A Kereszténydemokrata Néppárt szegedi szervezetében hagyomány, hogy március 15-ére egy vacsorával emlékeznek, melyre meghívják pártjuk egyik kiemelkedő, országosan ismert alakját is. Idén Surján László európai parlamenti képviselő, a költségvetési bizottság tagja látogatott Szegedre.
A párt Victor Hugo utcai székházában pénteken Polner Eörs, a szervezet szegedi elnöke és Kalmár Ferenc országos alelnök és megyei elnök fogadta az EP-képviselőt, aki a sajtó megjelent képviselői előtt először a krízis természetéről beszélt. Szerinte tévesek azok a következtetések, melyek a 1920-as évek világválságához hasonlítják a mostanit. Hiszen a jelen helyzet alapvetően pénzügyi probléma, mely a bankok megalapozatlan hitelfolyósítása miatt kezdődött. A hitelek folyamatos bedőlése azonban főleg azokat a területeket érinti, ahol hitelért vásárolnak a fogyasztók. És ez csak egyes ágazatokra vonatkozik, igaz, hogy így is tömeges elbocsátásokkal kell számolni, valamint a gazdasági termelés csökkenésével.
A magyar vállalkozó „csóró”
A megoldás ilyenkor az, hogy pénzt kell pumpálni a gazdaságba. Az Európai Unió is ezt teszi, a kérdés viszont az, hogy jól használjuk-e föl a forrásokat. Brüsszel is változtat támogatási rendszerén, hiszen a lehívható pénzeknek csak a töredékét használták fel a tagok. Ezért az EU könnyít a szabályozásán, és a bürokráciát is csökkenti majd. Ehhez kapcsolódik Magyarország problémája, amely a frissen csatlakozott államok között a legelmaradottabb. A kormány a kis- és középvállalkozások fejlesztésére mindössze 800 milliárd forintot költött, a 8000 milliárdból. De a legfőbb probléma az, hogy csak 30 százalékos uniós forrással támogatta a vállalkozásokat a pénzből, a maradék összeget önerőként a cégeknek kellett biztosítania. Ezt az arányt 70 százalékra kell emelni, hiszen a magyar vállalkozó alapvetően „csóró”, nincs tőkéje. Arra a kérdésre, hogy miért minket érint a legjobban a válság, a politikus úgy felelt, hogy az iparkamarai adatok szerint 2003 óta az adóváltozások miatt 800 milliárd forint került ki a gazdaságból, ez az összeg hiányzik ahhoz, hogy a magyar gazdaság talpra álljon. Az unió kiemelten támogatja a termelőberuházásokat, ezért nálunk is az a teendő, hogy a már meglévő fejlesztéseket fejezzük be, és a brüsszeli pénzeket ezentúl csak termelőberuházásra, munkahelyteremtésre költsük.
