Virágzanak a rózsás liliomfák a Széchenyi téren a városháza előtt: hatalmas húsos szirmú virágaik még lombfakadás előtt nyílnak, és fagymentes időben tíz napig láthatók.

Juhász Miklós címzetes egyetemi tanár elmondta az MTI-nek, hogy a szegedi főtéren az 1930-as évektől pompázó fák a liliomfafélék (Magnoliaceae) családjába tartoznak, amely a legősibb kétszikű zárvatermő családok egyikének számít. Neve Pierre Magnol (1638-1715) dél-francia botanikus emlékét őrzi.
A ma élő Magnolia nemzetséghez tartozó fajok és azok fajtái Észak-Amerikából, illetve Kelet-Ázsiából származnak. Az ázsiai és amerikai csoport tulajdonságaiban jelentősen eltér egymástól. Az Észak-Amerikában honos fajokra az erőteljes növekedés, nagy termet és a tavirózsákra emlékeztető virág jellemző. Képviselőik a lombozat kifejlődése után hozzák virágaikat. Leveleik nagyok, 20-30 centiméteresek is lehetnek. “A mi klímákon fagyérzékenységük és páraigényük miatt nem érzik jól magukat” – közölte a botanikus.
A Kelet-Ázsiából származó fajok gyengébb növekedésűek, viszont a fagyzugos, késő tavaszi fagyoknak kitett területektől eltekintve jól áttelelnek. Általában nagyobb cserje vagy kisebb fa méretűek, és jellemző rájuk a széles, terebélyes forma. A nemzetség ezen képviselői Magyarországon üde talajú erdők alsóbb koronaszintjében élnek vadon. Általában lombfakadás előtt hozzák nagy színes virágaikat. Kertészeti változatai is elterjedtek, a Szeged főterén látható rózsás liliomfa is ezek közé tartozik.