Kiállítás az árvízről és az újjáépítésről

Cikkünk frissítése óta eltelt 12 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

„A hajnal nem találta többé Szegedet” – írja Mikszáth Kálmán a 130 éve bekövetkezett szegedi nagy árvízről, amely egy éjszaka alatt elpusztította a várost. A katasztrófáról, valamint az ezt követő összefogásról emlékezik meg gazdag képanyaggal a Somogyi-könyvtár „Európa Szegedért – árvíz és újjáépítés” című, március 31-ig látható emlékkiállítása.

A fotókiállítás eredeti fényképfelvételek, valamint korabeli újságokból készített metszetek segítségével mutatja be a tragikus pusztítást. A felvételek mellett általában azt is jelzik, melyik mai városrész területét láthatjuk, vagy melyek azok az árvizet megélt épületek, amelyek még ma is állnak. A kiállítás másik részét az újjáépítés képei teszik ki, melynek egyik érdekessége egy Szegedpanoráma-felvétel, amit az újjáépítéskor készítettek. A képsorozat a főkapitány kérésére készült, ugyanis tudni akarta, alkalmas–e a színház teteje „tűzjelző állomás” létesítésére. Letzter fényképész a felvételeket a színház zsinórpadlásának tetejéről készítette, és gyönyörű panorámaképet állított össze a hét látképből, mely Tiszától-Tiszáig félkörívesen láttatja az újjáépülő Szegedet – magyarázza Kukkonka Judit, a Somogyi-könyvtár helyismereti csoportjának könyvtárosa, a kiállítás készítője.
A képeken megelevenedik a víz alatt álló Alsóváros, az árvízből még szinte „csemeteként” kimagasló platánsor vagy az újjáépítés utáni, szépen parkosított Széchenyi tér – felvételek, melyeken olyan épületeket is felfedezhetünk, amelyek ma már nem állnak, mint a régi lerombolt vasúti híd, vagy az éppen épülő közúti híd, amit 1944-ben szintén felrobbantottak. De láthatjuk még a vár maradványait is, az egyik felvételen még az ott felállított menekültsátrakkal. Az árvízi képeket a szegedi székhelyű Letzter és Lauscher fényképészpáros készítette, de egy hódmezővásárhelyi és egy budapesti fotós képei is gazdagítják az anyagot. A felvételek mellett térképeken is megfigyelhető az árvíz kiterjedése, vagy az újjáépítési menete.
Az európai városokat megrendítette a szegedi katasztrófa, a könyvtár tulajdonában vannak eredeti gyűjtőívek, például Bologna vagy München városából, melyekkel a Tisza-parti város segítségére siettek – összesen egyébként 35 ország, szerte a világról.
Kukkonka Judit elmondta: a tragédiára való emlékezés mellett most egy fotókiállítás segítségével szerették volna megmutatni az embereknek, hogy milyen volt a város a nagy árvíz idején, és milyen lett azután.
A kiállítás felvételei és a könyvtár fotóalbumából származó képek digitalizált változata, valamint a teljes árvíz- és újjáépítés-történet – korabeli sajtóanyagokkal is dokumentálva – olvasható az interneten a kiállítás virtuális változatában, amelyben Mikszáthtól vagy Szabó Lászlótól származó szépirodalmi történeteket, legendákat is találhatnak az érdeklődők.

Default thumbnail
Előző sztori

A hét kérdése: A 2-es villamos és a Tisza Volán

Következő sztori

Tavaszi virágkaland – nyereményjátékkal!

Legutóbbi hasonló cikkek