Magyarország Szegeden működtetné az európai szuperlézert

A helyszínértékelő bizottság javaslata alapján Magyarország Szegeden látná a legszívesebben az európai szuperlézert, tartalék helyszínnek pedig Pécset jelöli meg pályázatában - tájékoztatta az MTI-t a Kutatás-fejlesztésért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Hivatala kedden. A szegedi polgármester szerint a csongrádi megyeszékhely nagy lépést tett előre a "Szeged-tudásközpont" koncepció megvalósításában.

A hivatal közleménye utal rá: Magyarország kiemelt stratégiai célja egy európai kutatási nagyberendezés helyszínének megszerzése. Ezért

Molnár Károly

kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter irányításával hazánk pályázatot nyújtott be az Extreme Light Infrastructure (ELI) elnevezésű szuperlézer befogadásának elnyerésére. A kormány 2008. szeptemberi döntése értelmében Magyarország pályázik a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI) által javasolt nagy kutatási infrastruktúra projektek egyikének magyarországi megvalósítására, elsődlegesen az Európai Neutronkutató Központ (ESS), másodlagosan az ELI projektre. Az ELI projekt egy sportcsarnok méretű, nagyon rövid impulzusidejű - ebből adódóan - a világon jelenleg létező lézereknél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű, alap- és alkalmazott kutatásokat szolgáló szuperlézer megépítését célozza európai összefogással. Az ELI előkészítő projektjében francia irányítással 13 ország - köztük Magyarország - vesz részt a berendezés terveinek kidolgozásában. A berendezés megépítésére szóló helyszínpályázaton Magyarország mellett Csehország, Franciaország, Nagy-Britannia és Románia versenyez még. A végleges terv 2010-re készül el. A berendezéssel a magfizikától az asztrofizikán, a kozmológián, a nagy energiájú fizikán keresztül a gyógyításig számtalan területen lehet majd élvonalbeli kutatást végezni.

Botka László

szegedi polgármester szerint azzal, hogy a csongrádi megyeszékhely a fővárost és más egyetemi városokat megelőzve lehetséges helyszíne lett egy Európában egyedülálló kutatóközpontnak, ismét nagy lépést tett előre a "Szeged-tudásközpont" koncepció megvalósításában. Bizonyítást nyert, hogy Szeged mind a kutatás színvonalát, mind az egyéb feltételeket tekintve alkalmas olyan, XXI. századi fejlesztési modell kialakítására, amelyben a város - szoros szövetségben az egyetemmel - mindig is gondolkodott - mondta a politikus.

Szabó Gábor,

a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora kifejtette, a több mint 100 milliárd forintos beruházás példátlan siker lehet az egyetem - de a tágabb környezet, sőt az ország életében is. A felsőoktatási intézmény fejlődéséhez mindenképp újabb lendületet ad a pozitív visszajelzés és a közeljövő már eldöntött, fontos és nagy értékű beruházásai. A professzor köszönetet mondott a városvezetés aktív segítségéért és hatékony közbenjárásáért. Közölte: nem ez volt az első példa arra, hogy a siker feltétele a város és az egyetem szoros stratégiai partnersége és együttműködése.