Novemberi Szerencsenapok Extra
/

Névfoduló: Arany Jánostól a Pioneer-űrszondáig

Cikkünk frissítése óta eltelt 11 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

(N)évfordulós naptárunk segítségével kedves Olvasóink mindig tájékozottak lehetnek a „napi történelemből”.

1817. március 2-án született Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő.

no images were found

Az Arany család ősi fészke Köleséren található, innen költöztek Szalontára; első földjüket és nemességüket Bocskai Istvántól kapták. János a család tizedik gyermeke volt, de kilenc testvére közül csak a legidősebb, Sára maradt életben. Irodalmi pályafutása az 1845-ben született „Az elveszett alkotmány” című szatirikus eposszal kezdődött, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette.
Már iskolai évei alatt közismert kis poétája volt Szalontának. Szalontai iskolaéveinek végén, hogy szülei anyagi helyzetén könnyítsen, a tanulás mellett tanított is, és az iskolában lakott. Debrecenbe utazott, hogy ott tanuljon, de mivel reményei nem váltak valóra és pénze kevés volt, ezért 1834-ben Kisújszállásra ment egy évre tanítónak. Debrecenbe visszatérve kisújszállási ajánlóleveleivel és szorgalmával hamarosan az osztály élére került, és a tanítás folytán anyagi helyzete is tűrhetővé vált. Vágyai azonban nem tanítói pályára szánták, és 1836 februárjában elhagyta a kollégiumot. Tanárait meglepve egy debreceni színtársulathoz csatlakozott, így vándorolni kezdett a társulattal, és megtapasztalta az egyre érezhetőbb nyomort. Arany János 1845-ben kezdte írni az „Elveszett Alkotmányt”, amit beküldött a Kisfaludy Társaság vígeposz-pályázatára, és a pályadíjat el is nyerte, bár Vörösmarty bírálta hexametereit. A bíráló szavak további munkára késztették Aranyt. 1846-ban a Kisfaludy Társaság újabb pályázatot írt ki: „Készíttessék költői beszély, versben, melynek hőse valamely, a nép ajakain élő történeti személy, például: Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz stb. Forma és szellem népies legyen”. A Toldi már egyöntetű győzelmet aratott, s nem csak a pályadíjat nyerte meg, hanem bírálói ámulatát is. Egyszerre ünnepelt költő lett, jeles írók figyelme fordult feléje, és Petőfi volt az első, aki üdvözlésére sietett. Egy évre rá a Kisfaludy Társaság is tagjai közé választotta. 1847-ben készítette el a Toldi estéjét és mellette a Murány ostromát. Petőfivel szoros barátság alakult ki, levelezésük jelentős kor- és irodalomtörténeti dokumentum. 1851-től Arany tanárkodott a nagykőrösi református gimnáziumban. 1879-ben készült el a Toldi szerelme című elbeszélés tizenkét énekben, amelynek első kiadása két hónap alatt elfogyott. A Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság is jutalmával tüntette ki. Élete végén Arany nagyobb vállalkozásai közül csak a Toldi szerelmét fejezte be. Aranyt a bukott forradalmi korszak írójának szokás tartani. Igaz, a forradalom alatt lapot is szerkesztett (Nép Barátja), a szabadságharc ügye mellett végig kitartott, s mélyen átélte a bukás tragikumát, rezignációja világlátásából is szervesen következett. Ezt tükrözik a Toldi estéje és A rab gólya is. 1868-ban veszélyes máj- és bélgyulladást állapítottak meg nála. 1870-ben megoperálták, és több epekövét távolították el. Hallása és szeme is gyöngülni kezdett. Az 1870-es évek során befejezte a Hamlet fordítását, lefordította Arisztophanész összes műveit, elkészült a Bolond Istókkal, valamint megírta az Őszikék című ciklusát, s bevégezte a Toldi-trilógia középső részét, a Toldi szerelmét.
1882. október 10-én a Petőfi-szobor avatásán megfázott, s tüdőgyulladást kapott. Ettől kezdve állapota fokozatosan romlott. 1882. október 22-én hunyt el, majd 24-én temették el. A Kerepesi úti Nemzeti Sírkertben alussza örök álmát.

no images were found

Ezen a napon született Mihail Szergejevics Gorbacsov (Privolnoje, 1931. március 2. –) orosz nemzetiségű szovjet politikus.

no images were found

Konsztantyin Csernyenko halála után, 1985. március 11-én az 54 éves Mihail Gorbacsovot választották meg a Kommunista Párt főtitkárának, majd a Szovjetunió elnökének. Ő volt a párt első és egyben egyetlen olyan főtitkára, aki az 1917-es orosz forradalom után született.
Reformkísérletei a hidegháború végéhez vezettek, de végül a kommunista rendszer bukását, a Szovjetunió széthullását eredményezték. 1990-ben a Nobel-békedíjjal tüntették ki. 1991 augusztusában a szovjet rendszert védelmező kommunista vetélytársai sikertelen puccsot kíséreltek meg ellene. Ennek nyomán betiltotta és feloszlatta a Szovjetunió Kommunista Pártját. Miután nem sikerült megakadályoznia a szovjet köztársaságok önállósulási törekvéseit, 1991. december 25-én lemondott a Szovjetunió elnöki tisztségéről.
Gorbacsov peresztrojka programja keretében átfogó gazdasági reformot indított el a Szovjetunióban, amelytől az életszínvonal növekedését és a munkások teljesítményének növekedését remélte. A reformok nagy részét azonban a szovjet vezetés ortodox tisztviselőhada túl radikálisnak ítélte meg.

