Írjon nekünk

Egyház

A Biblia, a keresztyén élet zsinórmértéke

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Fotók: Gémes Sándor

A Szeged-Újszegedi Református Egyházközség nyílt hetén A Biblia csodája címmel különböző érdekes előadások hangzanak el a Szentírással kapcsolatban. Kedden Balla Péter (képünkön), a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Újszövetségi Tanszékének vezetője tartott előadást “Miért éppen ezek a könyvek vannak a Bibliában?” címmel.

„A Szentírás az egyház számára nemcsak a hitünknek, az Istenről való nézeteinknek, hanem a keresztyén életnek is a zsinórmértéke” – fogalmazott a professzor. „Ezért rendkívül fontos arról is egységesen gondolkodni az egyházban, hogy mi alkotja a Szentírást” – tette hozzá. Az Ószövetségben 39, az Újszövetségben 27 könyvet tartanak a protestánsok a kánon részének; de vannak más, a zsidóságban született művek, amelyek nem kerültek be az Ószövetség könyvei közé, és voltak az őskeresztyénségben is olyan iratok, amelyek nem képezik részét a Szentírásnak. A katolikus egyház kánonjától a protestáns kánon csak az Ószövetségben tér el: leegyszerűsítve a kérdést azt mondhatjuk, hogy a protestantizmus azon könyveket fogadta el, amelyeknek megvoltak a héber eredeti szövegei. Azonban már Jézus előtt elkészült a héber Biblia görög fordítása, a Septuaginta, de görögül születtek még a zsidóságban más iratok is, és ezt a tágabb, görög nyelvű Ószövetséget fordította le Jeromos, amit Vulgatának nevezünk. Ezen a csatornán keresztül a katolikus egyházban ez a kánon lett uralkodóvá. A protestánsok úgy fogalmaznak, hogy a héber eredetivel rendelkező 39 könyv elsődlegesen kanonikus, és Judit, Tóbiás, a Makkabeusok két könyve stb. másodlagosan kanonikus iratok. Luther még lefordította ezeket is németre, Károli Gáspár magyarra – a vizsolyi Bibliában tehát benne vannak ezek a könyvek – de a protestantizmus mindig külön kezelte őket. Ezekre a protestánsok hitet építő irodalomként tekintenek, de nem a kánon részeként – tudtuk meg Balla Pétertől.

Az Úr akaratának megszólalói

A „kánont” a zsinórmérték szóval szokás magyarra fordítani, tulajdonképpen mérőnádat jelent. „Mérce, ami mellé oda lehet tenni a hitünket, életünket, és az szabja meg, hogy hogyan éljünk” – magyarázta Balla Péter.
Az Ószövetség kanonizációja három, időben egymás után következő blokkban alakult ki. A leghamarabb a mózesi könyveket fogadták el a kánon részének. Ez könnyen érthető, hiszen ezek valóban az élet apró részleteiig törvényszerűen rendezik, hogy hogyan éljen az Isten népe – fejtegette a professzor. A következő nagy csoportot a próféták könyvei alkotják. „Ezek esetében is könnyen belátható, miért képezik részét a kánonnak, hiszen az Úristen konkrét akaratának a megszólaltatói, sokszor etikai téren is” – tudtuk meg Balla Pétertől. Aminek elfogadása egészen Jézus koráig, az első század környékéig elhúzódott, az a harmadik blokk, amelybe például a Prédikátor könyve és az Énekek éneke tartozik. Ezek ugyanis első olvasásra nem olyan magától értetődően az Istennel való kapcsolatról tanítanak. Az Énekek éneke például főként a vőlegény és a menyasszony egymás iránti szeretetéről szól, de az egyház és a zsidóság is úgy látta, hogy ez egyben egy szép kép az Isten és az Ő népe kapcsolatáról is.

