Magyarországról segítenek a csángóknak magyarul tanulni

Cikkünk frissítése óta eltelt 12 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

img_2858A csángók magyarnyelv-tanulását segítő komoly pénzadományt adtak át nemrégiben a Szent-Györgyi Albert Rotary Klub Szeged jótékonysági rendezvényén. A csángó magyarok szövetségének részéről megjelent Ferencz Andrással, kósteleki magyar tanárral beszélgettünk a csángó oktatás kérdéseiről.

Ferencz András Kósteleken tanít, amely a történelmi Magyarországnak, tulajdonképpen a Kárpátoknak a legkeletibb települése. Ez a terület még néprajzilag a Gyimes vidékéhez csatolható, viseletben, táncban, temperamentumban megkülönböztetve azonban a moldvai csángóktól, akik a Kárpátok túloldalán, még keletebbre élnek – tudtuk meg a tanártól. „Mi gyimesi csángók vagyunk, bár közigazgatásilag Moldvához tartozunk, de minden másban Gyimeshez” – fűzte hozzá. „Kicsit arrogánsabban, nagyobb hanggal védjük az igazunkat” – monda mosolyogva Ferencz András. „A moldvai csángók identitástudatukat alapvetően a vallásuk határozza meg. A gyimesi csángóknak erősebb a nemzettudatuk, és más a nyelvállapot is hiszen a gyimesiek nem kerültek olyan erős román közegbe, mint a moldvaik, akik lényegében egy román tengerből mint egy sziget emelkednek ki.”

Magyar név, magyar nyelv de román óvoda, iskola

Amikor megkérdeztük, hogy miért nem tanítják az anyanyelvüket a kisebbségben élő magyar ajkú csángóknak, Ferencz azt válaszolta, hogy Kóstelek egy hétszáz lélekszámú falu, amely az ötvenes évekig Csíkszépvízhez tartozott, akkor a kommunista rendszer követelményei miatt elcsatolták Hargita megyétől egy román községhez, és ekkor, 1958-ban meg is szüntették a magyar oktatást.

„Az valóban tarthatatlan állapot, hogy a falu 100 százalékig magyar, magyarul beszélnek, írni, olvasni viszont nem tudnak. Mikor például egy nagyobb tánccsoporttal Budapesten jártunk, és ki kellett tölteni a jelenléti ívet, akkor döbbenten kérdezték a szervezők: ekkora gyerekek miért nem tudnak írni, olvasni? Mondtam, hogy tudnak ők, csak románul. De hiszen magyar nevük van, tökéletesen beszélnek magyarul – vetették fel vendéglátóink. Ez van, ha óvodás koruk óta román óvodába, iskolába járnak…”

Már 22 csángó faluban oktatnak magyar nyelvet

Több településen, így Kósteleken is a pap próbált délutáni foglalkozások keretében nyelvet tanítani – mesélt tovább a tanító. Ezt az ezredfordulón intézményi formába öntötte az 1990-ben létrejött moldvai csángók érdekvédelmi szervezete, a Moldvai Csángómagyarok Szövettsége, amelynek a legsikeresebb projektje ez az oktatási program. Ennek köszönhetően Moldvában 22 faluban van ma már magyar oktatás 1800-1900 gyerek s közel 50 tanár részvételével. Minden faluban úgy indult a program – az ezredfordulón -, hogy fakultatív, délutáni foglalkozás keretében találkoztak a diákok. „Kikerült a faluba egy-két tanár, nekik béreltek egy házat, amely osztályterem is volt egyben” – folytatta Ferencz András. „Amikor annyi gyerek összegyűlt, hogy komoly igény mutatkozott a magyar nyelv tanulására, akkor a román kisebbségi törvény lehetőségeit kihasználva – miszerint szülői kérés esetén a gyermek négy órában tanulhatja nyelvét állami hozzájárulással – bemehettünk az iskolába. Így sokkal hatékonyabb lett a tanítás.”

Kósteleken egyébként mindenki jár magyar oktatásra, 100 százalék a kihasználtság – tudtuk meg. A három legnagyobb falu, ahol a legtöbb gyerek jár különórára: Külsőrekecsin, Magyarfalu, Lábnyik – ez utóbbi településen sikerült szintén a Rotary támogatásával egy közösségi házat felhúzni. Most a Rotarynak köszönhetően úgy néz ki, hogy a kósteleki házat is rendbe lehet úgy rakni, hogy megfelelő körülmények szolgálják a tanítást, közösségi foglalkozásokat.

A tanár elmesélte, hogy a folyamatosan csökkenő Magyarországi pályázati lehetőségek miatt veszélybe került az oktatási rendszer, de Hegyeli Attilának és feleségének köszönhetően létrejött a keresztszülő program, amely azt jelenti, hogy keresztgyerekké lehet fogadni az oktatásban résztvevő csángó diákokat. Így személyes kapcsolat is kialakul a támogatók – többségében anyaországi, majd tengeren túli és német magyarok – és a tanulók között. Ez a lehetőség még most is nyitva áll, minden olyan jóérzésű magyar ember számára, aki áldozni szeretne külföldre szakadt nemzettársai oktatására…

Előző sztori

Zenélő fókák szegedi "fókalánnyal"

Default thumbnail
Következő sztori

Kovács Katalin a vb-n is egyesben indul a páros helyett

Legutóbbi hasonló cikkek