Kultúra

Közéleti Kávéház: Virtuális városséta Dubrovnikban

Közéleti Kávéház: Virtuális városséta Dubrovnikban

2009. február 10., kedd
Közéleti Kávéház: Virtuális városséta Dubrovnikban

Virtuális sétát tehetettek a horvát város és kikötő, Raguza - a mai Dubrovnik - utcáin azok, akik részt vettek Juhász Ágnes PhD-hallgató - Szegedi Tudományegyetem Történettudományi Doktori Iskola medievisztika program - hétfő esti előadásán, melyre a Közéleti Kávéház szervezésében került sor a Somogyi-könyvtár zeneszobájában.

Az érdeklődés olyan nagy volt, hogy a könyvtár zeneszobája szó szerint „túlcsordult", és még az ajtóban is álló érdeklődők hegyezték kíváncsian a fülüket. Nemcsak hallani, de látnivaló is volt bőségesen: a 7. században alapított várost térképekkel, fényképekkel, sőt épületalaprajzokkal mutatta be a doktorandusz. Raguzának már a 10. században három városnegyede volt. Dubrovnik néven a várost először 1189-ben említik, és a szó erdős vidéket, illetve tölgyet jelöl - jóllehet az erdős területekből ma már nemigen van. Már a 14. században kialakult a mai városforma. A városhoz tartozó tengercsatornát feltöltötték - ez ma a város főutcája. A város védőszentje Szent Balázs, akinek kis szobra a város több nevezetességén szerepel, így például a Pile kapun, ahol bal kezében a város makettjét tartja. A szobor alatt három márványból készült fej látható - ezek ihlették

Jókai Mór

: A három márványfej című művét - utalt

Juhász Ágnes

a magyar vonatkozásra. Egyébként máig nem tudni, kiket ábrázol a három fej, valószínűleg apácák és egy szerzetes képmásai lehetnek. A 13. század elején telepedtek le a városban a ferencesek, akik később templomot és kolostort is építettek itt. A ferences kolostorban - mai szóval élve - „gyógyszertár" is működött, és itt őrzik Szent László karereklye-tartóját. A város hétköznapjait gyakran keserítették meg földrengések, melyekről a mai napig hallani híradásokból, 1667-ben egy különösen súlyos rengés a főutcán álló nemesi palotákat is romba döntötte. Szemezgetve a látványosságok közül, a hallgatóság megcsodálhatta az 1510-es években emelt Sponza palotát, kapuján a felirat - DOGANA, azaz vám - máig jelzi egykori funkcióját: vámház és pénzverőház volt, ma levéltár. A kapunál megcsodálható a város címere is, a 14-16. században az Árpád-házi királyok címerét használták fel, hiszen 1358-tól Dalmácia a Magyar Királysághoz tartozott. A 16. századtól azután a címerben az ezüstsávot felváltotta a kék. Láthattunk még régi vásárteret és gabonaraktárat, az egyik legfontosabb és legszebb épületet, a Rektor palotát - a rektor a város első emberét jelentette, s bár a 14. század közepén a város a Magyar Királysághoz tartozott,

Nagy Lajos

megadta a raguzaiaknak a jogot, hogy az első embert maguk válasszák meg. A rektor egyébként reprezentatív tisztséget jelentett. A Rektor palotából át lehetett menni a Nagytanács termébe, az átvezető kapu fölötti felirat emlékeztette a városi elöljárókat, hogy felejtsék el magánügyeiket, és a közügyekkel foglalkozzanak. Megcsodálhatták a résztvevők sok más mellett a raguzai katedrális képét is - melynek építését a legenda Oroszlánszívű Richárdnak tulajdonítja -, a domonkosok templomát, a Halpiac kaput, sőt, egy egykori hajóépítő műhelyt is. Végül az utolsó képek között a jelenbe vezetett a Franjo Tudman híd, melyet az 1990-es években építettek, és Horvátország egykori köztársasági elnökéről kapta nevét.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.