Írjon nekünk

Közélet

Hagyjuk-e az iskolákat?

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/martongabor.jpg

Megjelent:

batthyanykor1Fenti címen tartott oktatáspolitikai konferenciát a Professzorok Batthyány Körének szegedi csoportja és a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének szegedi szervezete. A Civil Összefogás Szegedért kezdeményezés a korábbi egészségügyi fórum után a hazai közoktatás helyzetét és problémáit járta körül.

A rendezvény házigazdája, Dux László elkeserítőnek nevezte, hogy a konferencia címéül választott, Reményik Sándortól idézett gondolatot 80 évvel a vers megírása után is ugyanolyan aktualitással fel lehet vetni. A Professzorok Batthyány Köre szegedi csoportjának elnöke szerint úgy tűnik, már csak a civil szervezetek aktív közreműködésével és a szülők, pedagógusok összefogásával van esély a rombolás megállítására.

Közoktatás: romok és pusztulás

Hoffmann Rózsa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Pedagógiai Intézet vezetője a közoktatás tartalmi szabályozása kapcsán az egyre ijesztőbb iskolai állapotokra hívta fel a figyelmet. A gyerekek körében terjedő agresszió, a tanulmányi teljesítmény leértékelődése és a tanárok belefáradása az egyre kezelhetetlenebbé váló diákokkal való küzdelembe mind-mind megnehezítik az oktatási rendszer egyre sürgetőbb újraépítését – fogalmazott Hoffmann Rózsa.

A KDNP parlamenti képviselőjeként úgy látja a rendszerváltás óta bekövetkezett számtalan „reform” és módosítás rengeteget ártott az oktatásnak, mely csak akkor állhat biztos lábon, ha kiszámítható környezet veszi körül. Az oktatási törvényt 20 év alatt csaknem 30 alkalommal módosították, ennek fele az utóbbi 7 évben történt.

„Az iskoláknak kettős feladatot kell ellátni: az értékrend és a műveltség továbbadását és az életre való felkészítést, a gyakorlati készségek fejlesztését egyaránt teljesítenie kell.”A magyar iskolarendszer korábbi erősségeit – nevelőintézménynek tekintették, normatív pedagógiát képviselt – a liberális oktatáspolitika figyelmen kívül hagyta és ehelyett az értékrelativista elvek alapján minden területen a diákokhoz igazítják a pedagógiai folyamatokat. Az osztályozás és buktatás eltörlése azt üzeni a gyerekeknek, hogy nincsenek kötelességek és következmények az iskolában. E társadalomromboló folyamatok visszafordítása nem lesz könnyű, de a következő kormányzat kiemelt helyen kell foglalkozzon a szakterülettel, ha nem akarja, hogy radikálisan növekedjen a félanalfabéták és az iskolákból kimaradók száma.

Petőfi már nem kötelező tananyag

batthyanykor5

Az intézetvezető asszony a gyenge képességű és/vagy cigány származású tanulók integrációját hibás kezdeményezésnek nevezte, mivel bizonyítottan sokkal hatékonyabb módszer a felzárkóztatásra a gyerek problémáival egyénileg való törődés.

Hoffmann Rózsa szerint tantervek változásaival azt érték el, hogy a 2003-as Nemzeti Alaptanterv (NAT) már nem tartalmaz egy általános alapvető ismeretanyagot, így például könnyen előfordulhat, hogy egy pedagógus kihagyhatja Petőfi Sándort a tananyagból. „Ha ez így megy tovább, akár éveken belül felszívódhat, eltűnhet a nemzeti műveltség!” – figyelmeztetett a veszélyre a képviselőnő, aki elmondta, hogy a médiában is sokszor hivatkozott PISA-felmérések sem kérnek számon ismereteket, csak ún. kompetenciákat. Ennek oka, hogy ezt a nemzetközi vizsgálatot multicégek finanszírozzák, akik kikötik, hogy mire vonatkozhatnak a kérdések. „Ennek egyértelmű üzenete, hogy műveltségre és gondolkodó emberekre nincs szükség, csak fogyasztók kellenek, akiknek bármi eladható.”

Az egyre romló tudásszintet az előadó azzal igazolta, hogy az érettségi vizsgákat 8. osztályosok gond nélkül megírják jeles szinten.

Gondok a fenntartóknál és a finanszírozásban is

Barabás Hunorné, a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főigazgatóság igazgatója a közoktatásgondjai között elsősorban az anyagi nehézségeket, köztük az egyre csökkenő finanszírozást említette. Az egyházi oktatási intézmények fenntartásáról elmondta, hogy egymás segítésének elve alapján a nagyobb iskolák el tudják tartani a kisebb, esetleg anyagi gondokkal küzdőket.

A Professzorok Batthyány Körének képviseletében Bernáth Árpád az SZTE bölcsészkarának tanára a felsőoktatás finanszírozásáról, irányításáról és a képzések minőségének megőrzéséről beszélt. A minőségre törekvés elve teljesen szemben áll azzal a ténnyel, hogy a finanszírozás döntő eleme a létszám. Emiatt szűntek meg iskolák, karok, szakok, emiatt tűnnek el egyes szakirányok – holott ezek visszaállítása sokkal nehezebb lesz. „Ráadásul egyre csökken a valóban tehetséges hallgatók száma minden karon” – mondta el a professzor.

Pál József egyetemi tanár a hazai bölcsészképzésben jellemző értékzavarokról tartott előadást, melyben a jelenlegi törvénykezés által előírt minőségi követelményeket állította pellengérre.

Hírzóna

Több mint tízezren szavaznának átjelentkezéssel az önkormányzati választáson

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/martongabor.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az átjelentkezési kérelmeket még három hétig lehet benyújtani.

Tovább olvasom

Hírzóna

Elkészült a makói Erzsébet-ház

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/martongabor.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az intézmény a mentális, szellemi vagy testi fogyatékossággal élő fiatal felnőttek gondozását, fejlesztését szolgálja.

Tovább olvasom

Hírzóna

Weber: tisztességes értékelésre van szükség Trócsányi esetében

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/martongabor.jpg

Megjelent:

Szerző:

Akármi is történik, mindenképp lesz fideszes tagja a novemberben hivatalba lépő Európai Bizottságnak.

Tovább olvasom

Aktuál