Oltás ellen oltva?

Cikkünk frissítése óta eltelt 13 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Magam sem tudom eldönteni, beoltassam-e magam? Mert meglehet, hogy a jelenlegi gyenge lefolyású járvány egyszer csak komoly vészbe csap át! De ha már a folyamatosan hazugságokon, mellébeszéléseken fülön csípett egészségügy-miniszternek, vagy az országos tisztifőorvosnak sem adhatok a szavára a folytatólagosan elhalhatott tények miatt, kinek higgyek?

Meglehet, H1N1-fannak tűnhetek – mivel rövid időn belül már harmadjára jelentkezem e témában – itt a vélemény rovatban. Pedig orvosi kérdésekben kevésbé vagyok jártas, az egészségügyi érdeklődésem is az ismeretterjesztő műsorok szintjét üti meg csupán. Mégis, az utóbbi hetekben, hónapokban, mint mágnes vonz a téma, mivel egyfajta déjá vu érzésem támad, akárhányszor találkozom vele. Tudniillik arról van szó, hogyha valamit sokszor mondanak el – az agyunkba vésik ugyanazt – “komoly” rangúnak vélt, véleményformáló emberek, hajlamosak vagyunk az adott állítást igaznak (megkérdőjelezhetetlennek) vélni. Különösen így van ez, amennyiben a média képviselői hanyagságból, kényelemből, (vagy nem akarván – kontárnak tűnve – hülyeségnek tetsző kérdéseket feltenni) fenntartás nélkül, kontrollálatlanul terjesztik e nézeteket.

Ez esetben, egyrészt van egy – a magát szakmai elitnek feltüntető – gazdasági szereplőkből, hivatalnokokból és szakpolitikusokból álló grémium, mely magát mindenek felettinek tekintve (értsd: alkotmány, jog, etika kérdései), minden rendelkezésére álló eszközzel – válogatás nélkül – megpróbálja ráerőltetni véleményét a társadalom minden rétegére. (Mint rég tették holmi diktátorok!)
Üzenetük szerint az influenza veszélyes, de ez a H1N1-es még veszélyesebb, és mint ilyennel fel kell venni a harcot (nem kötelezően, de) erősen ajánlott védőoltások formájában. Az oltásokat a kormány rendelte nagy tételben, (milliárdokért) sebtében egy (hazai) ciprusi offshore cégtől. Külföldről nem rendeltünk, jó a hazai nekünk alapon (mégha az adó nem is marad itthon). Eddig – a bevett gyakorlat szerint sajnos rendben is volna a dolog (láttunk már ennél cifrábbat is az elmúlt 7 bő évben), csakhogy ezek innentől (bár a vírus elleni védekezésnek vannak más javallott módjai is) azt a látszatot keltik, mintha csak az oltás lenne az egyedül üdvös és ildomos (már-már kötelezőnek tűnő) megoldás. És ez még csak hagyján. A megrendelt vakcinát, ha már megrendeltük – gondolják – most már, ha a fene fenét eszik is, beoltjuk a népnek. Csakhogy a nép, az istenadta nép, mintha gyanút fogott volna, hogy esetleg e nagy sietségben, akarásban, nincs minden rendben az oltások körül, és a felmérések szerint nem igen kér ebből az egész preventív hajcihőből. Az utca embere nem vevő a H1N1 elleni védőoltásra! Sőt az oltással megbízott, de erre nem kötelezhető háziorvosok sem tüsténkednek az oltás minden áron való beadásában. (A vakcina átvételének első napján a webdoki.hu zárt fórumán a megkérdezett háziorvosok kétharmada állította, “nem veszi fel” az oltást, amiben én nem hiszek, sokan inkább sumákolni fognak, de bizonyos vagyok a tömeges oltási láz elmaradásában!). Hacsak nem történik valami, össznépi pánikra okot adó, váratlan esemény…

De mire is fel az a nagy “ellenállás”? Hisz érthető érvek szólnának a védőoltás beadása mellett: amennyiben például lebetegszik a fél ország, alig lesz, aki mozdonyt, buszt vezessen, kenyeret süssön, iskolába, óvodába, munkahelyre járjon… És akkor a gazdasági válság kellős közepén nem lesz, aki előállítsa azt a fránya GDP-t, ez pedig össztársadalmi szinten katasztrófával fenyeget, de elhúzódva legalább is jelentős forintális kiesést eredményezhet a költségvetésben… Ha viszont szinte mindenkit beoltunk, akkor a vírus alig talál vírusgazdát, ezért mi bátran tekinthetünk a jövőbe, a vakcinagyártók meg új járvány után nézhetnek (az összeesküvés-gyártók szerint)!

