“Csuda” alkotások: Acélszobrok a Dóm téren

Cikkünk frissítése óta eltelt 12 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

kasz4KASZ09: kedden megnyílt a június 17. és július 3. között megrendezett VI. Kecskeméti Acélszobrászati Szimpozion szobortárlata, mely tavalyhoz hasonlóan a szabadtéri játékok kísérőprogramja kíván lenni, és augusztus 22-ig látható a Dóm téren.

Az egek felé törő, acélszerkezeten nyugvó szabadtéri nézőteret jelentő monstrum mögött néhány acél alkotás tűnik fel a Dóm téren. Legelőször egy gémes kút kap meg – természetesen szintén vasból -, mely mondhatni megszólalásig (megkongatásig) hasonlíthat egy normál gémes kútra – Csepregi Balázs alkotása, címe: Városi itató. Aztán ugyanezen alkotótól még egy kreatív műremek: néhány egymáson nyugvó vastag vascső, pirosra festve, szinte padnak is megteszi, ez a Hullám címet viseli. “Jó, jó, de hol van róla a hullámlovas?” – tréfálkozik kollégám, de  ide szükségtelen a hullámlovas, hiszen ez önmagában “hullámló” vas (vagy hullám-zó…). Kedvesen titokzatos alkotás a Munkácsy-díjas Péter Ágnes két szobra, Az utolsó kapuk (kiállítva az I. és IV. szobrok), melyek oldalán valamiféle misztikus minták rajzolódnak ki. Summa summárum, ha egy járókelőt, mondjuk egy idős bácsikát megkérdeznénk a szobrokról, talán azt mondaná: bizony csuda alkotások ezek, rideg vasvalójuk napfényvisszaverő felületén csodáló és csodálkozó arcok egyaránt tükröződnek majd, értő és fürkésző tekintetek, melyek arra a kérdésre keresik a választ, mik ezek a vassá meredten is eleven, suttogó titkok, melyek tűz, acél és művészi fantázia “itt és most”-kölcsönhatásából születtek, hiszen ugye, a grafikushoz, vagy a festőhöz képest a szobrásznak – és különösen is az acélszobrásznak – nehezebb dolga van: amely forma egyszer kialakult, az vasba van vésve, avagy öntve. Erre utalt bevezető szavaiban Ibos Éva művészettörténész is, aki felhívta a figyelmet: nálunk a köztéri szobrászat gyakorlatilag az emlékműszobrászattal azonos, Szegeden szerte jobbára csak nagy történelmi alakok mell- vagy egészalakos szobrait lehet látni, kevésbé elfogadott a játékosságot, fantáziát, szellemi kalandot ígérő alkotások elhelyezése a köztereken.

kasz9

Árvai István, a tárlat szervezője bevezető gondolataiban szólt az acélszobrok elkészültének pontos körülményeiről: a műalkotások a július 3-án lezárult alkotótáborban készültek a kecskeméti KÉSZ Ipari Park acélszerkezet-gyártó üzemében. A szimpoziont a K-ARTS KÉSZ Művészeti Gyűjtemény szervezte a kísérletező acélszobrászoknak, illetve olyan művészeknek, akik kedvet éreztek, hogy kipróbálják magukat a szobrászat területén is. A nemzetközi alkotótáborban eddig összesen több mint hatvan művész vett részt, a már elismert alkotók mellett pályakezdő fiatal tehetségek is szóhoz, illetve vashoz juthattak – az alkotásoknak kötött témát nem adtak meg. A kiállítás szervezője kiemelte: a KASZ09 tíz alkotója között három nőt is találunk az idén, így Péter Ágnes, Sibylle Burrer és Rabóczky Judit Rita, valamint Csepregi Balázs, Drabik István, Majoros Gyula, Kopasz Tamás, Pintér Balázs, Rajcsók Attila és Roskó Gábor munkálkodott a táborban.
Szegeden augusztus 22-ig láthatók a csuda alkotások, ezután az ország több városában, így Budapesten, Győrött, Székesfehérváron és Miskolcon is megcsodálhatja a nagyközönség az acélszobrokat.

no images were found

Default thumbnail
Előző sztori

Szerda: V. Szegedi Művészeti Akadémia és Mesterkurzus

Default thumbnail
Következő sztori

Tatabányán kezdi a bajnokságot a Pick Szeged

Legutóbbi hasonló cikkek