Lépni kell végre a nemzeti kisebbségek ügyében

Cikkünk frissítése óta eltelt 13 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Vajdaság őshonos nemzeti kisebbségei – köztük a ma is legnépesebb magyaroké – megmaradásukhoz és fejlődésükhöz a szerb államtól szándéknyilatkozatokat meghaladó, tényleges támogatást várnak el. Ez a fő következtetése a magyar néppárti Becsey Zsoltnak, aki az európai zöldek szabad szövetségébe tartozó Tőkés Lászlóval együtt Brüsszelben, az Európai Parlamentben szervezett közmeghallgatást Vajdaság őshonos nemzeti kisebbségeinek helyzetéről. A képviselők véleménye szerint Szerbia esetében is két különböző dolog maga az uniós csatlakozás aktusa, illetve az ország tényleges európai integrációja. Az előbbi sem, az utóbbi pedig kiváltképpen nem történik meg Vajdaság létező kisebbségi feszültségeinek, konfliktusainak tényszerű feltárása és tevőleges orvoslása nélkül.

Becsey Zsolt (EPP-ED, Fidesz) szerkesztőségünkbe eljuttatott sajtóközleményében leszögezte, hogy a német kormánypárt CDU közelmúltbeli határozata szerint nem kívánatos az Unióban olyan csatlakozó állam, amelynek gyakorlata eltér az európai politikai kultúra alapvonásaitól: hiányos benne a demokrácia, a jogegyenlőség, az emberi és kisebbségi szabadságjogok érvényesítése. Ilyen államok polgárait a tagországok nem hagyják szabadon mozogni a már szinte minden szempontból határok nélkülivé lett uniós belső piacon.

Tőkés László a vajdasági kisebbségek ellen nem szűnő fizikai és egyéb támadásokról, és az e közösségekben uralkodó félelemről beszélt. Megengedhetetlen, hogy a szerb államban kisebbségi polgárokat csak azért érjenek támadások, mert anyanyelvükön beszélnek – mondta Tőkés László. Az Európai Szabad Szövetség/Zöldek képviselője a brüsszeli közmeghallgatás népes közönsége előtt erőszakos posztkommunista purifikációnak minősítette a Vajdaság évszázados etnikai arányait romboló betelepítéseket.

Eltérő adatok etnikai kérdésekben

Ezekre és egyéb, a Vajdaság multietnicitását veszélyeztető tényekre mutatott rá a közmeghallgatáson Bozóki Antal ügyvéd, az Árgus Magyar Civil Kisebbségvédelmi Egyesület részéről, valamint Süge Zsolt, aki a szenttamási (Srbobran) Emberjogi Központ felméréseit ismertette a számos, különféle nemzetiségű európai képviselő és az ugyancsak soknemzetiségű brüsszeli közönség előtt.

Az adatokra támaszkodó elemzés módszerét követte Sonja Licht, a belgrádi Political Excellence Alapítvány elnöke, Sonja Biserko, a Szerbiai Helsinki Bizottság elnöke, valamint a vajdasági ombudsman, Petar Teofilovic is. Az általuk idézett tények és nézetek nem mindenben egyeztek Szerbia brüsszeli EU-nagykövetének, Roksanda Nincic-nek az elemzésével, abban ugyanakkor mind egyetértettek, hogy Szerbia uniós csatlakozását, sőt integrálódását kívánják.

Hallgatnak a tényfeltáró jelentésről

A brüsszeli közmeghallgatás (hearing) célja volt, hogy áttekintse, miként alakult a nemzeti és etnikai kisebbségek vajdasági helyzete az utóbbi négy évben, emberjogi, gazdasági, jogi, politikai és kulturális-oktatási tekintetben. 2005 elején ugyanis az Európai Parlament úttörő vállalkozásként tényfeltáró bizottságot küldött a Vajdaságba, és e testület jelentését azóta sem tűzte napirendjére az arra illetékes Emberjogi Albizottság, Becsey Zsolt ismételt sürgetésére sem. A hearing ezt a mulasztást igyekezett legalább részben pótolni.

Előző sztori

Megvédeni a jövő édesanyáit – gyermeknőgyógyászok tanácskoznak

Következő sztori

Jelentős várakozás a röszkei átkelő kilépő oldalán