Írjon nekünk
Gazdaságvédelmi akcióterv

Közélet

A kutya és a farka: Tilos a szobrot az étteremnek alárendelni!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/pintermlajos.jpg

Megjelent:

A Klauzál téri cukrászdák sem rakatják arrébb a Kossuth-szobrot

Fotók: Gémes Sándor

„Egész pályás letámadást” indított a szegedi városvezetés a 3. Honvéd Huszárezred hősi emlékművének áthelyezése érdekében a Szegedi Tükör című PR-lap pénteki számában. Az ügyről a SZEGEDma.hu elsőként számolt be: több cikkünkben foglalkoztunk vele, hogy a városvédők, civilek és az építészszakma egy része határozottan tiltakozik az ellen, hogy a Reök előtti tér felújítása kapcsán a lovas szobrot „arrébb léptetgessék” – a városvédők szerint ráadásul minden a Reökhöz kötődő üzleti szempontok előnyben részesítése okán történne. Alábbi írásunkban a város értékeire vigyázó Móra Ferenc Múzeum munkatársai nevében Zombori István múzeumigazgató áll ki a városképi jelentőségű hősi emlékmű bolygatása ellen.

„Egész pályás letámadást” indított a szegedi városvezetés a 3. Honvéd Huszárezred hősi emlékművének áthelyezése érdekében a Szegedi Tükör című PR-lap január 30-án megjelent számában. Az ilyen esetekben már megszokott kommunikációs elemekre (felújítják, megújul, megszépül, szerves egység jön létre) épülő cikk beszámol róla, hogy immár tervtanácsi döntés született a Reök előtti, „Lófaraként” ismert tér átalakításáról, a huszárszobor helyének megváltoztatásáról: a tervet Tarnai István, a megyei építészkamara elnöke is dicséri a lapban.

Az áthelyezés melletti érvként hangzik el, hogy a sétálóknak, az emlékezőknek és a kerékpárosoknak „biztonságosan” (sic!) el kell férniük a téren…

A szakmai lektorátus nem mozgatná az emlékművet

A SZEGEDma.hu korábbi írásaiból kiderült:a szakértői vélemény alapján a szakmai lektorátus „nem javasolja a szobor áthelyezését, az új funkciót és téralakítást a városképi jelentőségű szobor helyének változatlan megtartásával, védelmével javasolja megterveztetni”. Városvédők, hagyományőrzők, civil szervezetek mellett Koczor György Ybl-díjas építész, a megyei építészkamara alelnöke is tiltakozását fejezte ki a „szoborköltöztetés” ellen. A terveket ismerő városvédők szerkesztőségünknek eljuttatott levelükben egyértelműen leszögezték, felháborítónak tartják, hogy a Reökhöz kötődő üzleti érdekek, egy leendő étterem, kávézó terasza miatt kelljen elmozdítani helyéről a hősi emlékművet. Nagy Sándor (SZDSZ) azzal vádolt meg bennünket, hogy szakmai kérdésből csinálunk politikai ügyet – az azóta kialakult éles vita bizonyítja: igaztalanul.

Zombori: Ne keverjük össze a nagyságrendeket!

A szobor tervezett áthelyezése kapcsán fontosnak tartotta szót kérni Zombori István megyei múzeumigazgató is, aki hangsúlyozottan a Móra Ferenc Múzeum valamennyi munkatársának nevében nyilatkozott a SZEGEDma.hu-nak.

„Nyissanak éttermet, kávézót a Reök aljában, legyen terasza is, nekünk ezzel nincs semmi bajunk. Szüntessék meg a gépkocsiforgalmat azon a helyen, a járda-kocsiút-járda beosztást, de ha ezt így megteszik, lesz annyi hely, ahová sok-sok asztalt ki lehet tenni. Ne keverjük össze a nagyságrendeket: ne az étteremnek rendeljük alá a hősi emlékművet! Ezzel az erővel az A Cappella vagy a Virág is kérhetné, hogy vigyék arrébb a Kossuth-szobrot, mert nagyon fontos, hogy az emberek tavasztól minél több asztalhoz tudjanak kiülni. Mi, a múzeumi szervezet munkatársai, akik a város történetével, jelenlegi képével, a régi városképet formáló elemekkel foglalkozunk, erre gondot fordítunk, ennek érdekeit hivatalból képviseljük, úgy gondoljuk, egy centimétert sem szabad változtatni a szobor helyzetén. Se előre, se hátra, se oldalra ne mozgassák el azt, ne vigyék el a vasrácsot; tiszteljük, becsüljük a hősök emlékét!” – így Zombori István.