Apostoli szerzőség

Az Újszövetség esetében az apostoli szerzőség szempontja az egyik legfontosabb, ami a kánonalkotásban segített – mondta Balla Péter – tehát az, hogy Jézus tanítványai tesznek bizonyságot, akiket maga Jézus küldött az ő missziójának, Istenfiavolta továbbadásának és hirdetésének a feladatával – maga az apostol szó is küldöttet jelent. „Magától Jézustól nem maradt fent irat, ezért azokra hallgatott az egyház, akiket viszont Jézus maga küldött a misszióba” – emelte ki Balla Péter. A négy evangélista közül Máté és János a közvetlen tizenkét tanítvány közül való, így esetükben abszolút megvalósul az apostoli szerzőség. Márknál és Lukácsnál ez kicsit áttételesebb, de az óegyházat ez egyáltalán nem zavarta, hiszen Márkot Péter apostol személyéhez kötötték, Lukácsot pedig Pál apostolhoz: van olyan hagyomány ugyanis, amely szerint az evangélista Pál útitársa volt, aki többször meg is említi leveleiben Lukácsot, a szeretett orvost, például a Kolosséiakhoz írt levél végén – tudtuk meg a professzortól.
Pál leveleinek kanonikus voltában szintén az apostoli szerzőséget kell látnunk. Jóllehet Pál nem volt Jézusnak földi életében tanítványa, de a damaszkuszi úton a megdicsőült Jézus Pál elé állt, és magához hívta, megtérítette őt, és a pogányok apostolává tette. Tehát egy kitágított értelemben ő is apostol – magyarázta a professzor. Az egyetemes levelek esetében a Péter és János apostol nevéhez kötődőek az említett szempont alapján természetesen beemelődtek a kánonba. Jakab és Júdás levelének esetében viszont megint egy tágabb értelmezés valósul meg. Jakab nagy valószínűséggel „az Úr testvére Jakab”, aki a jeruzsálemi gyülekezet vezetője volt vértanúhaláláig. Jézus testvérei a földi életében nem hittek Jézusban mint Isten Fiában, de húsvét és pünkösd után nagyon hamar ők is rájöttek, hogy ki volt a testvérük. Júdás levele nem az áruló Júdástól származik, hanem Márk evangéliuma 6. fejezetének 3. verse alapján úgy tudjuk, hogy volt ilyen nevű testvére is Jézusnak. A katolikus egyház felveti, hogy talán nem egy nagyon szoros elsőtestvéri kapcsolatról, hanem esetleg egy távolabbi rokonról van szó – ez nehezen eldönthető kérdés. A Jelenések könyvét pedig szintén János apostolhoz kötjük. Ez az emberi oldal – összegzett Balla Péter.

Isten Lelkétől ihletett iratok

„A másik oldal kevésbé kutatható, inkább hitvallásszerűen fogalmazható meg: az eljött Messiásról szólnak ezek a könyvek, Isten ígéreteinek beteljesedéséről. Nekünk a huszonegyedik században nehéz ebbe a helyzetbe beleélnünk magunkat. Az egyházban már az is természetes, hogy kimondjuk, hogy Jézus az Isten Fia. De belegondolva az 1. században élt emberek helyébe, akik előtt generációk századok óta vártak valakit, és azt meglátni, hogy most jött el – ez radikálisan megváltoztatta az életüket, ez tette őket a mártíromságot is vállaló, a haláltól sem félő bizonyságtevőkké” – hangsúlyozta Balla Péter.
Egy könyv kanonikussá válásában az emberi oldal, az apostoli szerzőség mellett fontosabb a lelki: hogy kiről szól a mű, az Isten különleges kijelentéséről, hogy eddig üzeneteket küldött, most pedig ő maga jelent meg a testet öltött Istenfiában.
„A Szentlélek Jézus lelke – Jézus mennybemenetele után megígérte és elküldte a maga lelkét, aki folytatja Jézus munkásságát, és a Szentlélek belső bizonyságtétele győzte meg a könyvek ihletettségéről az egyházat. Tehát van egy ilyen lelki oldal is, de ez megint a bizonyságtétel tárgya, és nem a tudós kutatás által bebizonyítható tétel. Isten Lelkétől ihletett iratok ezek, és ezért lettek életünket szabályozóvá, tehát kánonná” – vallja a professzor.

Kommentek

Egyház

Erdő Péter: Mindszenty József boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímásának mielőbbi boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten, a Hit pajzsa díj átadó ünnepségén. Kommentek

Tovább olvasom

Egyház

Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltánt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Advent második hetének szombatján, Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltán V. éves szeged-csanádi papnövendéket.

Tovább olvasom

Egyetem

Új-zélandi módszerrel lépnek fel az iskolai problémák ellen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

A Gál Ferenc Főiskolán a resztoratív módszerről tartottak konferenciát hazai és külföldi előadókkal. Már most támogatja a szemlélet elterjesztését az EMMI, de az újabb szabályozások kialakításában sokat segíthetnek a hasonló tanácskozások.

Tovább olvasom

Aktuál