Tiszatáj: Bogárvér és identitás

Cikkünk frissítése óta eltelt 14 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Juhász Ferenc, Szepesi Attila és Tőzsér Árpád verseivel, a Rab ember fiai második részével, Ferdinandy György és Horváth Péter prózájával jelentkezik az augusztusi Tiszatáj. Tanulmányt Szőke Katalintól olvashatunk, valamint Füzi László a magyarságtudatról,  identitásáról értekezik.

Móra Ferenc és Zalán Tibor tollából folytatódik a Rab ember fiai – vidám-szomorú játék történelemmel -, most a második felvonást olvashatjuk el. A folyóirat márciusi számában már találhattunk ízelítőt a József Attila-díjas író, film és színházrendező Horváth Péter új regényéből, mely a “Bogárvérrel” címet viseli, alcíme – Forgácsok egy fakeresztről – Simonyi Imre költő egyik kötetének címe, Horváth Péter az ő emlékének ajánlja munkáját. A korábban megismert kolostori környezet most tágul: az apát megbízásával a főszereplő kémkedni indul…

Versekben hozza a megszokott mennyiséget és minőséget az augusztusi Tiszatáj: Juhász Ferenc, Tőzsér Árpád, Szepesi Attila, Tóth Sándor és Hartay Csaba sorait olvashatjuk. A versek közé rejtve találjuk Horváth Péter már említett prózáját és Ferdinandy György “Anyám ládikója” című írását is.

Füzi László – a Forrás főszerkesztője –  “Gondolatok az identitásról – A magyarságtudat megélésének új keretei” című írásában történelmi és kulturális szempontból is vizsgálja az elmúlt húsz évet, és a magyarságtudat nyomait kutatja, Szőke Katalin pedig Bulgakov színműveiről értekezik tanulmányában.

A szokott módon nem maradhatnak el a kritikák sem: Tolnai Ottó “Feljegyzések a vég tónusához”, Milorad Pavic “Drugo Telo ”, valamint Fried István “Aki napjait szépnek szentelé…” (Fejezetek Kazinczy Ferenc pályaképéből és utókora emlékezetéből) kerülnek könyvszemlére.

Előző sztori

Utazás: A Rab-szigettől Szigetvárig

Következő sztori

Horváth Gábor aranyra hajt a vb-n