Városképi elemmé vált az emlékmű

A Móra Ferenc Múzeum igazgatója szakmai okokkal indokolja álláspontjukat. „A különböző politikai kurzusváltásokkal teli 20. századi történelmünkben országosan, s ezen belül Szegeden is rengeteg ‘szoborköltöztetés’ történt, melyekhez a politikai megfontolásokon túl városrendezési indulatok is hozzájárultak. 1945 után például eltűntek a Horthy-, a Klebelsberg- és a királyszobrok, de sokadik helyén áll már az Anna-kúti táncos lány és a belvárosi hipermarket előtti kenyérszegő hölgy is. Az esetek többségében azonban egyáltalán nem tett jót az áthelyezés” – indokolta Zombori István, miért nem szerencsés, ha „a farok csóválja a kutyát”.

A szakember elmondta: külön műfajt képeznek az első világháború hősi halottainak emlékművei, melyekkel 1918-tól kezdve a különböző vallások, felekezetek, társadalmi csoportok állítottak emléket az elhunyt hősöknek. Ennek egyik kiemelkedő alkotása a híres szegedi 3. Honvéd Huszárezred emlékműve, melyről a téren működött kocsma – majd a köznyelvben maga a terület is – a „Lófara” nevet kapta.

„Az emlékmű technikai érdekessége, hogy ez volt az ország első, alumíniumból készített szobra. Gách István és Turáni Kovács Imre 5 méter 20 centis alkotását a város összefogása révén emelték, s avatták föl 1943. május 9-én. Az emberek adakozókészségét, illetve az első világháborúban elesettek iránti nagy tiszteletet mutatja a városiak anyagi áldozatvállalásának mértéke: nem egyszerűen egy domborművet vagy egy álló katonai alakot készítettek, hanem egy nagy huszárszobrot előírásszerű felszereléssel, egyenruhával. Az eredeti alkotást a kipufogógázok sajnos tönkretették, tíz évvel ezelőtt lecserélték, Szeged városa öntette ki bronzból. Az eredetit a múzeumba őrizzük, s bízom benne, hogy lesz majd lehetőségünk zárt térben bemutatni a nagyközönségnek” – vázolta.

Zombori István úgy összegzett, az egyetem jogi karának épülete szépen rendbe hozva, gyönyörű esti kivilágítással méltó épülete a városnak, mint ahogy vele szemben a felújított Reök-palota is. A közöttük lévő területen a huszárszobor jelenlegi formájában, több mint 65 éve elfoglalt helyén olyan meghatározó része önmagában is a városnak, melyen nem szabad változtatni.

Ugyanígy nem szabad hozzányúlni a vaskerítéshez sem: Szeged palotás belvárosának köztereit a 20. század elejétől öntöttvasból készült kis korlátokkal vették körül, melyek nem korlátozó jellegűek, hanem kis magasságú, kecses köztéri díszek. Az 1960-as évek „rácstalanítási láza” miatt ma már csak itt és a dóm körül láthatóak ezek a díszek…

Hírzóna

Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/pintermlajos.jpg

Megjelent:

Szerző:

A neurobiológus a hat év után leköszönő Lovász Lászlót váltja.

Tovább olvasom

Hírzóna

Nem lehet több pénzszerző pert indítani szegregáció ürügyén

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/pintermlajos.jpg

Megjelent:

Szerző:

Szeretnék elkerülni, hogy túlzó és egyoldalú pénzbeli kártérítések a településeket csődközeli helyzetbe hozzák.

Tovább olvasom

Közélet

Vizet vártak, olaj jött

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/pintermlajos.jpg

Megjelent:

Várkonyi Balázs írása.

Tovább olvasom

Aktuál