Piacosított szellemi termék az egyetemről

„Tudáshasznosulást, tudástranszfert szolgáló eszköz- és feltételrendszer kialakítása, fejlesztése a Szegedi Tudományegyetemen és a dél-alföldi régióban” – ezzel a címmel nyújtott be TÁMOP-pályázatot (Társadalmi Megújulás Operatív Program) az SZTE partnerségben a Kecskeméti Főiskolával, melynek célja a pályázó intézmény, valamint felsőoktatási partnerei tudományos, innovációs és gazdasági potenciáljának növelése a regionális gazdasági szereplőkkel kialakított kapcsolatok révén.

A két intézmény már most kiterjedt ipari kapcsolatokkal rendelkezik, gondolhatunk itt például akár a Mercedes-gyárra, vagy a fizikusok partnereként számon tartott General Electricsre, illetve számos hazai gyógyszergyárra is. Most, az új pályázat keretében azonban még inkább előtérbe helyeznék a szolgáltatásfejlesztést. „Szoros együttműködést szeretnénk kialakítani a régióban működő – Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyei – kereskedelmi és ipari kamarákkal, valamint tekintettel arra, hogy az innováció jelentős hányada a műszaki területeket érinti, a mérnöki kamarákkal is” – mondja

Dombi András

, az SZTE kutatásfejlesztési és innovációs igazgatója. Erősítenék a kapcsolatot az Országos Találmányi Hivatallal is, illetve a régióban működő tudástranszferrel foglalkozó kisvállalkozásokra is koncentrálnak a projekt keretében, mint például a részlegesen egyetemi tulajdonban lévő Biopolisz Kft., vagy az egyetemi érdekeltségű DEAK Zrt. (Dél-Alföldi Élet- és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ) esetében. Nem maradnának ki az együttműködésből a szegedi nagyhírű kutatóintézetek sem, mint az SZBK (Szegedi Biológiai Kutatóközpont) vagy a Gabonaipari Kutatóintézet – így nézne ki egy úgynevezett technológiai transzferhálózat. A cél egy komplett intézményrendszer kialakítása, mely hátteret biztosítana az egyetemi tudás átvitelére a gyakorlatba, az ipari-üzleti hasznosulásba. Ötletből megvalósítható produktum, azaz termék, vagy

know-how

– ez az innováció, melyre kiemelten építene most az egyetem, annál is inkább, hiszen bár jó hírű egyetemeink vannak, hazánk innováció tekintetében igen elmarad az európai átlagtól. „Tény, hogy az egyetemen folyó sok alapkutatás nélkül nincs hasznosítható ötlet, de a jelenlegi projekt egyfajta szolgáltatást is jelentene az egyetemi kutatók számára, a szellemi termékek piacosítását, melyhez az universitas vezetése kíván segítséget nyújtani. Fontos továbbá, hogy olyan intézményesített oktatást alakítsunk ki, amellyel a hallgatókat felkészítjük a tudástranszfer és az innováció olyan szakmai fogásaira, aminek az életben hasznát is veszik majd” – hangsúlyozza Dombi András. Másfelől a hallgatókat is arra szeretnék inspirálni, hogy kisvállalkozásokat (úgynevezett spin-off vállalkozásokat) hozzanak létre a tudáshasznosításra. „Ehhez kell nekünk szakmai tanácsot adni, illetve az anyagi források előteremtésében segítségükre lennünk” – összegez az igazgató.