no images were found

1972. március 2-án indult útjára Cape Canaveralból a Pioneer–10 az amerikai Pioneer-program űrszondája, az amely elsőként közelítette meg a Jupitert, és elhagyta a belső Naprendszert.

no images were found

1998-ig a Pioneer–10 volt a legtávolabbi űreszköz a Földtől, de azóta a Voyager–1 megelőzte. Ennek ellenére a Pioneer–10, ha később is, de kijut a Naprendszerből, és elkezdi csillagközi utazását. 1973. december 3-án 200 ezer km-re közelítette meg a Jupitert, ahol közelképeket készített, majd a csillagközi tér fele vette az irányt. Felfedezte a Jupiter mágneses terét és gyűrűit. A Pioneer–10 fedélzeti műszerei 1997. március 31-én beszüntették a működést a kimerült energiaforrás miatt, de a szonda folytatja útját, és körülbelül kétmillió év múlva megközelíti a 68 fényévre lévő Aldebaran csillagot. A Pioneer-táblák grafikus üzeneteket tartalmazó, arannyal bevont alumínium lemezek, melyeket a Pioneer–10 és a Pioneer–11 űrszonda fedélzetén helyeztek el, abban a reményben, hogy földön kívüli értelmes lények találnának rá az űrszondákra, és így üzenetet tudnak hagyni számukra. A tábla bal felső sarkában a semleges hidrogénatom két energiaszintje közötti hiperfinom átmenet sematikus rajza található. Jobb oldalon a férfi és női emberi test rajza látható. A női alak mellett két vízszintes szakasz van feltüntetve – egy fejmagasságban, egy pedig a talp vonalában –, ezek a vonalak a magasságra utalnak. A két szakasz között 4 apró vonal – 1 függőleges és 3 vízszintes (90°-kal balra elforgatva) – van, melyek a 8-as szám bináris alakját ábrázolják. Ennek és a hidrogénatomok hiperfinom átmenete során kibocsátott sugárzás adatainak segítségével a testmagasság meghatározható: 8 x 21 cm = 168 cm, a női test átlagos magassága. A táblán a férfialak feltartott jobb keze az üdvözlés jeleként értelmezhető, de utalhat arra is, hogy az ember a karját mozgatni és a kézfejét forgatni tudja. Az emberalakok megrajzolásakor törekedtek arra, hogy lehetőség szerint, etnikai szempontból semleges ábrázolás szülessen. A Nap viszonylagos helyzetének bemutatására szolgál a tábla középső részén látható csillagszerű ábra: egy közös pontból induló, 15 vonalból áll, ahol a kiindulási pont a naprendszerünk Napja. A Nap helyzetét a Tejútrendszer és 14 pulzár közepéhez igazító térkép ábrázolja. Minden egyes vonal egy pulzárt jelöl, a vonalak hossza a pulzárok Naptól való relatív távolságát adja meg. Irányuk pedig elhelyezkedésüket határozza meg. A leghosszabb jobb oldali vízszintes vonal, amely az emberalakokon is túlnyúlik, a nap relatív távolságát mutatja a Tejútrendszer középpontjához képest. A különböző irányokba futó vonalakon (vagy mellettük) bináris számokat tüntettek fel, amelyek a pulzárok rezgésszámát adják meg. A pulzár rezgésszámának ismeretében, azok kora kiszámítható (a rezgésszám módosul az idővel), így az űrszonda indítása óta eltelt idő is meghatározható.
Az alsó sávban a naprendszer sematikus rajza látható. A bal oldalon a Nap, tőle jobbra a naprendszer bolygói – a naptól való távolságuk sorrendjében – vannak feltüntetve. Minden bolygónál apró vízszintes és függőleges vonalak utalnak a bolygók naptól való távolságukra. A mértékegység a Merkúr Naptól való távolságának 1/10 része. A harmadik bolygótól (Föld) egy nyíl van húzva az ötödik bolygó (Jupiter) irányába, ennek végén az űrszonda kis méretű rajza került feltüntetésre. A vonal az űrszonda kiindulási helyére és pályájára utal és arra, hogy a kutatás célja a Jupiter. A táblán a két emberi alak mögött az űrszonda méretarányos sziluettje látható, segítségével az emberi test mérete meghatározható.

no images were found

Default thumbnail
Előző sztori

Szili: Gyurcsány nevezze meg az „őszödi” árulót

Default thumbnail
Következő sztori

Behajtani tilos - de kinek?

Legutóbbi hasonló cikkek