Írjon nekünk

Vélemény

Diktatúrából vadkapitalizmus

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/miklospeter.jpg

Megjelent:

Az államszocialista rendszer kisebb-nagyobb rangú vezetői és a puhának nevezett kádári diktatúra haszonélvezői ugyanis igyekeztek hatalmukat átmenteni a következő politikai kurzus idejére is, ennek pedig legjobb útja a gazdasági élet befolyásos és meghatározó pozícióinak megszerzése volt.


Az elmúlt húsz évben Magyarországon lezajlott változások történelmi mértékkel mérve tagadhatatlanul jelentősek. Önmagában persze az évszázadokat – olykor évezredeket – átfogó tendenciákkal és jelenségekkel is foglalkozó történész számára a két évtized nem tekinthető túl nagy időnek, ráadásul húsz év múltán még sem a kellő távolságból való rálátás, sem a megfelelő és objektív értelmezés lehetősége nem adott. Mégis tapasztalhatjuk, az elmúlt hónapokban egyre több történeti, politológiai tanulmányban, esszében, publicisztikában kerül elő a rendszerváltozás kérdése és annak történelmi, szociológiai és politológiai elemzése.

A tudományos igényű munkák mellett a napi írott és elektronikus médiában, a közbeszédben, a szélesebb társadalmi nyilvánosság előtt is naponta megjelenik az elmúlt húsz év – a magyar demokrácia első korszaka – mérlegre helyezésének szándéka. Sajnos a magyarok többsége csalódott a hirtelenjött szabadságban. Hogy csak a fontosabb faktorok közül említsek néhányat: a magyar lakosság az 1980-as évek végén sem a munkaerőpiacon jelentkező versenyre, sem a magántulajdon szerepének középpontba kerülésére, sem a politikai pluralizmusra nem volt fölkészülve. Ebből következően a többség a rendszerváltozás okozta társadalmi, gazdasági, politikai kihívásokra sem tudott megfelelő válaszokat adni. Az 1990-es évek elején jelentkező elszegényedési és eladósodási hullám újabb és nagyobb lendületet kapott az elmúlt évben, sőt a szocialista-liberális kormányok elhibázott gazdaság- és szociálpolitikája tovább mélyítette a tömegeket érintő pénzügyi válságot.

Mégis azt figyelhetjük meg a baloldali elemzők és publicisták értelmezéseiben, hogy a rendszerváltozást követő társadalmi és politikai folyamatokat sikertörténetként könyvelik el. Ráadásul az MSZP és a holdudvarához tartozó értelmiségiek szerint ez a siker döntő mértékben az egykori állampárt bizonyos csoportjainak köszönthető. Kikristályosodott egy olyan alapállás, amely szerint a népi baloldal vagy a reformkörös szocialisták érdeme adott esetben nagyobb a rendszerváltozás előkészítésében, mint a népi vagy a demokratikus ellenzéké.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az 1989/90 utáni politikai és gazdasági berendezkedésünk jogi alapját megteremtő törvényeket még az államszocializmus korának törvényhozása fogadta el. A gazdasági életet érintő intézkedések közül néhány: 1987-ben bevezették a legfontosabb adónemeket (ÁFA, SZJA), abból az alapelvből kiindulva, hogy „a magánszemélyt összes jövedelme után adókötelezettség terheli”. Nem sokkal később a gazdasági társaságok piaci működésének jogszabályi hátterét alkották meg. Persze az államszocializmus parlamentje szimbolikus gesztusokat is tett: az 1989. évi XII. törvénnyel ugyanis a „Joszif Visszárionovics Sztálin generalisszimusz emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I. törvény a hatályát veszti.”

Az 1989/90-ben működű – már számos, az időközi választásokon mandátumot szerzett ellenzéki képviselővel bővült – országgyűlés döntött még például az egyesülési és gyülekezési jogról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, föloszlatta a hírhedt karhatalmi szervezetet, a munkásőrséget. S létrehozta mai jogrendszerünk egyik legfontosabb intézményét, az Alkotmánybíróságot is. Az 1989. évi XXXI. törvény pedig a mai Magyar Köztársaság alaptörvénye lett. A szöveg az 1949-ben szovjet mintára bevezetett alkotmány módosítása. Első paragrafusa szerint is ideiglenes alaptörvény: „A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés – hazánk új Alkotmányának elfogadásáig – Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg.” Az elmúlt húsz év törvényhozóinak nagy felelőtlensége, hogy nem született meg a modern magyar alkotmány, amely a magyar történeti alkotmányosság értékeit a huszadik-huszonegyedik század politikai, társadalmi és gazdasági viszonyaival hozta volna összhangba, s a harmadik évezred magyarságának alapdokumentumául szolgálhatna.

Úgy vélem, nagyon sok tudatosság és célzatosság van abban, hogy a pártállami éra utolsó parlamentje ilyen sok és jelentős jogszabályt alkotott. Az államszocialista rendszer kisebb-nagyobb rangú vezetői és a puhának nevezett kádári diktatúra haszonélvezői ugyanis igyekeztek hatalmukat átmenteni a következő politikai kurzus idejére is, ennek pedig legjobb útja a gazdasági élet befolyásos és meghatározó pozícióinak megszerzése volt. A pártállami elitből lett jelenlegi szocialista politikai és gazdasági elit saját érdekeinek és lehetőségeinek megfelelően alkotta meg a rendszerváltozás utáni időszak legfontosabb jogszabályait. Így lett rendszerváltozás húsz évének társadalmi mérlege, hogy szociális piacgazdaság helyett bizony vadkapitalizmus van Magyarországon.

Kommentek

Vélemény

Laci bácsi haláláért Ujhelyi, Botka, és Szabó Bálint is felelős

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/miklospeter.jpg

Megjelent:

Szerző:

Deák László, aki elismert építőipari szakember volt, 300 millió forintot, és egy élet munkáját veszítette el, de most már az életét is

Tovább olvasom

Hírzóna

Zsinórban az ötödik (!!!) mentőcikket írja Botka László házi újságja

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/miklospeter.jpg

Megjelent:

Szerző:

Napok óta egyre kétségbeesettebben próbálják védeni a Főnököt az egyetemi kritika miatt.

Tovább olvasom

Vélemény

Durván betalált a szegedi városvezetést ért egyetemi kritika

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/miklospeter.jpg

Megjelent:

Szerző:

Azóta megy ugyanis az őrjöngés Botka László házilapjában, szinte csak erről szól odaát minden.

Tovább olvasom

Aktuál