Írjon nekünk

Egyház

Pünkösd: Isten Lelkének eljövetele

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Illusztráció: http://uj.katolikus.hu/cikk.php?h=1331

szltelekMíg az olyan nagyobb egyházi ünnepek tartalmáról, mint a karácsony vagy a húsvét – melyeknek megvan a maguk „profán” ünneplési rendje is – van az embereknek némi ismerete, addig a pünkösdről ugyanez nem mondható el, pedig ez az az örömünnep, mely a Szentháromságból kifejezetten a Szentlélekre irányítja a figyelmünket.

A pünkösd a pentekoszté görög szóból származik, jelentése „ötvenedik”, vagyis húsvét után az ötvenedik nap, melyen a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük. Bár Jézus tanítványai már tudják, hogy mesterük feltámadt, mégis, hogy betölthessék Krisztus missziói parancsát – „tegyétek tanítványommá mind a népeket” -, szükségük van Isten Lelkének megerősítésére: ez teszi őket hitvalló apostolokká:

„Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.” (Apostolok Cselekedetei 2,1-4)

A zsidó hagyományban a törvényhozás, kinyilatkoztatás ünnepe is erre a napra esett, mikor arról emlékezett meg Izrael népe, hogy Isten a Sínai-hegyen ekkor adta Mózesnek a Tízparancsolatot. A zarándokok azért adtak hálát, hogy Isten arra méltatja az övéit, hogy megmutatja a Hozzá vezető utat: aki megtartja a törvényt, az jelét adja annak, hogy Istenhez akar tartozni – épp ezért mindmáig egy nagy örömünnep ez a nap – magyarázza Thorday Attila, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola rektorhelyettese.

A Lélek gyümölcsei

Az írott törvényt a lelkünkbe személyesen nekünk adott törvény követi, maga a Lélek az Isten ajándéka, amelynek megnyilvánulásait Pál apostol a Lélek gyümölcseinek nevezi.

„Vezessen benneteket a Lélek, akkor nem vagytok alávetve a törvénynek. A test cselekedetei nyilvánvalók: kicsapongás, tisztátalanság, fajtalanság, bálványimádás, babonaság, ellenségeskedés, viszálykodás, vetélkedés, harag, veszekedés, szakadás, pártoskodás, irigykedés, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Mint már előbb mondtam, most ismét kijelentem: Akik ilyeneket művelnek, nem öröklik Isten országát. A Lélek gyümölcse viszont: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ezek ellen nincs törvény. Akik Krisztus Jézushoz tartoznak, keresztre feszítették testüket szenvedélyeikkel és kívánságaikkal együtt.” (Galatáknak írt levél 5,18-24.)

Isten nemcsak megtestesül Jézusban, hanem az emberi megértéshez is igazodik: a korábbi ünnep mellé, mely Isten törvényének és üzenetének befogadásáról szólt, egy még nagyobb ünnep kerül. Isten Lelke által, saját belső dinamikáját árasztja ki az emberekre, ezzel mintegy – Ezékiel próféta szavaival szólva – „szívünkbe vési” az Ő törvényét. Pál apostol ezt a tapasztalatot úgy írja le, hogy többé nem a törvény betűje, hanem a Lélek éltet minket. Isten belső világa az ember bensőjével találkozik. Pünkösdkor azt ünnepeljük, hogy ez mindig, bármikor lehetséges – fogalmaz Thorday atya. A Lélek eljövetelével Atya és Fiú kapcsolatának megtapasztalása válik lehetővé a földön. Éppen emiatt a katolikus liturgikus naptárban a pünkösd utáni vasárnap a Szentháromság vasárnapja.

A Bibliában „heves szélvészhez” hasonló zúgásról, illetve lángnyelvekről olvasunk Isten Lelkének eljövetelekor. Isten megjelenése megragadhatatlan: nem tudjuk, honnan jön és hová megy, a bibliai kifejezések, képek azt a tapasztalatot írják le, hogy a Lélek megtisztít. A Lélek ajándéka az egyetemesség is, hiszen különböző nyelvű és kultúrájú emberek mind megértették a lényeget: a keresztre feszített Jézus föltámadt, s ezzel megtörte a bűn és a halál hatalmát; mi az élő Krisztus követői vagyunk – összegez Thorday Attila.

Kommentek

Egyház

Erdő Péter: Mindszenty József boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímásának mielőbbi boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten, a Hit pajzsa díj átadó ünnepségén. Kommentek

Tovább olvasom

Egyház

Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltánt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Advent második hetének szombatján, Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltán V. éves szeged-csanádi papnövendéket.

Tovább olvasom

Egyetem

Új-zélandi módszerrel lépnek fel az iskolai problémák ellen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

A Gál Ferenc Főiskolán a resztoratív módszerről tartottak konferenciát hazai és külföldi előadókkal. Már most támogatja a szemlélet elterjesztését az EMMI, de az újabb szabályozások kialakításában sokat segíthetnek a hasonló tanácskozások.

Tovább olvasom

Aktuál