Szmogriadó - mit szól a tüdőnk?

Hétfőn a híradások arról számoltak be, hogy több városban is meghaladta a riasztási küszöbértéket a szálló por koncentrációja a levegőben, így például Budapest mellett Sopronban és Miskolcon is szmogriadót rendeltek el. Szegeden hétfőtől az ingyenes tömegközlekedés is próbálja csökkenteni a légszennyezettséget. Bár a közvélekedésben vannak fogalmaink a szmogról, valószínűleg kevesen tudjuk, pontosan hogyan hat a por a szervezetre, lehet-e, és ha igen, hogy lehet védekezni ellene. A SZEGEDma.hu utánajárt a porszennyezés élettani hátterének, vagyis hogy hogyan teszi próbára tüdőnket a levegőben szálló por.

Hétfőn Szegeden is meghaladta a levegőben mért szálló por koncentrációja a légköbméterenkénti 100 mikrogrammos szintet, azaz a riasztási küszöbértéket. "A tüdő öntisztulási mechanizmusai normális esetben sikeresen tudják kezelni ezt a helyzetet. Azon betegek számára jelent - akár rövid távon is - gondot a jelenlegi helyzet, akiknek krónikus légúti gyulladás miatt ezek a védekező mechanizmusok nem kellő hatékonysággal működnek, illetve a belégzett por- és gázrészecskékre fokozott reakciókészséggel reagálnak" - kezdte magyarázni a szervezet működését

Somfay Attila

, a Szegedi Tudományegyetem Tüdőgyógyászati Tanszékének vezetője. Elsősorban az asztmás és az úgynevezett COPD-s betegek érintettek, vagyis a krónikus hörghurut- és tüdőtágulásban szenvedő, többnyire krónikus dohányos betegekről van szó. Ha valakinek már megelőzően valamilyen krónikus betegsége volt, vagy valamilyen gyerekkori légúti betegsége, és gyakrabban vannak visszatérő téli időszakban megfázásos, meghűléses, légúti fertőzéses panaszai, abban az esetben náluk is több tünet keletkezhet, mivel érzékenyebb légzőrendszerrel rendelkeznek - tette hozzá a szakember. De döntően azoknál léphet fel rövidtávon komoly egészségkárosodás, akiknek részben csökkentek a légúti tartalékaik, mert előrehaladott krónikus légúti betegségben szenvednek (főleg a COPD-sek), illetve az asztmásoknál, akik fokozott reaktivitással, fokozott válaszkészséggel reagálnak az ilyen - egyébként ártalmatlan - belégzett részecskékre. Bennük alakulhat ki sípolásos-búgásos, görcsös légzés, náluk jelentkezhetnek akut fulladásos tünetek - hangsúlyozta Somfay Attila. A híradásokban gyakran hallani azt a figyelmeztetést is, hogy ilyenkor nem tanácsos a gyerekeknek a tartósan szabad levegőn tartózkodni, és különösen kerülendők a forgalmas útszakaszok. Mivel gyerekkorban a légzőrendszer fejletlenebb, és az immunrendszer érési folyamata is még fejlődőben van, az ő válaszkészségük is fokozottabb lehet, és köhögéses, hurutos tünetekkel reagálhatnak - mondta a tanszékvezető. De egyszeri ilyen alkalommal tartós, maradandó légzőszervi károsodástól az addig egészséges egyéneknek nem kell tartaniuk - tudtuk meg a szakembertől. A sok folyadék fogyasztása mindenképpen előnyös, mert a hörgő öntisztulását segíti - ekkor ugyanis nem sűrűsödik be és tapad be a szennyezett váladék a légutakba, hanem hamarabb elfolyósodik és köhögési reflexekkel könnyebb eltávolítani ezeket az ártalmat okozó szennyeződéseket - magyarázta Somfay Attila. Hasznosak lehetnek a védőálarcok is, főleg azok, amik egészen finom szemcseméreteket is ki tudnak szűrni a belégzett levegőből - vannak erre speciálisan kiképzett arcmaszkok, amelyeket például néhány bicikliboltban lehet kapni. A kerékpárosoknál amúgyis szintén logikus a védekezés, hiszen a rendszeresen biciklizők naponta járnak a forgalomban.