Somogyi-könyvtár: Kiállítás a Sík Sándor évfordulóra

Sík Sándor piarista szerzetes, költő, drámaíró, irodalomtudós és esztéta születésének 120. évfordulója alkalmából rendezett kiállítást a Somogyi-könyvtár az állományában, illetve gyűjteményében levő kiadványokból és dokumentumokból, melyek a Szegedhez is kötődő pap életére emlékeztetnek.

1929 és 1944 között a szegedi egyetemen tanított, a II. számú Irodalmi Tanszéket vezette. A tudós pap a piarista rendházban lakott, amely a Természettudományi és Informatikai Kar jelenlegi épülete, egykori lakójának nevét egy emléktábla is őrzi. Előadásait nemcsak a hallgatók, hanem a szegedi értelmiségiek is látogatták. Sík Sándor támogatta a szegedi fiatalok művészeti kollégiumát, részt vett annak különféle rendezvényein, később ők adták közre 1935-ben az Advent: Oratórium szavalókórusra című színdarabját, amelyhez

Buday György

készített illusztrációkat. Ez azért is érdekes, mert ez a kollégium általában csak a fiatalok munkáit adta ki, de Sík Sándort annyira tisztelték, hogy megjelentették az ő kötetét is - meséli

Takó Edit

, a kiállítás készítője, könyvtáros, a gyűjteményi osztály tudományos kutatója

(alsó képünkön)

. Sok verseskötet, tanulmány, cserkészetről írt könyv tekinthető meg a tárlók alatt, köztük

Mészáros István

kötete Sík Sándor magyar cserkészpedagógiájáról. Magyarországon a cserkészet ugyanis Sík Sándor révén terjedt el, aki 1911-ben Münchenben ismerkedett meg a mozgalom alapelveivel, és hazatértekor a református egyházzal összefogva közösen hozták létre a cserkészetet, például a szegedi Kálvin téri református templomnál ma is van a cserkészszövetségnek székháza. A kötetek közt megtalálható

Máté Zsuzsanna

- Sík Sándor-kutató - könyve is. Megtekinthető továbbá a Zászlónk című folyóirat egy-egy példánya, Sík Sándor első nyomtatásban megjelent verse ugyanis a Zászlónk első évfolyamának utolsó lapján látott napvilágot, majd az irodalomtudós évekkel később a katolikus ifjúsági lap főszerkesztője lett. 1910-ben doktorált, a doktori munkája -

Mindszenthy Gedeon

élete és költészete - szintén ki van állítva. Tanulmányok, a tanítványok által legépelt órai jegyzetek, és levelek - többek között Sík Sándor és

Schöpflin Aladár

közötti levélváltás - szintén megtalálhatók a tárlaton. A piarista szerzetes nemcsak a 19. századi irodalommal, hanem

Ady Endrével

és

József Attilával

is foglalkozott, Adyról már 1908-ban írt, József Attilának pedig felajánlotta, hogy doktoráljon nála: meg is beszélték a témát, de József Attila nem jelentkezett nála többet - tudtuk meg Takó Edittől.

A tárlókban szegedi professzoroknak ajánlott könyveket is őriznek, így például Sík Sándor saját

Zrínyi Miklósról

szóló munkáját

Halasy-Nagy József

filozófusnak ajánlotta. Szegedi évei alatt készült el háromkötetes Esztétikája, melynek létrejöttében úgy is részt vettek kedves tanítványai -

Radnóti Miklós, Ortutay Gyula

és

Baróti Dezső

-, hogy a Tisza-parton sétálva beszélgették meg a készülő könyv bizonyos részeit. A kiállítás Sík Sándor fordításaiba is betekintést kínál: megtekinthetők a fordításait tartalamazó énekeskönyvek, mint a Hozsanna, vagy a Szent vagy, Uram, de a pap-költő zsoltárokat és himnuszokat is fordított. Megintcsak érdekesség számba megy

Öveges József

atombombáról szóló könyve, melynek előszavát Sík Sándor írta, hiszen rendtársak voltak. De előszót írt például az erdélyi evangélikus költő,

Reményik Sándor

verseihez is - az ökumené Sík Sándor életében ilyen módon is megnyilvánult - magyarázza a könyvtáros. Amikor 1944-45-ben szétrombolták a piarista rendházat, mindenfélét kidobáltak, és egy fiatal gyerek találta meg Sík Sándor noteszeit, amelyeket 1979-ben a Somogyi-könyvtárnak ajándékozott - ezek közül kettőt szintén megcsodálhatnak az érdeklődők. Olyan lemezt is birtokol a könyvtár, amelyen Sík Sándor maga mondja el verseit, ezt az első emeleten ki is lehet kölcsönözni - bátorít mindenkit Takó Edit a költővel való megismerkedésre.