Írjon nekünk

Kultúra

Luca napján szék és pogácsa készült

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/miklospeter.jpg

Megjelent:

December 13-án Szent Lucára emlékezik a katolikus egyház. Mivel a régi naptár szerint erre a napra esett az év leghosszabb éjszakája, sok népi hiedelem és archaikus szokás is kötődik hozzá. Évszázadokig ezt a keresztnevet ritkán adták a kislányoknak, mondván, ha ezt a nevet kapja „elviszi a luca”, de ha meg is éri a felnőtt kort házsártos, rossz természetű asszony lesz belőle. Tápén még a születésnapjukat sem akarták vállalni az e napon világra jöttek, s helyette a inkább a szerencsésebbnek vélt december tizennegyedikét jelölték meg születési dátumként.

December 13-án Szent Lucára emlékezik a katolikus egyház. Mivel a régi naptár szerint erre a napra esett az év leghosszabb éjszakája, sok népi hiedelem és archaikus szokás is kötődik hozzá. A régiek a jó és a gonosz, a fény és a sötétség küzdelmének emléknapjaként tekintettek Luca napjára. Luca napján Szent Luca – hagyományos elnevezése szerint Szent Lúcia – szűz vértanúra emlékezik a katolikus egyház. Életéről – a többi ókeresztény korban élt és azóta tisztelt szenthez hasonlóan – keveset tudunk. Legendája szerint Luca már eljegyzett menyasszonyként szétosztotta hozományát a szegények között és Istennek szentelt, szűzi életbe kezdett. Vőlegénye följelentette és követelte, hogy adják el rabszolgának vagy zárják bordélyházba. Mivel erre Luca nem volt hajlandó, különböző módon kínozták, majd átszúrták a torkát és levágták a fejét. A szent szűz testét 1040-ben Konstantinápolyba, 1204-ben pedig Velencébe vitték, ahol épen maradt testét a Szent Jeremiás és Lúcia templomban őrzik.

A szép szemű szent

Legendájából tudjuk, hogy kérőjét, Luca szemének szépsége ragadta meg. Ezért kivájta szemét és elküldte vőlegényének, de – így tartja a hagyomány – Szűz Máriától még szebb szemeket kapott. Innen ered, hogy Luca a szemfájósok és vakok mennyei pártfogója, s hogy az Isteni Színjáték szerzője, a gyönge szemű Dante is nagy tiszteletben tartotta. Ezenkívül Luca az írnokok, jegyzők, kocsisok, szabók, szíjgyártók, üvegesek, varrónők, torokfájósok, vérfolyásban és vérhasban szenvedők védőszentje.

Ünnepét az egyház nem véletlenül helyzete erre a napra. Az 1582. évi XIII. Gergely pápa által bevezetett naptárreform előtt Luca napjára, december 13-ra esett az év leghosszabb éjszakája és legrövidebb napja. A szent neve és a fény – latinul: lux – szó hasonlósága miatt sok helyen a temetőkápolnákat is neki szentelték. A katolikus liturgia ugyanis azért könyörög, hogy az egyház halottainak „az örök világosság fényeskedjék”. Mivel a sötétség ideje csökkent, a fényességé pedig nőtt ettől a naptól kezdve, a természeti – időjárási és csillagászati – változásokat számon tartó ősi néphagyomány jeles napként tartotta számon.
A leghosszabb éjszaka

A szegediek között elterjedt volt a kalendáriumi babona, miszerint „Szent Lucának híres napja a napot rövidre szabja”. Luca ünnepe a régiek számára magában hordozta az elkövetkezendő új – világosabb – időszak minden reménységét. Ezt a napot kettőség jellemezte. Egyrészt a fény – a jó, az Isten – győzelmét hirdette, másrészt meghúzódott benne a sötét – a rossz, a sátán – is. Úgy tartották, hogy az ördög a Luca-nap és a karácsony közötti tizenkét napban támad a leghevesebben, hiszen érzi hatalmának végét és fél Jézus Krisztus eljövetelétől.

A gonosztól való félelmet őrizte meg a néphagyomány egyik télen járó ártó szelleme, a luca, lucapuca vagy lucaasszony névvel illetett női boszorkány alakja. Ez magyarázza, hogy évszázadokig ezt a keresztnevet ritkán adták a kislányoknak, mondván, ha ezt a nevet kapja „elviszi a luca”, de ha meg is éri a felnőtt kort házsártos, rossz természetű asszony lesz belőle. Tápén még a születésnapjukat sem akarták vállalni az e napon világra jöttek, s helyette a inkább a szerencsésebbnek vélt december tizennegyedikét jelölték meg születési dátumként.

Luca-napon elsősorban a tyúkok termékenységének (azaz a baromfiállomány szaporulatának és a tojásnak) a biztosítása volt a népszokások célja. Ehhez kapcsolódott a nők munkatilalma is. Úgy tartották, hogy ha Luca napján fonnának vagy varrnának az asszonyok, nem tojnának a tyúkok.

Pogácsa és szék

Ezen a napon végezték a lucázást: a falusi fiúk elindultak meglátogatni az ismerős házakat és jókívánságaikért cserébe adományokat vártak. Ha ez elmaradt, átkokat szórtak az ott lakókra. A Luca-szék készítését is december 13-án kezdték meg. Többféle fából, több darabból állították össze úgy, hogy éppen karácsony napjára legyen kész. Aki az éjféli misére magával vitte és az Úrfelmutatáskor ráállt, megláthatta, hogy ki a falu boszorkánya, ezután haza kellett szaladni és a széket tűzre vetni. Egyik népszokást sem nézte jó szemmel a katolikus egyház, arra hivatkozva, hogy ezzel a néphagyomány a jót és a gonoszt egyformán erősnek és együtt jelenlévőnek feltételezi.

Luca napján, bő zsírral készítették a lucapogácsát, amelyből a család élő tagjai együtt ettek, a halott rokonoknak pedig eltettek néhány darabot. Úgy tartották, hogy az év leghosszabb éjszakáján a halottak hazatérnek s ezzel várták őket. Gyakran aprópénzt sütöttek bel az asszonyok, a gazdagabb újév reményében, morzsájából pedig az állatok eledelébe kevertek. Tápén a lucakása – tejben keményre főtt, mézzel ízesített köleskása – volt a nap étele, amelyből a jószágoknak is adtak. Így a bőséges állatszaporulatot szerették volna biztosítani.

Szeged környékén elterjedt a lucabúza sarjasztása. Egy marék búzát egy kisebb tálba tesznek, mindennap öntözik, s ebből karácsony napjára pár centis zöld búza nő. A búza nagyságából aztán a következő év termésmennyiségére következtettek. Szatymazon a gazdák karácsony után földjeiken szórták szét a lucabúzát, a Szeged környéki asszonyok pedig a következőket mondták öntözése közben: „neköm kinyerem, jószágomnak legelője, züld mezeje”.

Kommentek

Kultúra

Remek programok lesznek a megyében a magyar kultúra napján

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/miklospeter.jpg

Megjelent:

Szerző:

Koncertek, kiállítások, színházi produkciók, könyvbemutatók várják az érdeklődőket.

Tovább olvasom

Hírzóna

A szegedi balett is fellép a Budapest Táncfesztiválon

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/miklospeter.jpg

Megjelent:

Szerző:

A hitről szóló, Credo című darabot mutatják be.

Tovább olvasom

Kultúra

A dínó-kiállítás után egy évig zárva lesz a múzeum

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/miklospeter.jpg

Megjelent:

Szerző:

Vasárnap 18 óráig látogatható a dinoszaurusz kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeumban.

Tovább olvasom

Aktuál