Írjon nekünk

Közélet

A kommunizmus áldozataira emlékeztek + HANG, FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

A kommunizmus áldozataira emlékezett a Csongrád Megyei Önkormányzat és a Rendezvényház Nonprofit Kft. a Glattfelder Gyula téren. Az emléknapot az Országgyűlés 2000. június 13-án meghozott döntése alapján tartják minden évben február 25-én annak emlékére, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947-ben ezen a napon jogellenesen letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták.

Köszöntőt mondott Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő, aki az emlékezést a közösség, a nemzet és a társadalom számára a szervezet immunrendszerével hasonlította össze. Megemlékezik az őt ért sokkról ellenhatást fejt ki, majd ha újra hasonló helyzetbe kerül, megpróbálja megvédeni a szervezetet. Emlékezés nélkül nem tudjuk feldolgozni a múlt eseményeit és annak tanulságait. 60 esztendeje olyan iszonyatos áldozatokat kellett hoznia ennek a népnek, amelyet ma sem tudott igazából kiheverni. Ez a rendszer életeket és családokat, százezreket veszejtett el, akik hiányoznak a mai magyar jelenből. Emlékeznünk és tanítanunk kell, hangsúlyozta Nógrádi, hiszen az a dolgunk, hogy a mai korok felelősségének megfelelően tanítsuk az utánunk jövő generációkat arra, mit jelentettek ezek a diktatúrák, mit a nácizmus, és mit a kommunizmus. Meg kell tanítanunk gyermekeinknek, hogy erősen ellenálljanak minden kóbor ideológiának, minden Istentől és embertől elrugaszkodott politikának, amely erőszakoskodik, hatalmat gyakorol mások élete felett anélkül, hogy arra bármiféle joga lenne. Mindegy milyen ideológia mentén masíroznak az utcán, mindegy, hogy munkásőrök vagy sötét ruhába burkolódott csoportok. A lényeg, hogy erőszakkal, vérontással, a tisztes ember meggyalázásával akarják elérni céljaikat. „Ahogy a történelem az emlékezők lelkébe bevéste a mondatot, úgy vésődjön be az utánunk jövő generációk lelkébe is: soha többet kommunizmust, soha többet kommunistákat.”

Az emlékező beszédet Kligl Sándor szobrászművész mondta. Felidézte, hogy 2002. február 25-én állították és avatták fel Budapesten, a Parlament mellett a Kovács Béla emlékművet, melyet ő készített. Ez volt élete első politikai szobra. Furcsa módon az akkori emléknapra csak a Parlament jobbik fele jött el, a másik, a bal, távol maradt. Kligl a Glattfelder téren álló, általa készített szobor történetét is megidézte. Recskről, a bányából hozatta ezt a néhány szikladarabot, amelyet talán azt ott raboskodók is láthattak, megérinthettek. A köveken látszó golyó ütötte lyukak a halottakat idézik. „Szeretném, ha minden évben többen lennénk a megemlékezésen. A recski lágert mindenkinek látnia kell, az iskolásoknak, fiataloknak pedig kötelezően el kell menniük erre a zarándokútra” – hangsúlyozta a szónok, majd egy Márai-idézettel zárta gondolatait.

Menczer Gusztáv, a Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének elnöke szónoklatában letartóztatásáról, a Gulágon töltött 8 évről beszélt. Kémkedés vádjával 10 év javító-nevelő munkára ítélték. Azon kevesek közé tartozik, akik 1953-ban hazatértek a rabságból. „Amit át kellett élnem, az borzalmas volt, tilos volt levelet, bármilyen üzenetet küldeni, teljesen szeparálva voltunk a világtól. A Gulág rabtelepe olyan hely volt, ahol a bolsevizmus legádázabb ellenségeit gyűjtötték össze. Ehhez hozzátartozott az orosz intelligencia krémje és a gondolkodók színe-java. Mérhetetlenül szenvedtünk, és szinte kéjes örömmel kínoztak bennünket.” Az idős szónok konkrét számadatokra is kitért. 1943 végén 4 ezer magyar került hadifogolyként a Szovjetunióba, 1 év múlva már 60 ezer. 1945. januárjában 430 ezer magyart vittek ki hadifogolynak. Ezeket a fegyvertelen embereket többnyire az utcán gyűjtötték össze és hurcolták el. A végső mérleg: több mint 700 ezer áldozat. A politikai internáltak száma megközelítette az 50 ezret. Magyarországra 1953 végén és 1954-ben 2200 hadifogoly tért haza, a többi odaveszett. „Emlékezzünk rájuk, a hősökre, akiket a bolsevizmus pusztított el.”

Az ünnepségen közreműködött Szabó Zsófia zentai tanár, énekes és Borovics Tamás, a Szegedi Nemzeti Színház színésze. A megemlékezés végén a pártok, társadalmi-politikai szervezetek és egyesületek megkoszorúzták a kommunizmus áldozatainak emlékművét.


Hallgassa meg a Rádió88 Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselővel készített hanganyagát!

Közélet

“A kommunizmus fő fegyvere a félelem volt”

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

A kommunista diktatúra áldozataira emlékeztek a Glattfelder Gyula téren.

Tovább olvasom

Hírzóna

Óriásplakátokon szembesítik ígéreteivel a vásárhelyi polgármestert

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

A Polgári Együttműködés Hódmezővásárhelyért Egyesület kezdeményezésére.

Tovább olvasom

Hírzóna

Jordán Tamást a nemzet színészévé választották

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

A február elsején elhunyt Andorai Péter helyére.

Tovább olvasom

Aktuál