Van kiút a válságból!

Október 12-én Szeged-Gyálaréten - Magyarország legmélyebb pontján, Európa legrégebben, 8000 éve lakott környékén - tartotta aktuális rendezvényét Közéleti Kávéház. A „Van kiút a válságból!" című est vitaindító előadását Oláh János köz-, és házigazda, önkormányzati képviselő tartotta. A vendéglátó a gyors nemzeti fordulatot, a nemzeti sorskérdésekkel való foglalkozást sürgette. Az esemény médiapartnere a SZEGEDma.hu volt.

A szegedi Közéleti Kávéház egyik augusztusi rendezvényén, az akkori házigazda,

Rapcsányi

Ferenc

Tisza-parti nyaralójának kertjében kemencés lángos és jó bor mellett fogalmazódott meg az a gondolat, hogy folytassuk a sorskérdéseinkről való együttgondolkodást úgy, hogy Isten szabad ege alatt lévő „kávéházban" a házigazda elmondja gondolatait az általa választott témáról, és kérdező partnere pedig a következő házigazda.

Szondi Ildikó

, a Közéleti Kávéház vezetője nyomban fel is érte az ötletadó

Oláh János

közgazdászt az októberi rendezvény házigazdájának, úgy, hogy a helyszín legyen a házigazda gyálaréti „háztáji" gazdasága, ahol az érdeklődők nem csak hallhatnak a sokat emlegetett „legendás" mangalica szalonnáról...

Történelmi mélyponton az ország, a nemzet

Érkeztek is a résztvevők vasárnap autóval, különbusszal, kerékpárral és gyalog. Oláh János a major bemutatásánál, az előadás bevezetőjében hangsúlyozta a hely szimbolikus jelenőségét.

Trogmayer Ottó

kutatásai alapján bizonyítható, hogy itt található Európa legrégebbi - 8000 éves - lakott települése, ugyanakkor az a domb, ahol a rendezvény zajlott, Magyarország legmélyebb pontjából emelkedik ki. Az előadó summás megállapítása, hogy a válság általános, válság van az állam, az ország, a nemzet szintjén. Ezt tetézi most a világgazdaság pénzügyi válsága, aminek még nem látszik a vége! (Ennek okaira, többek között a jelzálogpapírok szerepére röviden tért csak ki az előadó, de az új világrend, amely ebből „kikerekedik", szerinte szintén megér egy „kávéházat".)

A válsággal érintett területek: a pénz (államháztartási hiány, euróéretlenség), a gazdaság (növekedés, gazdasági szerkezet), a politika, (nemzeti megállapodás, közbizalom hiánya, alkalmatlanság, hazugság), az erkölcs (az élet minden jelenségét átszövi) stb. Nehezen vitatható tény, hogy történelmi mélyponton vagyunk. Van-e innen kiút? - tette föl a kérdést Oláh János. Elöljáróban biztatásként elárulta, igen, van kiút a válságból, de először nézzük meg együtt, hogy melyek a válság jellemzői. Oláh János

Matolcsy György

gondolatait idézte a nemzetet sújtó betegség szindrómáit illetően.

Matolcsy György tíz pontja

A korábbi gazdasági miniszter így foglalta össze a válságot okozó, illetve megjelenítő tíz nemzeti betegséget: 1. A közmegegyezésen alapuló pozitív nemzeti jövőkép hiánya. 2. A nemzetstratégia hiánya. Az előadó szerint az

„Új" Magyarország

kormányzati kommunikációs offenzíva nem helyettesíti a nemzetstratégiát. 3. A nemzettudat sebei nem hegedtek be.

(Lásd: 2004. december 5. és ennek megélése a trianoni határokon túli magyaroknál: Kalász, kalász, árva magyar kalász...) 4. A nemzetépítés megroppant

(árkok) 5. Demográfiai, népegészségügyi fordulat nem indult be. 6. A demokrácia, a jogállam gyenge, foltosak intézményei. 7. Antiszociális a piacgazdaság. 8. Állami teher a társadalmon, a gazdaságon (a GDP 52 százaléka kerül az állami újraelosztás rendszerébe). 9. A gazdasági felzárkózás megtorpant (éllovasokból sereghajtók lettünk). 10. A középosztályosodás, felemelkedés bezáródott, sőt tartósan megfigyelhető a deklasszálódás. Összegezve a rendszerváltás kudarca éljük meg, új nemzeti mélyponton vagyunk. Ezek a tanulságok azért fontosak, hogy a diagnózis ismeretében lehessen gyógymódot találni, terápiát javasolni. Oláh János kifejtette: az ajánlott felszíni terápiák nem hoznak tartós javulást. Ezt bizonyította a Bokros-csomag, a Gyurcsány-csomag, így

Simor András

jegybankelnök 1500-2000 milliárdos megszorításra vonatkozó javaslata sem hozna tartós eredményt.

Megoldás a bajok gyökerénél: nemzeti fordulat szükséges!

