Írjon nekünk

Egyház

Nagymagyarország Debrecenben

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Történelmi jelentőségű lépéshez érkeztek ma délután a Kárpát-medence református hívei. Öt évvel ezelőtt született meg a Kárpát-medencei protestáns egyházak egyesülésének gondolata, amely mára valósággá érett. Az egységes Magyar Református Egyház Alkotmányát május 22-én, Debrecenbe írták alá.

A 2004. december 5-i kettős állampolgárság ügyében megtartott sikertelen népszavazás után a történelmi egyházak, ezen belül a református egyház különösen fontos feladatuknak tekintették az országhatárokkal elválasztott magyarság szellemi egyesítését. E munka eredménye, hogy az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, délvidéki és az anyaországi reformátusok vezetői 2009. május 22-én Debrecenben ültek össze, és kézjegyükkel látták el az egységes Magyar Református Egyház Alkotmányát.

Egységben a Kárpát-medencében

„Egyházunk tagja minden keresztyén, aki a magyar református egyházhoz tartozónak vallja magát, éljen bárhol a világban, és legyen magyar vagy más anyanyelvű. Egyházunk a csatlakozó részegyházak zsinati közössége, amely törvényt alkot és megnyilatkozik mindazokban a kérdésekben, melyekre a részegyházak legmagasabb szintű testületei felhatalmazzák. Egyházunk alkotmánya biztosítja és szabályozza a Kárpát-medencén kívüli magyar református egyházak csatlakozását is. Belső szervezeti rendszerük kialakításában a részegyházak önállóak és függetlenek. Kivételt képeznek ez alól mindazon kérdések, amelyek a közös alkotmányba vagy közös szabályzásra tartoznak” – olvasható többek között az új dokumentumban.

Debrecenben történelmet írtak

Az ünnepélyes aktust több évig tartó szakmai munka előzte meg. Az egységesítés nem jelent uniformizálást, a határon túl élő reformátusok továbbra is megőrzik történelmi hagyományaikat, sajátosságaikon alapuló hitéleti autonómiájukat. A cívisvárosban egyébként sok-sok ezren ünnepelték a Magyar Református Egyház egységének kinyilvánítását. Szerte a Kárpát-medencéből özönlöttek a hívek, és felvonultak Debrecen utcáin (ahogy galériánkban láthatják a szegediek is jelen voltak az ünnepségen). Énekszóval, ki-ki népviseletben, táblákkal, zászlókkal meneteltek a tűző napon – miközben a menet egymás után fogadta be a részegyházak gyülekezeteinek híveit -, s aztán a főtérre érve várták délután az Alkotmányozó Zsinat üzenetének kihirdetését. „A magyar reformátusság a reformáció évszázadától megtartotta lelki, szellemi egységét. Összetartozásunkat még történelmi viszontagságok és politikai szándékok sem tudták kikezdeni, így a trianoni döntés és a 2004. december 5-ei népszavazás sem tudta szétzilálni közösségünket. Ezt a közösségünket kifejezi az is, hogy ma együtt ünnepelünk azokkal is, akik már kifejezték csatlakozási szándékukat vagy még ezt idáig nem tudták megtenni” – hangzott a szózat a délután 4 órai, történelmi harangzúgás után. Ezt követően istentisztelet vette kezdetét Debrecen főterén, úrvacsorai közösséggel. Sólyom László levélben köszöntötte az alkotmányozó zsinatot, melyben úgy fogalmazott, „a magyarigazolvány bevezetése óta nem történt hasonló horderejű lépés”. A köztársasági elnök szerint ez az aktus nemcsak a protestánsok, hanem az egész magyar nemzet egységét is megerősíti és kifejezte, hogy ennek képviselete és megőrzése a legfőbb közös célunk.

A kapcsolódó írások az impulzus.ro oldalon itt, a haon.hu-n pedig itt olvashatóak.

Egyház

A reformáció emléknapját ünnepeljük

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Luther Márton a hagyomány szerint 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.

Tovább olvasom

Egyház

Erdő Péter: Mindszenty József boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímásának mielőbbi boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten, a Hit pajzsa díj átadó ünnepségén.

Tovább olvasom

Egyház

Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltánt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Advent második hetének szombatján, Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltán V. éves szeged-csanádi papnövendéket.

Tovább olvasom

Aktuál