Ahogy épülget a Rókusi körút elején az új körforgalom, mind jobban a figyelem középpontjába kerül ez a környék. Aki a szegedi közlekedés most még sárból alig kilátszó, de az őszi önkormányzati választás előtt bizonnyal megvalósuló új csodáján túl is meri emelni a szemét, annak nem mindennapi látványban lehet része a panelházakra tekintve. Kezdődhetett volna ez a történet úgy is: „Az óriásplakátokon is túl, ahová még a denevér is alig mer felrepülni, nos, ott látható Szeged újabb érdekes színfoltja...” Bizony, ott is napfényre került a múlt egy olyan pillanata, aminek jobban örültek volna sokan, ha rejtve marad – akárcsak bizonyos pártok és állami cégek háza táján manapság... Amint lekopott a szürke máz, előtűnt a homályból két szerszám, melyek erőteljesen meghatározták hazánk 20. századi történelmét. Azzal az építő jellegű javaslattal fordulunk ezúton a városvezetéshez, hogy a Mars téri óvoda bejárata mellett a kommunizmus elmúlhatatlanságát hirdető Marx-domborművet mielőbb rakassák át a Rókusi körút panelházának 7. emeletére, a sarló és a kalapács fölé. Ezzel két legyet ütnének egy csapásra: az öreg szakállas ideológust sem öntenék le többé festékkel a hajdani nagy eszméket megérteni képtelen szegedi polgárok, a város pedig újabb turisztikai látványossággal gazdagodna, melyet akár a modern és kényelmes 2-es villamos ablakából is fotózhatnak majd az ide érkező turisták.