Írjon nekünk

Vélemény

Elszabadult a pokol

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/lofflertibor.jpg

Megjelent:

A veszprémi tragédia után itt állunk a pokol kapujában. A miskolci tömegdemonstráció a városi rendőrkapitány mellett akkor is a tömegelégedetlenség és tömegfelháborodás kifejeződése volt, ha lehántjuk róla az árpádsávos meg egyéb pártpolitikai sallangokat. Ha már a helyi szocialisták, sőt szabad demokraták is pártjaik ellen mentek a rendőrkapitány védelmében, akkor igen nagy baj lehet – idézem magamat – a roma-magyar békés egymás mellett élés frontján.

A pokol tornácán című cikkemet december 1-én azzal zártam a kiskunlacházai gyermekgyilkosság és demonstráció után, hogy nem hiszek egy cigány-magyar „polgárháború” lehetőségében, de ha egyszer egyre többen gondolkodnak polgárháborúban, akkor abból harci cselekmények lehetnek, és megnyílik az országút a pokolba.

A veszprémi tragédia után itt állunk a pokol kapujában. A miskolci tömegdemonstráció a városi rendőrkapitány mellett akkor is a tömegelégedetlenség és tömegfelháborodás kifejeződése volt, ha lehántjuk róla az árpádsávos meg egyéb pártpolitikai sallangokat. Ha már a helyi szocialisták, sőt szabad demokraták is pártjaik ellen mentek a rendőrkapitány védelmében, akkor igen nagy baj lehet – idézem magamat – a roma-magyar békés egymás mellett élés frontján.

Tetézte a bajt, hogy többnyire „színmagyar” lakóparkokban és villanegyedekben („fehér” enklávékban?) élő, áljogvédő politikusok osztottak igazságot a szokásos módon: nem magát a problémát tekinteték fontosnak, hanem a problémáról való beszédmódot. Nem az volt probléma számukra, hogy Miskolcon, egy olyan megyeszékhelyen, egyetemi városban, mint Szeged, 1) a rablások tekintetében a legfertőzöttebb az országban; 2) valamennyi ilyen típusú “bűncselekmény elkövetője cigány származású volt”; 3) Miskolcon nem a rablások száma nőtt, hanem az eldurvulás, a kegyetlenség a jellemző változás; 4) az elkövetők között 12-13 éves fiúk is akadnak, a legtöbbjük fiatal, tizen-, illetve huszonéves.

Egyáltalán nem akarom megkerülni azt az egyszerre jogi és nyelvpolitikai kérdést, hogy a rendőrök honnan tudják, hogy az elkövetők cigányok, és milyen jogon tartják számon az elkövetőket, de jelen esetben mégiscsak elgondolkodtató, hogy a rendőrkapitány bírálói magukkal a szomorú tényekkel nem akartak szembesülni: Miskolcon, még a belvárosban is, túlnyomórészt tizen-, illetve huszonéves cigány fiatalok követtek el egyre durvább és kegyetlenebb módon rablásokat.

Ha ezek nem cáfolt tények, akkor ebből kell kiindulni, és ehhez, a tényekhez képest másodrendű, de egyáltalán nem jelentéktelen és bagatellizálandó probléma a tények előítéletes általánosítása, például a „cigánybűnözés” kifejezésének használata. Igen meglepő módon nemcsak a rendőrkapitány bírálói, hanem a média, köztük a jobboldali is, beszélt arról, hogy a rendőrkapitány „cigányozott”, vagy hogy „cigánybűnözés”-ről beszélt. Ez nem igaz. Az meg pláne fals, ahogy a hivatalból elvileg logikus és földhözragadt gondolkodásra kötelezett kisebbségi jogbiztos fogalmazott „A miskolci kapitány megpendítette, hogy a pénzintézeteket jobbára nem cigányok szokták kirabolni. Ilyen esetekben miért nem firtatja senki az elkövetők származását?” Kállai Ernő nem mond igazat, mert Pásztor Albert pontosan a következőket nyilatkozta: „Azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy a közterületi rablások elkövetői cigány emberek. Igazából Miskolcon legfeljebb pénzintézetet vagy benzinkutat rabol ki magyar, minden más rablás viszont az ő részük”. Pásztor tehát egész pontosan azt mondta, logikusan, hogy pénzintézetet és benzinkutat magyarok rabolnak. Megfogalmazása logikus, mert ha más bűncselekmények elkövetői nem cigányok, akkor mi mások lennének, mint magyarok. Ezen a ponton azonban igazat is kell adnom a kisebbségi jogbiztosnak: tipikusan magyarok által elkövetett bűncselekmények elkövetését miért nem nevezik magyarbűnözésnek azok, akik előszeretettel beszélnek cigánybűnözésről? Magyarbűnözők voltak tán azok a nagyatádi („fehér”) diákok, akik agyonverték társukat? És a hírhedt „taxisgyilkos lányok”, akik véletlenül sosem voltak kreol bőrűek? Zuschlag János és Veiszenberger László svábbűnözők lennének?

A BAZ megyei cigány kisebbségi önkormányzat elnöke attól tart, hogy a rendőrkapitány kijelentésének következményeként elszabadulhat a pokol. De hát a pokol már-már elszabadult azzal, hogy egyre gyakoribbak az olyan, túlnyomórészt cigányok által elkövetett bűncselekmények, mint csoportosan és felfegyverkezve végrehajtott támadások és leszámolások. Ilyen történt most Veszprémben, és egy nappal korábban húsz-harminc cigány támadt – újból! – rendőrökre Hevesen lapátokkal, ásókkal és kapákkal. Egy gyulai barátom meg arra hívta fel figyelmet, hogy Sarkad csak arról híresült el, hogy a Tescót bezárnák a helyi cigányok lopásai miatt, de a közvélemény figyelmét igazából elkerülte, hogy Sarkad főtérén minap késekkel és vascsövekkel felszerelt cigánycsaládok között tömegverekedés volt…

Vélemény

Íme, ami a kedélyes “Botka László-interjúból” kimaradt az Indexen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/lofflertibor.jpg

Megjelent:

Szerző:

A “teljesség igénye nélkül” mutatunk néhány hírt, tényt, ami nem fért bele a 60 perces one man show-ba, amit Szeged polgármestere lenyomott az Indexen csütörtökön.

Tovább olvasom

Politika

Örülhet a szegedi jobboldal, pedig Botka László nyerte a választást

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/lofflertibor.jpg

Megjelent:

Mert a neheze már megvan és most jött el az ő idejük. El is mondjuk, hogy miért.

Tovább olvasom

Vélemény

Lábbal tiporták Botka emberei a szólás- és véleményszabadságot szombaton

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/lofflertibor.jpg

Megjelent:

Szerző:

Botkáék szerint ilyen a szabadság városa.

Tovább olvasom

Aktuál