Kultúra

Csíki havasok és alföldi tanyák: Nagy István kiállítása a Móra-múzeumban

Csíki havasok és alföldi tanyák: Nagy István kiállítása a Móra-múzeumban

2009. március 11., szerda
Csíki havasok és alföldi tanyák: Nagy István kiállítása a Móra-múzeumban

A csavargó természetű, soha meg nem nyugvó festő - így jellemezhető Nagy István, akinek pasztell képeiből és szénrajzaiból nyílt kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeumban március 11-én. A tárlatra mintegy 50 kép érkezett a bajai Türr István Múzeumból, melyek május 3-ig tekinthetők meg.

Az 1873-ban született

Nagy István

nyughatatlan alkatú művész volt: egész életében vándorolt, csavargó természetét csak elhatalmasodó betegsége tudta megállítani, amikor is Baján telepedett le. Egészen ötvennyolc éves koráig járta a világot - egyedül majd családjával, legtöbbször gyalogosan. A szűkös körülmények között élő festő Erdélyben született és nevelkedett, a Csíki havasok között töltötte gyermekkorát. Tanulmányi idejét Münchenben és Párizsban teljesítette, és járt Itáliában is. Az első világháború idején hadi piktorként tevékenykedett. Bolyongásai során folyamatosan rajzolt, főként pasztellal és szénnel. Munkásságát kortársai is elismerték:

Kosztolányi

nagy csodálattal méltatta tehetségét,

Surányi Miklós

pedig regényt írt a művész életéről. A Bajáról érkezett képek segítségével a látogató végigjárhatják a festő életének minden állomását. Nagy István műveinek a természet és a természetelvű ábrázolás a kiindulási alapja. Bár nem nevezhető konstruktivistának, de a konstruktivista művész szemlélete már ott bujkál kompozícióiban - tudtuk meg Ibos Évától, a Móra-múzeum művészettörténészétől. Két nagy téma foglalkoztatta: sok tájképet festett, melyeken a Csíki havasok, a Gyilkos-tó és környéke, fenséges hegyek, fenyvesek elevenednek meg, de festett balatoni tájképeket is. Alföldi ihletésű alkotásain gémes kutas tanyákat is láthatunk, például Kecskemét, Baja és Szentes környékéről. A tájképeket pasztellel alkotta meg. A másik csoportba a fekete krétával létrehozott munkái sorolhatók, ide tartoznak az első világháború alatt készült katonaportrék - hiszen megjárta a galíciai és az olasz frontot -, de ezzel a technikával készített például önarcképet is. Nagy István egészen haláláig igen szegényes körülmények között élt, ezért olcsó anyagokkal dolgozott: nem egyszer élelmiszer csomagolására alkalmas zsírpapírra vetette műveit. A javarészt a '30-as években készült képek rendkívül sérülékennyé váltak, az idők folyamán megviselődtek. Akadt olyan alkotás, mely szakadozva került közgyűjteménybe, ezért is kellett a gyűjtemény meghatározó részét korábban alapos restaurálási munka alá vetni, hogy visszanyerjék eredeti színvilágukat.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.