Móra Ferenc és Zalán Tibor tollából folytatódik a Rab ember fiai – vidám-szomorú játék történelemmel -, most a második felvonást olvashatjuk el. A folyóirat márciusi számában már találhattunk ízelítőt a József Attila-díjas író, film és színházrendező Horváth Péter új regényéből, mely a “Bogárvérrel” címet viseli, alcíme – Forgácsok egy fakeresztről – Simonyi Imre költő egyik kötetének címe, Horváth Péter az ő emlékének ajánlja munkáját. A korábban megismert kolostori környezet most tágul: az apát megbízásával a főszereplő kémkedni indul…
Versekben hozza a megszokott mennyiséget és minőséget az augusztusi Tiszatáj: Juhász Ferenc, Tőzsér Árpád, Szepesi Attila, Tóth Sándor és Hartay Csaba sorait olvashatjuk. A versek közé rejtve találjuk Horváth Péter már említett prózáját és Ferdinandy György “Anyám ládikója” című írását is.
Füzi László – a Forrás főszerkesztője – “Gondolatok az identitásról – A magyarságtudat megélésének új keretei” című írásában történelmi és kulturális szempontból is vizsgálja az elmúlt húsz évet, és a magyarságtudat nyomait kutatja, Szőke Katalin pedig Bulgakov színműveiről értekezik tanulmányában.
A szokott módon nem maradhatnak el a kritikák sem: Tolnai Ottó “Feljegyzések a vég tónusához”, Milorad Pavic “Drugo Telo ”, valamint Fried István “Aki napjait szépnek szentelé…” (Fejezetek Kazinczy Ferenc pályaképéből és utókora emlékezetéből) kerülnek könyvszemlére.
