Közélet

A Visegrádi Négyek mérnökkamarái Szegeden

A Visegrádi Négyek mérnökkamarái Szegeden

2008. október 9., csütörtök
A Visegrádi Négyek mérnökkamarái Szegeden

Fotók: Gémes Sándor

Háromnapos tanácskozás kezdődött október 9-én, csütörtökön délelőtt Szegeden: a Visegrádi Négyek mérnökikamaráinak és -szövetségeinek nemzetközi találkozója. Ehhez kapcsolódóan A város és folyója címmel rendeznek műszaki tudományos konferenciát.

A Magyar Mérnöki Kamara, a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara és a szegedi önkormányzat által rendezett konferencia keretein belül a résztvevőknek csütörtökön és pénteken módjuk lesz megvitatni többek között a vízparti városok fejlesztésének, azon belül a folyók kihasználásának lehetőségeit és korlátait, a nemzetközi együttműködés irányába tett és teendő lépések feltételeit. Az előadások két helyszínen, Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában és a Novotel Hotelben zajlanak. A szakemberek szekcióülések keretében szólalnak fel közlekedés, vízépítési, infrastrukturális és környezet kategóriákban. Szemezgetve a témák között az alábbi problémákról is szó esik majd: a városi árvízgazdálkodás kihívásai, Szeged, a hídhiányos város, a dél-alföldi régió ivóvízminőség-javító programja vagy például a Tisza városépítési és városfejlesztési szerepe Szegednél régen és ma.

Fejlesztések papíron és valóságban

A tudományos találkozó első napján ünnepi beszédet mondott

Farkas Dezső,

a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara elnöke,

Kováts Gábor

, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke és a szlovák kamara elnökhelyettese is. A konferencia megnyitóján

Nagy Sándor

városfejlesztési alpolgármester Szegedről mint e találkozó legmegfelelőbb helyszínéről beszélt, hiszen a Tisza a város kialakulásában jelentős szerepet töltött be, és mind a mai napig meghatározza Szeged életét. Később előadásában a város papíron és folyamatban lévő fejlesztésit ismertette, különös tekintettel a folyót érintő elképzelésekre.

Egy rendezetlen főutca

Az alpolgármester ismertetője után az ATIKÖVIZIG igazgatója,

Dobi László

beszélt a Tisza Szeged főutcája elnevezésű programról. A folyó és Szeged történelmének érintése után a szakember kitért a folyószabályzásra és azt követő időszakra. Az 1840-es évek előtt még 1420 kilométeren kanyargott a Tisza, míg néhány évvel később már csak 967 kilométer hosszúságban. Az 1879-es árvíz 6300 házból 6000-et elpusztított. Ekkor 806 cm-en tetőzött a víz. Az 1970-es áradáskor már 960 cm-re, míg 2006-ban tíz méter fölé emelkedett a folyó. Dobi szerint minden egyes árvízből lehet tanulni, és tanultak is a vízügyi szakemberek, ezért voltak képesek megfékezni a vizet 1970-ben és 2006-ban. A rakpart és a folyó árterületének a fejlesztésénél éppen ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a gátvédelemre. A vízügyi szervezet igazgatója ismertette azt a civilek által kezdeményezett tervet, melyre a Tisza Szeged főutcája elképzelés is épül. Ez a projekt a várost átszelő folyónak tíz kilométeres szakaszára fókuszál, amit részekre osztva kellene kiépíteni. A teljes terv megvalósulásának - amely tartalmaz árvízvédelmet, városépítészetet, turisztikát és közlekedést, hajózást érintő munkálatokat is - közel tízmilliárdos költségvonzata van. Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen támogatottsággal, összefogással és milyen forráslehetőségek megteremtésével vág bele egy város folyópartjának fejlesztésébe. A konferencia további előadásain sok más érdekes, vízügyet érintő téma mellett erre is választ kaphatnak az érdeklődők. A Visegrádi Négyek, Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia mérnökszervezeteinek éves tanácskozása pedig szombatig tart Szegeden: itt egyebek mellett az adott országok műszaki felsőoktatásának helyzetét, illetve a mérnökhiányból fakadó problémák megoldási lehetőségeit vitatják meg.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.