Miután legtöbb betegség lelki eredetű, a nemzet betegségeinek gyógyítását is a nemzet lelkét rontó okok gyógyításával kell kezdeni - hangzott el. Az előadó részletesen fejtegette a lelkünket nyomó látható és láthatatlan történelmi mélypontokat, amelyek a nemzettudat részei. Így Muhitól, Mohácson, Buda török megszállásán, az ország három részre szakadásán át az 1686 után függetlenség helyett létrejött birodalmi integráción, a szabadságharc leverésén, a világháborúkba történt belépésen, Trianonon, a holokauszton, a szovjet megszálláson keresztül érkeztünk el a felzárkózás válságáig.

Ezek következménye, hogy elfecséreltük az előző két évtizedet, s a felzárkózás mozgatórugói leállóban vannak. A gazdasági és társadalmi szerkezet alkalmatlan a felzárkózásra. (Torz tőke- és profitszerkezet, gyenge hazai tulajdon, gyenge középosztály, alacsony hozzáadott érték, alacsony a hazai jövedelem akkumulációra, vagyonosodásra és innovációra fordítható része.) A nemzeti felemelkedés elmaradása mögött Oláh János szerint a nemzeti sorskérdések megoldatlansága húzódik meg. A megoldás tehát így hangzik: nemzeti fordulatra van szükség! Ha a politikai elit a társadalommal együtt megváltoztatja az állam működését, ha az állam a nemzeti kérdések megoldásának az eszköze lesz, akkor lesz kiút a válságból. Most ugyanis az állam hol nemtörődöm, hol tovább mélyíti az akut nemzeti betegségeket. Az állam működésének középpontjában a nemzeti sorskérdések megoldása, a felsorolt betegségek gyógyítása kell hogy álljon. Képes lehet-e az állam a betegség gyógyítására? - tette föl a kérdést a közgazdász. Nézete szerint önmagában nem, de egyedül képes elindítani.

Minden csoda a nemzeti eszmén alapul

Tovább boncolgatva a problémát, Oláh János kijelentette, hogy az állam adós a nemzeti jövőkép, nemzetstratégia kialakításával. A politikai, üzleti, szellemi, civil eliteknek éppen ezért rá kell bírniuk az államot a további kilenc nemzeti kérdés nemzetstratégiába emelésére, ez a kiút a válságból! Válságaink mélyén a nemzet válsága húzódik meg, valamennyi létszféránk közös gyökere - mondta, hozzátéve: a 20. század közepétől minden gazdasági csoda, társadalmi felemelkedés a nemzeti eszmén, a nemzetek összetartozásán, összefogásán alapult. A szociális megoldások kulcsa is a közös nemzethez tartozás gondolata. Összetartó, erős nemzet adja az állam, az ország és az ország lakóinak erejét és sikerét. Ugyanígy minden közösség erejét - egy családét, városét is - az összetartozás, a közös akarat, a közös akarattal alakított stratégia mentén végrehajtott közös cselekvés adja. Kérdés, hogy ki legyen ennek a közös akaratnak a megfogalmazója, az integrátora, a motorja? Mindegyik nagy politikai párt úgy gondolja, hogy - gyakran a másik kizárásával - övé ez a szerep. Demokratikus berendezkedésünknél fogva ezt a választók döntik el. Most, egészen pontosan 2002 óta egy politikai erő bizonyította, hogy hat év alatt a nemzeti sorskérdéseket még csak meg sem tudja fogalmazni. A résztvevőkhöz intézett kérdésre, mely szerint ki érzi úgy, a saját bőrén, hogy a felvetett sorskérdésekre a jelenleg kormányzó hatalmi csoportosulás tudja a választ, és az érezhető megoldás irányában cselekszik - senki sem felelt. A hat éve kísérletező politikai oldal egyik képviselője „becsületből" megjegyezte ugyan, hogy a jó szándékot kell nézni. A résztvevők többsége éppen ezt nem érzékeli. Ha valaki ugyanannyi erővel tehetne jót, és nem teszi, a Biblia szerint bűne az annak, az előadó pedig úgy vélekedett, az ilyen hatalom át kell adja a kormányzás lehetőségét annak, aki a többségi akaratból a nemzeti sorskérdésekre, a kihívásokra megoldással rendelkezik.

Mangalica-mágia: nincs jobb és bal...

Az előadás után

Hofszang József

jogász, a következő rendezvény házigazdája moderálásában értékes kérdések, hozzászólások hangzottak el a vacsoráig. A résztvevőket a házigazda felesége,

Mária

asszony látta vendégül, bizonyítva, hogy a mangalica véres és májas hurka, szalonna, házi kenyér nemcsak legenda, hanem valóság! Ezt nyomatékosította

Botos Jóska

bácsi és

Botos Katalin

professzor asszony csongrádi zweigeltje, majd a tábortűznél - ahol már nem volt jobb- és baloldal - együtt énekelt a kávéház, és mindenki úgy érezte: van kiút a válságból.