UV-sugárzás: A bőr nem felejt

Nyár, strand, napozás - a mindennapi magas UV-B-sugárzást jelző híradások ellenére kevesen mondanak le a nyár örömeiről, pedig a bőr nem felejt: minden egyes leégés komolyan növeli a daganatos betegségek kockázatát.

Az úgynevezett UV-index, amelyet az OMSZ rendszeresen közread, és a médiában is megjelenik, naponta jelzi az ország területén mért UV-sugárzás értékeit 10-es skálán megadva. 8 felett extrém magasnak minősül az UV-B-sugárzás. Az akut napégést az UV-B tartományba eső fény okozza, az UV-A-nak inkább elhúzódó, későbbi hatása van. Alacsonyabb értékeknél még fényvédő krémmel elkerülhető a napégés, de a magasabb, 5 feletti értékekkel már vigyázni kell. Az első és legfontosabb a fényvédő krémek használata - mondja

Altmayer Anita

, a szegedi Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika főorvosa. Ha mégis megégünk a napon, akkor általában az első 1-2 órában kezdődnek a napégés tünetei, melyek a leégéstől számított 24 óráig fokozatosan romlanak. Ha csak kis bőrpír jelentkezik, akkor egy zsírozó, hűtő, hidratáló krémmel érdemes kezelni a bőrfelületet, ilyen, úgynevezett posthelios (napozás utáni) bőrnyugtató készítményeket bármelyik gyógyszertárban kaphatunk. Használhat a borogatás, a hidegvizes törölköző is. Ha erősebben vörös, illetve ég, feszül a bőr, akkor érdemes orvoshoz fordulni. Az első 24 órában kellemesen nyugtató, illetve gyulladáscsökkentő és hűtő hatású, úgynevezett lokális szteroidokat vagy emulziókat szoktak alkalmazni, melyekkel megelőzhető, hogy a későbbiekben leváljon az elhalt, megégett bőrréteg - magyarázza a klinikai főorvos. Létezik olyan leégés is, amikor már hólyag jelentkeznek a bőrön, és lázzal, hidegrázással jár - ez esetben rögtön orvoshoz kell fordulni. Összegezve tehát ha kipirosodott a bőrünk a sok napozástól, de nem feszül, nem fáj, akkor otthon meg lehet oldani a házipatikánkból egy nyugtató krémmel, de ha feszül, ég, akkor mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni. Minél többet napozik valaki, annál nagyobb az esélye, hogy bőrrákja alakul ki - hívja fel a figyelmet Altmayer Anita. A bőr nem felejti el a fénykárosodásokat, összeadódik a fényadag az évek során. Minél többször ég meg valaki a napon, annál nagyobb az esélye a bőrrákra. Különösen a gyerekkori napégések veszélyesek, de minden napozás növeli a daganat esélyét. Nincs mérhető határvonal, mindenkinek más az a küszöbérték, amelynél a bőrrák kialakul. A mértékletesség a legfontosabb - mondja Altmayer Anita -: a bőrnek ugyan szüksége van a napfényből nyerhető D-vitaminra, de az emberi szervezet számára elegendő mennyiséget egy sétával is el tudjuk érni, ehhez nem kell kifeküdni a napra. Komolyan kell venni azt a figyelmeztetést, hogy 11 és 15 óra között nem szabad a napon tartózkodni, előtte is csak magas faktorszámú fényvédő krémet használva érdemes süttetni magunkat. Ha így nem ég meg a bőr, és szép lassan barnulunk, kisebb a kockázata annak, hogy bőrrák alakulhat ki.