyermekverse épült be az óvodai foglalkoztatók anyagába. 1945 után azonban költészetéről többnyire csak politikai megközelítésű értékelések születtek, nacionalistának minősítették, műveit száműzték a könyvtárakból.
