Vélemény

Szoci-áldemokraták

Szoci-áldemokraták

2009. április 1., szerda
Szoci-áldemokraták

De mindez semmi, ahhoz képest, amit e cudar időkben, ezek a szoci áldemokraták (hathatós neoliberális segédlettel) különösen a stratégiai - hogy azt ne mondjam: nemzeti - fontosságú, még állami felügyelet alatt lévő területeken - mint a Magyar Villamos Művek vagy a MOL - művelnek, az utolsó pillanatig, amíg adjuk, amíg csak lehet!

A "Tapsi" nicknevű olvasónk találta találóan

a következőt küldeni kommentben

az "Egy tisztességes szociáldemokrata" című anyagunkra reagálva: "szoci áldemokrata..." Igen: talált, süllyed! Csakhogy fogalmazhatott volna vaskosabban is, többes számban, mert ami ebben az országban hetek óta zajlik, az maga a magyar szoci áldemokrácia. És az a baj, hogy bár a játék a szavakkal viccesnek hathatna, más körülmények között, különösen így április elsején, most mégsem az! Bajnait nem kell bemutatnunk, Gyurcsányt szintén: őket, előéletükkel együtt, mindenki ismeri, legalább is ezt hihetjük. De hogy a leendő kormány tagjait se kelljen bemutatni, az már nonszensz. Bár őszintén szólva az új (régi) válságkezelő-szakértői kormányprogramot sem ismerjük. Igaz is, mi közünk hozzá? És egyébként is, ez az egész kormány(át)alakítósdi csak porhintés, az időnyerésre játszás... A nagy kavarás mögött tehetetlenkedések, mozgáskényszerek és az ismert ismeretlenek elvtelen gazdasági spekulációi állnak! A csontvázak meg sorra dőlnek ki a szekrényekből (mi lesz itt az átadás-átvételkor, vagy nem lesz mit átvenni, csupán mások sarát?)! Zuschlag "Kis Miska" ezekhez képest: felügyelőbizottsági pénzek semmittevésért, tanulmányok a semmiről, ingatlanpanamák, maguknak ítélt fejlesztési pénzek lenyúlása, nem záró ügyfélkapuk milliárdos áron, BKV, Magyar Telekom, MÁV... nem sorolom, hol folyt el az ország (amúgy is hitelre felvett) pénze magánkézbe, válságra készülvén. De mindez semmi ahhoz képest, amit e cudar időkben, ezek a szoci áldemokraták (hathatós neoliberális segédlettel) különösen a stratégiai - hogy azt ne mondjam: nemzeti - fontosságú, még állami felügyelet alatt lévő területeken - mint a Magyar Villamos Művek

vagy a MOL

- művelnek, az utolsó pillanatig, amíg adjuk, amíg csak lehet! Emlékeznek még, a Fidesz (holmi 200 milliós) székházügyére? Na és Fodor Gáborra, aki ezen úgy felháborodott, hogy kilépvén e székház ajtaján, menten kulturális miniszterré avanzsált egy talpig tisztességes párthoz átigazolva, melyben ím az elnökségig vitte? Emlékszik-e még ő egy kerek asztalra, ahol egykor a szoci áldemokrácia leleplezésén ügyködött? Emlékszem a székházügyes népszerűségvesztésre, amidőn a Fidesz 42 százalékról tíz százalék alá esett, és emlékszem az "Orbán-bányázásra" és az "ezüsthajózásra", ami annyit rontott a párt megítélésén, hogy az Orbán vezette kormány nem volt képes duplázni (hiába mert nagyot álmodni). Emlékszünk még, hogyan éltünk hét éve? Mindezt azért kérdem, mert ezidáig a mostaninál mérhetetlenül kevesebbért elzavarták a kormányokat, most meg? Ott tartunk, hogy Botka Lászlónak kellene nyugtatgatnia minket azzal, hogy mint mondja, "megnyugtatja a belpolitikát, ha Gyurcsány Ferenc a következő időszakban nem vállal politikai vezetői szerepet!" Pedig sokkal nyugodtabbak lennénk, ha önmaga példáján mutatná be, hogyan kell nem vállalni politikai szerepet, mondjuk Szegeden! Hogy miért, azt most nem gyűjtöm csokorba: mindig is hűen másolta volt főnökét, aki jelesül, mint tudjuk, hazafiságból, becsületből mindig színötöst ad magának, mégis megbukott!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.