Minden az oltás mellett szól hát? Látszatra csupán, mert az azért elmondható, hogy a hamarjában gyártott oltóanyag tesztelése (módszeréből kifolyólag), csak annyit bizonyít, a beoltott egyének szervezete termelt ellenanyagot. Az antitestek megjelenése azonban nem az oltóanyag hatásosságának, hanem mindössze a vizsgált immunrendszer működőképességének a bizonyítéka. Magyarán semmi sem bizonyítja, hogy az oltóanyag hatásos védelmet nyújt és hogy nem okozhat szövődményeket. Na most ha ez valóban így van, elvárható-e a háziorvostól, hogy a szer rejtette kockázatokat nem ismerve magára vállalja az oltás felelősséget? Talán nem véletlen, hogy háziorvosok csoportja már tiltakozott a tervezett tömeges oltások ellen. Kijelentették, hogy nem vállalnak felelősséget a H1N1 vakcina után jelentkező esetleges szövődményekért. Azt szeretnék, ha a jelentkezők aláírnának egy jogi nyilatkozatot, amelyben kijelentik, hogy magukra vállalják az ezzel kapcsolatos összes felelősséget. Mert bizony senki nem tudja biztosan, mi a helyzet a várandósokkal, a három év alatti gyerekekkel, de még a neurológusok is óvatosságra intik betegeiket, hogy csak néhány célcsoportot bizonytalanságára utaljak.

Érdekes módon azonban az oltástól idegenkedők hangja nemigen jut el a meghatározó tévécsatornák hírműsoraiba, ahol szinte diadalmenetszerűen mutatják be, hogy legyártódott, megérkezett a vakcina az ÁNTSZ raktáraiba, és csak arra várunk, hogy a háziorvosok “felvegyék”, hűtőtáskáikban rendelőikbe szállítsák azokat, mindannyiunk egészségét megóvandó, kormányunknak és bölcs egészségügy-miniszterünknek hála! (És itt jelentkezik a déjá vum: mindez úgy köszön vissza, mintha ilyesmit már láttam volna valahol: holmi a fasizmus, vagy a kommunizmus idején forgatott propagandafilmben!)
Ennek ellenére a fenntartásaikat közlők álláspontja az interneten fórumokon, blogokon keresztül bekerült a mindennapi kommunikációba: az emberek bizony beszélnek erről, győzködik egymást, a napilapok pedig ezt felismerve lecsaptak a témára, melyet immáron nem lehet elhallgattatni. Nem lehet többé hazugságokat bevetni, mint azt alig egy hónapja Székely Tamás miniszter tette, és nem lehet elhallgatni, azt sem, hogy szigorúan véve, a körzeti orvosok hűtői nem feltétlenül felelnek meg az oltóanyag tárolásához, hogy egy védőoltás beadása, a szóbeli tájékoztatóval, tényleges vizsgálattal, (a túlzott) adminisztrációval negyed óránál is többet vehet igénybe, vagy ha a körorvosok mást sem csinálnának éjjel nappal – pedig más dolguk is lenne – sem győznék a vakcinagyár diktálta tempót.

Magam sem tudom eldönteni, beoltassam-e magam? Mert meglehet, hogy a jelenlegi gyenge lefolyású járvány egyszercsak komoly vészbe csap át! De ha már a folyamatosan hazugságokon, mellébeszéléseken fülön csípett egészségügy-miniszternek, vagy az országos tisztifőorvosnak sem adhatok a szavára a folytatólagosan elhallgatott tények miatt, kinek higgyek?

A jelek szerint ma már nem lehet a félelmet az emberekbe oltva irányítani tömegeket. Vagy mégis? Elérhető, hogy holmi nem kötelező védőoltásért – parancsszóra – sorba álljanak az emberek? Szeretném hinni, hogy majd mi eldöntjük, mit is akarunk, a korrekt mindenre kiterjedő tájékoztatást követően, amihez ilyen esetekben alapvető jogunk van! Ezért is kéretik a kormányzat, hogy ne ködösítsen ilyen komoly kérdésekben, ne gerjessze feleslegesen az oltóanyag-keresletet (bár ez bizonyára jól jön is egyeseknek), hiszen egyelőre nincs itt a világvége, vagy ha igen, hirdessenek szükségállapotot, és vállalják ennek minden felelősségét!

Előző sztori

Szeged készen áll az egyetemi evezős-vb-re

Következő sztori

Országos Könyvtári Napok: fókuszban a nagyik