/

Szegedre érkezett a Feltámadási menet

Cikkünk frissítése óta eltelt 14 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Együvé tartozásunk jelképe

zarandokut24A Feltámadási menet, mely az együvé tartozás és a krisztusi jövőbe vetett hit Kárpát-medencei kifejezése, az idén ötödszörre halad végig Zamárditól és Tihanytól egészen Csíksomlyóig.

A mozgalmat (mint megírtuk) 2004. december 5.-i népszavazás után hozták létre a szervezők, hogy ily módon fejezzék ki csalódottságukat a kettős állampolgárság megadásáról szóló referendum eredményét illetően. A zarándoklók menete két irányban, felső és alsó ágon halad, az útvonal képzeletben egy szívet rajzol a Kárpát-medencében. A menet jelvénye egy Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt, mely úgy van kifaragva, hogy mindkét útvonalon egy teljes jelképet mutasson. A menet május 3-án, a Vajdaságból érkezett (Szentmihályon keresztül) a Szeged-Tarjánvárosi Szent Gellért templomba, ahol Laurinyec Mihály atya, az egyházközösség plébánosa szentmisét (egyben ovis misét) celebrált, melyen anyák napja lévén az édesanyáknak ajánlott.

zarandokut1

A Feltámadási menet pünkösdkor úgy ér véget, hogy a mádéfalvi és a csíkszentkirályi kereszt népe felviszi a feltámadási jelvényeket a Kis-Somlyó nyergében zajló nagymisére. Ott az oltár előtt újra egyesítik a jelvényeket és leviszik a plébánia templomi csángó misére. Itt őrzik minden esztendő szalagjait, a feltámadási jelvényeket pedig évente visszaviszik a balatoni kiindulási helyre.

A szentmisén a hívek imádkoztak az egységért, amely minden Kárpát-medencében élő magyart összekovácsol a szeretetben és az összetartásban. Közös fényképen örökítették meg az eseményt, majd a zarándokmenet Algyő érintésével Hódmezővásárhelyre indult. Innen az Alföldön át a Maros-völgyében lép be Erdélybe és halad Somlyó felé.

Előző sztori

Leáldozóban az emelt szintű érettségi

Következő sztori

120 ezer rosszul táplált gyermek Magyarországon